Oldalak

2011. október 26., szerda

Segítsüti átadás 2in1


Nincs mit szépíteni, óriási a lemaradásom, de most már aztán a Segítsüti átadások beszámolói következnek 2in1! Aki  esetleg emlékszik, tavaly titkon reméltem, hátha jó sokat kell utaznunk a licitnyerteshez, illetve a vigaszágashoz és összeköthetjük a kellemest a hasznossal, vagyis mindjárt kirándulunk is egyet családilag. Ehhez képest ki sem kellett tennem a lábamat a kerületből, azaz de, mert az Árkád bevásárlóközpont már pont nem a XIV. kerület, ez volt a tavalyi átadás egyik helyszíne.
Bevallom, idén csak a másodperc tört részéig fordult meg a fejemben egy 5 km-nél távolabbi helyszín, de gyorsan el is hessegettem a gondolatot. Még olyan messze sem mentem, mint tavaly... De nem szaladok ennyire előre.
A licialátnyertes személye nem okozott számomra meglepetést, ami persze egyáltalán nem baj. Drea már év közben is kifejezte azon szándékát, hogy lecsap a sütimre, bármi történjék is. Pedig akkor még nem is tudta, hogy mit sütök, mert még én sem tudtam. Licitálás közben néhány percig rezgett ugyan a léc, de végül ő nyerte meg a tortát. Illeve nem ő, hanem ŐK,  négy barátnő, akik összetették a Segítsütire félretett pénzüket és licitáltak.  Tessék kérem őket utánozni, úgy tudom, a szabályzat nem tiltja. Álljatok össze barátok, rokonok, kollégák, dobjátok össze egy csinos kis összeget, nyerjétek meg többen a sütit és osszátok el egymás között! Ja, és ők nemcsak az én sütimet gyűjtötték be, hanem még Epercsók minikuglófjait is! :)

Az átadás egyébként az Örs vezér téri  IKEA-ban volt. Örültünk a viszontlátásnak, megismerkedtem a barátnőkkel, felnégyeltük a tortát,  megbeszéltük a munkát, a gyerekeket, a licitálás izgalmait. Megtudtam, hogy mi vár rám, ha a gyerekeim iskolások lesznek, hogyan kell dínót etetni az iPhone-on, hány km után kell kidobni egy futócipőt és ilyesmi. Jövőre Veletek ugyanitt!!!

Most pedig következzen a vigaszágas sztori. A sütiátadásra a pongyolát ugyan levettem magamról, de a papucs tényleg a lábamon maradt, mert ha hiszitek, ha nem, csak a harmadik emeletre kellett felcsattognom a tortával!!! Mondom én, hogy nincs szerencsém ezzel a Segítsüti utazgatással. :)))


Történt ugyanis, hogy képen szereplő legnagyobb ifjú hölgy, akit Fanninak hívnak, a próbasütés kóstoló csapatának a tagja volt öt másik szomszéd gyerekkel együtt. Amikor a licit zajlott, anyukája írt nekem a facebookon, hogy Fanninak annyira ízlett a torta, hogy azóta rágja a fülét, süssön neki is egyet. Én meg visszaírtam, hogy licitáljon rá és lehet, hogy ők nyerik. Erre tessék, vigaszágon nem elvitték a tortámat!!!! :)))) Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Fanni ette meg majdnem az egész tortát :).

2011. október 15., szombat

Ruccola saláta fügével, kecskesajttal és dióolajjal



A zimankós június és július után  ez a késői "tiszta erőből nyár" nekem annyira jólesett, hogy el nem tudom mondani. Teljesen feltöltődtem és remélem, így is maradok egészen májusig :).Ezt a salátát még az utolsó meleg napon dobtam össze, ami október ötödikén volt, ha jól emlékszem.  Amolyan nyár búcsúztató, ősz köszöntő fogás lett belőle. A rucola ropogóssága, vadsága még a nyarat idézi, a füge a kettő között van, a dió pedig hamisítatlan őszi-téli csemege. Az egyik kedvencem. A dióolaj pedig a másik, jutott belőle ide is, a pirítós rudacskákat is dióolajon sütöttem ropogósra. A kecskesajtot pedig nem is kell magyaráznom, ide való, ez nem vitás. Még egy kis szilvás balzsamecettel is megbolondítottam.

Mi kell hozzá két fő részére?

1 cs ruccola
4-5 szem füge
20 dkg kecskesajt
1 marék dió
2 szelet magos barna kenyér
dió olaj, balzsamecet

Hogyan készült?

Rém egyszerűen. A kenyérszeletekből rudakat vágtam és a dióolajon megpirítottam. A rucolát egy tálba szórtam, rádobtam a felkockázott sajtot, a cikkekre vágott fügét, a kicsit összetört dióbelet, meglocsoltam egy kevés dióolajjal és szilvás balzsamecettel, majd lazán összekevertem az egészet.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails