Narancslekvár

Joghurtos Meyer citromfagyi rozmaringos brownie-val

2012-02-21T00:10:00.000+01:00

Hej, de nehezen akart megszületni ez a bejegyzés. Gondolom, nem nagyon akad a gasztroblog olvasók között olyan, aki ne hallott volna a Meyer citromról. Amikor januárban megjelenik nálunk, a facebookon futótűzként terjed, hogy éppen hol az aktuális lelőhely. Rendszerint bele van keverve a hagyományos citromok közé. Mindig szidom a bosnyák téri piacot, de most le a kalappal, nagyon sok standon ott mosolygott ez a félig citrom, félig mandarin különlegesség. Jól be is vásároltam belőle, még mindig tele a hűtő egyik fiókja :). Isteni fagyit csináltam belőle, szerintem nem is ettem még ennél finomabb sk. fagyit.Vagy ezt már mondtam máskor is? :)). A jól bevált sűrített tej, görög joghurt és tejszín hármas volt az alapja. Különben is a tél a legalkalmasabb évszak a fagyi gyártáshoz, mert a teraszon a mínuszban nem olvad ki a fagyigép tálja és végtelen mennyiséget le lehet gyártani újrafagyasztás nélkül. :))))))

De nagyon kellett mellé még valami. Például egy jóóóó csokis, kívül ropogós, belül ragacsos brownie. Na, itt kezdődtek a bajok. A bolondbiztos amerikai sütibe beletört a bicskám. Hétszer, igen nem tévedés, 7x gyártottam le a brownie-t, mire olyan lett, amilyet szerettem volna. A család brownie mérgezésben szenvedett. :) Nem kell megijedni, fél adagokkal kísérletezgettem. :))) Az első a kedvenc, bombabiztos édességes oldalról volt. Állagra kitűnő, de fogfájdítóan édes volt, rengeteg cukor volt benne, nem is bírtam megenni. Néztem az amerikai oldalakat, ott még több cukrot írtak a receptek. Felütöttem az istennő sütis könyvét, 280 g liszthez fél kiló!!! cukrot írt. Na neee!!! Kutattam tovább. Találtam kevésbé cukros verziót, de az meg nem volt belül ragacsos, kívül ropogós. Inkább a mosogatószivacséra hasonlított az állaga. Az egyik ovis kislány anyukája Stahl Judit-féle olajjal készültre esküszik, mások meg szidták ezt a verziót. A nagy Ő végül egy hibrid lett: van benne vaj is, olaj is, magas kakaótartalmú csoki, nem vészesen sok cukor és egy kiskanál rozmaring, meg egy kevéske tejszín, hogy biztosan ragacsos maradjon a közepe. Apropó, próbáltátok már együtt a csokit és a rozmaringot? ;)

Na, jöjjenek végre a receptek!

Fagyi:

3 db Meyer citrom
2 tubus magyar vagy 1 doboz szlovák sűrített tej
1 nagy görög joghurt
1 doboz tejszín

A citromokat megsikáltam és forró vízbe áztattam néhány percig abban reménykedve, hogy eltűnik belőlük a sok-sok vegyianyag... Két citrom héját lereszeltem és mind a hármat kifacsartam. Pár percig forraltam a reszelt héjat a lével együtt és belenyomtam a sűrített tejet. Nem ugrik össze, viszont nagyon jól besűrűsödik az egész. (A magyar tubusos sűrített tej szemcsés, úgyhogy ha azt használom, akkor kinyomom egy lábosba és addig melegítem, őket együtt, amíg fel nem oldódnak benne a szemcsék. A szlovák az szép sima, abba melegítés nélkül teszem a citromlevet) Lehűtöttem, hozzákevertem a görög joghurtot és a felvert tejszínt, majd a fagyigépbe tettem. Ez kétszeri adag. Akinek nincs fagyimasinája, az tegye simán a mélyhűtőbe és óránkét botmixerrel zúzza össze a jégszilánkokat. Egyébként mennyeien krémes lesz az eredmény.

Na, jöjjön az a brownie recept!

1 normál tepsihez való adag:

2 tábla (2x125 g) legalább 70, de inkább 85%-os kiváló minőségű csokoládé
100 g vaj
100 g semleges ízű olaj (egyik alkalommal olívaolajból csináltam, nekem azzal is nagyon ízlett )
100 g vaj
240 g cukor, lehet a fele xilit
200 g liszt
2 tojás
2-3 evőkanál tejszín
2 teáskanál finomra őrölt rozmaring

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A lisztben elkeverem a rozmaringot. A vajat és az olajat és a széttördelt csokit egy lábosba teszem és kis lángon addig melegítem, amíg a csoki fel nem olvad. Beleöntöm a cukrot, átkeverem és félre teszem hűlni. Ha kihűlt, simán kézi habverővel belekeverem egyenként a tojásokat. Beleszórom az átszitált rozmaringos lisztet, összeverem és hozzálöttyintem a tejszínt is, majd azt is belekeverem. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm és légkeverés nélkül addig sütöm, amíg a teteje már nem fénylik. Akkor kiveszem és hagyom még a tepsiben sülni. Vigyázat, könnyű túlsütni és akkor már nem lesz belül ragacsos!

Íme a Meyer citrom

Kakukkfüves steak burgonya krémleves ropogós sonkával

2012-02-02T13:54:00.001+01:00

Igen, még mindig van a lilakrumpliból, de már csak egy pürére való van, de ha nem baj, arról nem írok postot. Viszont ez a leves annyira jól sikerült, nem is gondoltam volna. Nem akartam héja nélkül megfőzni, nehogy eltűnjön a lila szín. Marad ugye a héjában főzés, de akkor meg már miért ne lehetne inkább megsütni a levesnek valót nem igaz?

Meg is sütöttem, az eljárás ugyanaz, mint a tepsis krumplinál: 6 szemet megsikáltam, 4 részre vágtam a gumókat, beledobtam egy gyümölcskenyér formába, tettem rá vajat, megsóztam, borsoztam, kakukkfűvel szórtam most meg és mellé tettem egy egész fej fojhagymát úgy, hogy levágtam a fej felső részét. Így sülés után könnyűszerrel ki lehet nyomni a krémes fokhagyma gerezdeket a héjukból.

Amikor puhák voltak, egy lábosba áttettem az egészet, a fokhagy

ma héjakat persze kidobtam és felöntöttem egy liter dm Alnatura zöldségleves kockából készült lével. Akinek van rendes alapleve, csinálja azzal. Összeturmixoltam az egészet és meglöttyintettem egy kis tejszínnel. Először gondoltam, hogy átszűröm, végül úgy hagytam "rusztikusan". :) Néhány szelet rendes sonkát jó ropogósra sütöttem és azt tettem bele.

Michael Roux Tésztavarázs - könyvajánló

2012-02-02T12:31:00.000+01:00

Kezemben a rég áhított könyv. :)) A fotó kicsit életlenre sikerült, az asszisztensek oviban vannak, a távkioldó nem akart működni, nekem pedig sikerült nem a fókuszpontba beállnom. Na, de ez a könyv értékéből mit sem von le, ugyanis a világhírű 3 Michelin csillagos Michael Roux osztja meg velünk a röpke 30 év alatt felhalmozott tapasztalatát. Rendes dolog tőle, na. Zseniális receptek, gyönyörű fotók, fázisfotók, minden, ami egy igazán használható szakácskönyhöz elengedhetetlen. Ki is nézek belőle valami finomságot ;)

Toffifee torta átirat

2012-01-27T17:56:00.001+01:00

Szilveszter óta most csináltam először édességet, úgy gondoltam, eljött az ideje a süti tilalom feloldásának. :). A sós karamellért élek-halok, túl sok bevásárolni való sincs vele, cukor, vaj, tejszín mindig akad itthon. Mindenképpen sós karamelles valamit akartam összedobni, hát ez lett belőle. Rákerestem a toffifee tortára, de egyik sem hasonlított arra, amit megálmodtam. Vacakolni sem akartam vele sokat, ezért egyértelmű volt, hogy keksz alapja lesz. A csoki csíkok eredetileg nem voltak odatervezve, de azért kerültek rá, mert szorgos manóujjacskák megdézsmálták a krémet dermedés közben és valamivel el kellett takarni az így keletkezett árkokat :))).

Mi kell hozzá?

200 g zabpelyhes keksz
100 g törökmogyoró
100 g vaj
500 g tejszín
1/2 bögre kristálycukor
1 ek mogyorókrém vagy 25 g nugátos csoki
1 tk só
4 lapzselatin
néhány kocka csoki a tetejére, de elhagyható

Hogyan készült?

A kekszet és a mogyorót külön-külön összetörtem egy zacskóban a húsklopfoló segítségével. A nagyobb darab mogyorókat félretetettem a tetejére díszítésnek, a többit pedig összekevertem a keksszel. A vajat felolvasztottam és beletördeltem néhány kocka nugátot (vagy egy kevés mogyorókrémet). Miután elolvadt benne a nugát, az egészet a kekszre öntöttem és egy villával összekevertem. A tortagyűrűt 22 cm-re állítottam (lehet több vagy kevesebb, attól függően lesz laposabb vagy magasabb a torta) és belenyomkodtam a kekszes keveréket. Félretettem a hűtőbe, az állás kifejezetten jót tesz neki.

Utána következett a karamell előállítása. Ehhez egy tapadásmentes edényt használtam. Beleöntöttem a cukrot és rázogatva szép mézszínűre olvasztottam. Majd beletettem a 50 g vajat, a sót és a végén 100g/100 ml tejszínt. A hideg hozzávalóktól vissza fog keményedni, de egy kis melegítéssel szép folyós és egynemű lesz a végeredmény. Kitettem hűlni a hidegre.

100 ml/100 g tejszínt felmelegítettem, majd feloldottam benne 4 lap zselatint, majd azt is félretettem hűlni. (Nekem mostanában nem sikerül kemény habot varázsolnom a jó kis bolti tejszínekből, ezért nem bízom a véletlenre és teszek bele zselatint is, de ki kell hangsúlyoznom, hogy nem szívesen... Csinálhattam volna mascarponéból is ha lett volna itthon, de nem volt. A mascarponéval meg csak az a bajom, hogy nagyon magas a zsírtartalma.) Mielőtt a zselatin megdermedt volna, hozzáöntöttem a maradék 300 g hideg!! tejszínt és óvatosan félig felvertem. Majd a kihűlt karamellt hozzáadva szintén óvatosan tovább vertem és rásimítottam a kekszes alapra. Betettem a hűtőbe dermedni, majd egy kés segítségével elválasztottam az oldaláról a tortagyűrűt, meglocsoltam olvaszott csokival és megszórtam a félretett mogyoró darabokkal.

Lilában pompázó tepsis krumpli

2012-01-23T23:16:00.000+01:00

Imádom a tepsis krumplit! Amilyen egyszerű, olyan finom. A szilveszteri vendégeinket akartam elkápráztatni a lila krumplival, de a társaság fele igazoltan távol maradt, a WAMP-on begyűjtött 4 kiló burgonya pedig a pincében érte meg az újévet. Szegények már csíráznak, úgyhogy gyorsan felhasználom őket erre-arra. Múlt héten ékszerfotózás közben vágtam be magamnak néhány szemet a sütőbe és kutyultam hozzá egy snidlinges-tejfölös öntetet. Régen nem ettem ilyen finomat! :)))

Recept nem is nagyon kell hozzá, ugye? Az ember csak megsikálja a gumókat, négybe vágja, beleteszi egy tepsibe, sózza, borsozza, rozmaringozza, belerak egy egész fej fokhagymát gerezdekre szedve szőröstül-bőröstül, meglocsolja olajjal, összekutyulja az egészet, lefóliázza és mehet is be 200 fokra. 30-40 perc után leveszi róla a fóliát, megkutyulja, kicsit pirítja. Addig elővesz egy tejfölt, egy tálba borítja, sózza, borsozza és belevág még snidlinget. A sör fontos hozzávaló, ne maradjon le! :DDD

Lila krumplit és infot a www.lilaburgonya.hu oldalon lehet beszerezni, de egyébként a SPAR-ban is láttam már.

Makaróni gorgonzolával és pagodával

2012-01-17T00:01:00.001+01:00

Egyik nap hazajött velem egy pagoda a boltból. Egyszerűen lenyűgöz a mintázata! Nem tudtam, hogy mit kezdjek vele, napokig ott búslakodott a hűtőben, majd egy gyors ebéd szereplőjévé vált. Igazán recept sincsen hozzá. Találtam még mellé egy fél csomag gorgonzolát, majd nyúlt a kezem a tejszínért és a szekrénybe a tésztáért. A pagodát virágaira szedtem és sós vízben feltettem párolni. Amíg a tészta lobogó vízben lubickolt, addig egy edényben felmelegítettem egy kevés tejszínt és beletördeltem a gorgonzolát. Amikor elolvadt a sajt, megfőtt tésztára öntöttem és rászedtem a megpárolt pagoda virágokat. A testes, csípős gorgonzola mellett szinte cukrosan édes volt ez az egyébként karfiol ízű jelenség.

Majonézes-zöldborsos lazactatár

2012-01-11T00:15:00.001+01:00

Nem vagyok nagy halrajongó, azt szerintem már tudjátok. :) De jó hírem van, főleg nekem jó hír, ez megváltozni látszik, köszönhető többek között ennek a finomságnak is, amit először az unokaöcséméknél kóstoltam. Igaz, az nem füstölt lazacból készült és sós lében eltett zöldbors sem volt benne. A borsot már én csempésztem bele. Huncut, csípős meglepetést lehet vele okozni annak, aki ráharap és nem számít rá :). A majonéz természetesen eská, a Szakácsok könyvéből van a recept. Pillanatok alatt kész van az egész, de egy kis állás jót tesz neki. Pirítóssal, capribogyóval igazán előkelő fogás.

Mi kell hozzá?

100 g füstölt lazac
2 szál újhagyma
1 tojás sárgája
125 ml semleges ízű olaj (napraforgó vagy repce)
1 kiskanál dijoni mustár
1 kiskanál citromlé
1/2 kiskanál fehérborecet
sós lében eltett zöldbors (elhagyható)
só, bors

Hogyan készült?

A lazacot egészen apró kockákra vágtam és egy tálba tettem. A hagymákat hosszában bevagdostam, majd vékonyan felszeleteltem, hogy olyan apró legyen, mint a hal. Hozzáadtam a lazachoz, tekertem rá borsot és egy picit megsóztam, majd az egészet összekevertem és félretettem.
A szobahőmérsékletű tojássárgájához adtam a mustárt, a citromlevet az ecetet és megborsoztam. A szintén szobahőmérsékletű olajat pedig cseppenként adtam hozzá és habverővel folyamatosan kevertem. Fontos az elején cseppenként adagolni az olajat, nehogy kicsapódjon a tojásfehérje. Amikor az olaj felét belekevertem, kicsit bátrabban adagoltam a többit. A végén megkóstoltam és utánaízesítettem. (Én szoktam beletenni egy leheletnyi porcukrot is.) Összekevertem a lazaccal, beletettem 2 kiskanál lecsöpögtetett zöldborsot és néhány órára betettem a hűtőbe.

És ha már a halaknál tartunk, ajánlok Nektek egy halas blogot: http://tavolaalmare.blog.hu
Szerzője nem kis feladat elé állította magát: ha törik, ha szakad, megszeretteti a magyarokkal a halakat és a tengeri herkentyűket. Hajrá Gabi! :)

Variációk egy témára - citrom-mák és citrom-kókusz

2012-01-04T13:58:00.000+01:00

Nem csak azért, mert mindkettő krémjében citrom van, hanem azért is, mert mind a kettő ugyanabból a tésztából készült. A nálam jól bevált kevert piskóta tésztából. Nem is sütöm másból a tortákat. Annyi a különbség, hogy a mákosnál 10 deka lisztet finomra darált mákra cseréltem.
Tudom, sokan nem kedvelik a kókuszt, nagyon geilnek tartják. Egy időben én is így voltam vele, mert az egyetlen képi társításom az a hátborzongató Bounty szelet volt. De ebben a tortában egyáltalán nem az, ugyanis a citrom dominál, a kókusz csak kísérő íz lett. De egész nyugodtan elhagyható.

Mi kell hozzá?

40 dkg átszitált finomliszt (a mákosnál 10 dkg mák és 30 dkg liszt)
6 tojás
25 dkg puha vaj
25 dkg porcukor
1,5 dl tej
1 cs sütőpor

Hogyan készül?

A tortaformát/tepsit kivajazom, kilisztezem, a sütőt 180 fok légkeverésre kapcsolom. A liszthez keverem a sütőport (a mákosnál a mákot is) és átszitálom. A kézi mixerrel a puha vajat habosra keverem a porcukorral, majd 1-2 perc különbséggel egyesével hozzádolgozom a tojások sárgáját, végül lassan hozzáöntöm a tejet is. Beleszórom a lisztet, lassú fordulaton belekeverem és félreteszem. A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem és lassú, nagy átforgató mozgulatokkal óvatosan a tésztához keverem. 180 fokon légkeverés nélkül kb. 40 percig sütöm. Tűpróbát mindenki csináljon, mert az időtartam sütőfüggő. Ha kihűlt, kettévágom és megkenem a krémmel.

Citrom- kókuszkrém

1 biocitrom héja
+1 citrom leve
4 ek kókuszreszelék
500 g mascarpone
5 evőkanál porcukor
kókuszreszelék a szóráshoz

A citromokat megmostam, a bio héját lereszeltem és a másikkal együtt kifacsartam. Egy kis fazékba szórtam a citromhéjat, hozzáadtam 2 evőkanál porcukrot és kb. 3 ek. vizet, majd pár percig forraltam, hogy jól kijöjjenek a citrom aromái. Utána hozzáöntöttem a citromlevet és így is forraltam 5-6 percig, hogy a víz elpárologjon és a végeredmény sűrű legyen, majd félretettem hűlni. A kókuszreszeléket a 3 kanál porcukorral együtt a kávédarálón ledaráltam. (Nekem még volt otthon egy dm Alnatura bio kókusztej konzervem és annak a kicsapódó sűrű kókuszzsírját is beletettem a kémbe.) A darált kókuszt beletettem a citromszirupba és összekevertem, majd belekevertem a mascarponét is és kb. 10-15 mp alatt kézi mixerrel is átkevertem, hogy besűrűsödjön a krém. A 2/3 részt a két tortalap közé tettem, a maradékkal pedig megkentem a tortát és jól beszórtam még kókuszreszelékkel.

A másikba még több citrom került és a mascarponét tejszínnel lazítottam.

Mi kell hozzá?

1 bio citrom
+2 citrom leve
kb. 6 ek cukor
500 g mascarpone
1 doboz tejszínhab

Hogyan készült?

A szirupot ugyanúgy készítettem, mint az előzőt. Ha kihűlt, belekevertem a tejszínt, kicsit felvertem, majd hozzáadtam a mascarponét is. A krémet 4 részre osztottam, 1/4 került a torta tetejére, a 3/4 rész pedig a töltelék lett. Megkentem a lapokat a krémmel és egymásra illesztettem őket. Megkentem a tetejét is és még kandírozott citromhéjjal is megszórtam. Vigyázat, nagyon citromos! :D

Meglepi lastminute gasztroszuvenír

2011-12-21T15:20:00.005+01:00

Ezt a különleges lekvárt kifejezetten Neked készítettem kedves narancslekvár szóra "ráguglizó", idetévedt Idegen! :D

Egyik nap megnéztem a statisztikában a forgalom forrásait és láttam, hogy a legtöbben a narancslekvár szóra keresve találnak rá a blogomra. Ezt nem hagyhattam annyiban és hálám jeléül kifundáltam egy narancslekvárt, igaz egy kicsit megbolondítottam: fehérboros, fűszeres-epres narancslekvár lett belőle. Na, mit szólsz hozzá?
Annyira friss, hogy még melegen fényképeztem ma fél háromkor.
Pontos receptet nem tudok hozzá adni, mert ripsz-ropsz összedobtam két kis üvegre valót. Gondolom, Te sem tennéd a kamrapolcra jövő Karácsonyig, hanem elajándékoznád vagy megennéd Karácsony első napján reggelire. Szerintem jó lehet a mákos bejglihez is. Én egy kis Stollent eszegettem hozzá. :D
Úgyhogy keríts három narancsot, jó lenne, ha ebből legalább egy bio lenne, a héja miatt. Vedd elő a fagyasztóban nyárról megmaradt két marék epret, nagyon friss ízt ad neki. Vedd ki a hűtőből azt a néhány korty ottmaradt fehérbort, kotorj elő egy kis fahéjat, szegfűszeget, őrölt gyömbért, ha van, meg egy kis vaníliát. A kristálycukor az biztosan a kezed ügyében van. Ha esetleg van egy kibontott dzsemfixed a nyárról, az is jól fog jönni, nem kell agyonfőzni a gyümölcsöket. Én egy fél zacskó Silver Spoon pektint tettem bele.

Mosd meg a narancsokat, a bionak reszeld le a héját egy kis lábosba, a levét pedig facsard ki és öntsd rá. Tegyél hozzá 4 evőkanál cukrot, tedd bele a fűszereket, és forrald néhány percen keresztül. Add hozzá a másik két lehámozott és felkockázott narancsot, öntsd rá a bort, kicsit rotyogtasd, majd dobáld bele azt a néhány szem epret. Így is forrald egy kicsit, óvatosan kóstolgasd és ízlelőbimbóid érzékenységének megfelelően cukrozd, vagy néhány csepp citrommal savanyítsd. A végén tedd bele a zselésítőt. Én kimertem egy kis levet és egy kis edényben feloldottam benne a pektint, így tuti nem marad csomós. Merd bele cuki kis üvegekbe (Most akkor elárulom, hogy én mivel töltöm a lekvárt. A mosogatógéphez adott sóbeöntő tölcsérrel. De pssszt, ne áruld el senkinek!) és keríts köréjük piros szalagot. Jó étvágyat és Boldog Karácsonyt! És kérdezz nyugodtan akár itt, akár a facebookon!

Ja és el ne felejtsem, ezt itt jobbra a képen nem kenyér, hanem A Stollen, ami idén különösen jól sikerült.

Mézeskalácsosdi

2011-12-20T12:31:00.001+01:00

Azt hiszem, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nem szeretik a mézeskalácsot. Nem is sütöttem ez idáig, az írókázásban sincs gyakorlatom, de a gyerekek szerettek volna mézeskalácsot dekorálni. Úgyhogy a google-hoz folyamodtam segítségért és a nosalty oldaláról választottam receptet, méghozzá azt, ahol a legtöbb - jelen pillanatban 362!!! db - hozzászólás van. A legtöbb mind pozitív, ez elég biztató, nem?

Én azért két aprócska dolgon változtatnék: lecsökkenteném a sütőpor mennyiséget fél csomagra, mert az én torkomat bizony karcolta és porcukorral készíteném, mert a nádcukor szemecskék nem olvadtak el sütés alatt és ropogtak a fogam alatt. No, de nem is magán a recepten van a hangsúly, hanem a szaggatáson és a díszítésen, és legfőképp az együtt töltött időn :))).

Beszereztünk a kisbolban mindenféle színes cukorgyöngyöt, cukorka hópelyhet és előkotortam az ételszínezéket. (Mielőtt valaki azt gondolná, hogy romlott a színezék, jelentem, azért van ilyen döglött színe, mert természetes ételszínező porokról van szó: kurkuma, cékla és klorofill kivonatokról, amiknek soha nem lesz élénk a színe. De a gyerekeket ez egyáltalán nem érdekelte.) Kisebbik gyermekem kezébe vette a zöld írókát és nem volt hajlandó letenni. Úgyhogy a zöld pacásak mind az ő alkotásai. :)

Nagyobbik fiam már cifrázta, nagyon ügyesen mintázott, hullámokat húzott, csigavonalakat rajzolt és a színes cukrokkal díszítette. Egy-kettővel azért én is megpróbálkoztam, de alapvetően hagytam őket érvényesülni.

Hacsak nem történik valami csoda, idén már nem lesz új post, így a biztonság kedvéért már most kívánok minden KEDVES OLVASÓMNAK

Egy igazán jó (majdnem lila) burgonyás pogácsa+könyvajánló

2011-12-18T22:35:00.001+01:00

Naivan azt képzeletem, hogy lila lesz a lila krumpliból készült pogácsa. Jelentem, kérem szépen, nem lett lila. A lila krumplit egyébként múlt héten a WAMP-on vettem és már nálunk is termesztik,ráadásul nem is egy félét és egészen baráti áron árulják. Bővebb info a www.lilaburgonya.hu oldalon, ahol receptek is vannak. Visszatérve a pogácsámhoz, több okból kifolyólag sem lett lett lila. Egyrészt sokáig ázott a főzővízben, ugyanis ottfelejtettem szegényt, így a színanyag nagy része eltűnt az "éterben". Másodszor ez a krumpli mennyiség valószínűleg amúgy sem színezte volna lilára. Harmadszor kapott még egy hőkezelést a sütőben... Ennyit a lila krumplis pogácsáról. :)))

Viszont a pogi finom lett, a recept pedig kiváló, a Varga Gábor-féle Gourmandia könyvből való. A desszert.eu-n is fent van, ide is linkelem, felesleges lekörmölnöm, nagyon részletesen, fázisfotókkal együtt megtalálható az oldalon: http://www.desszert.eu/hazi_burgonyas_pogacsa
A könyvről egyébként már tettem említést a tavalyi bejgli kapcsán. Idén is ebből fogom sütni a bejglit, mert egész egyszerűen tökéletes! A könyvben található receptekkel maradéktalanul elégedett vagyok, várakozáson felüliek. A részletes magyarázatok és a fázisfotók pedig a kevésbé gyakorlott konyhatündérek hasznára válnak. Mindenkinek ajánlom, akár Karácsonyra is.

Mindenféle földi jóval grillezett camembert

2011-11-22T20:40:00.000+01:00

Igen, igen, tudom, ez egy lejárt lemez és rajtam kívül már mindenki számtalan variációját elkészítette. Hozzám most ért el, pontosabban a legutóbbi borvacsorán. Azon kívül, hogy nagyon ízlett, azért is maradt számomra emlékezetes, mert két olyan ember csinálta, akik eddig kívülről láttak csak konyhát. Na jó, ez azért túlzás, de a főzés tényleg távol áll tőlük. Két srác, akik ez alkalommal párt cseréltek és együtt sürögtek-forogtak a konyhában. Nagyon nagyra értékeltem és tényleg nagyon ízlett a grillezett camembert, amit megtűzdeltek fokhagymával, meg azt hiszem dióval. Mellé pirítóst adtak, sült diót és jó erős zöldpaprika karikákat, a részletekre már nem emlékszem. Meg egy pohár nagyon finom bor is járt hozzá, arra viszont tisztán emlékszem (hiszen még csak a második fogásnál tartottunk, később jött a homály :)) : a Hárs pincészet egyik biobora volt az, mégpedig a Hárslevelű.

Én pedig a dión és a fokhagymán kívül körte darabokat és kakukkfűágat dugdostam a sajtba. A dobozában nem mertem megsütni, mert féltem, hogy kigyullad az a vékony fa doboz :). Előételként elég egy személy részére egy fél sajt is.

Mi kell hozzá?

1 fa dobozos camembert
2-3 gerezd fokhagyma
1-2 szelet körte
néhány szem dió
1 szál kakukkfű
kevés olaj

Hogyan készült?

A sütőtt 200 fokra előmelegítem. A sajtot megszurkálom és belenyomkodom a felszeletelt fokhagyma gerezdeket, a diót, a körtét és a kakukkfüvet. Egy nagy darab sütőpapírra tettem, meglocsoltam egy kevés olajjal és bebugyoláltam. Alufóliából csináltam egy vastagabb gyűrűt és a becsomagolt sajt köré erősítettem, hogy ne folyjon szét a sütőben. Kb. 10 percig sütöttem, majd elzártam a sütőt és bent hagytam még úgy öt percig, hogy a fokhagyma megpuhuljon a sajtban. Amikor kivettem, papírostul visszatettem a dobozába és körben letépkedtem a papírt.
Nagyon mutatós dolog, akár az ünnepi menüsorba is beilleszthető.

A mi kis baráti borvacsoráink

2011-11-18T22:47:00.001+01:00

Tavaly ősszel ilyen tájban felhívott minket egy kedves barátunk és felesége, hogy borvacsorát rendeznek otthon, náluk. Összesen 6 pár vett részt rajta: mindenki elkészítette otthon a rá jutó fogást és beszerzett két üveg, hozzá illő bort. Aztán szépen kirittyentettük magunkat, a fazékkal, lábossal, tepsivel, kinek mi, és a két üveg borral megjelentünk a barátainknál, ahol szépen terített, gyertyafényes asztal várt minket.
A feladat az volt, hogy a lányok bemutatják az általuk elkészített ételt, a fiúk pedig a hozzá választott borról mesélnek. Volt még egy szabály: a párok nem ülhettek egymás mellett és minden fogásnál helyet cseréltünk. Ez főleg akkor izgalmas, ha több, egymást nem ismerő ember kerül egymás mellé.
A köszöntő ágyas/mézes/kisüsti után mi lányok a konyhában gyülekezünk és bekukkantunk egymás fazekába, a srácok meg közben a harmadik aperitivet töltik ki maguknak. Majd jönnek a kiselőadások az ételekről és a borokról: hideg előétel, meleg előétel, leves. Itt tartunk egy kis pihenőt. Egyrészt már semmi nem fér belénk, mert a hideg előétel is olyan finom volt, hogy már azzal majdnem sikerült jóllakattuk magunkat. Nagyon kell türtőztetnie magát az embernek. Másrészt a főételekhez általában szükségük van a készítőnek egy kis időre. Amíg elkészül a könnyű főétel, addig a többiek beszélgetnek, táncikálnak, friss levegőt szívnak.
Majd jön a második felvonás, az est fénypontja, a két főétel, 11 körül pedig a finálé a desszerttel. Majd az est folytatódik öröménekléssel, örömzenéléssel, örömtáncolással, dumcsizással, egészen addig, amíg a sofőr meg nem érkezik, hogy hazaszállista az illuminált vendégeket a saját autóikon. Mert olyan nincs, hogy az egyik nem iszik, mert vezet. Ez kizáró ok. :) Másik kizáró ok a gyermek jelenlét. Ez szigorúan hmm.. lazulós, felnőtt buli. ;)

A képek egy nyári borvacsorán készültek, ami pont a zimankós júniusra esett. Volt egy kis tábortűz is, hogy meg ne fagyjunk. A beszámolót szándékosan hagytam mostanra, mert szerintem igazán a hideg, téli, behúzódós időszakban esik jól az embernek egy ilyen esemény.
A nyári menüre csak részleteiben emlékszem. Én voltam a desszert felelős, pavlovát csináltam rózsavizes málnaszósszal és házi vanília fagyival, amit még itthon lefényképeztem, íme:

A legutóbbi viszont élénken él az emlékezetemben, ismertetem is a menüt, kapaszkodjatok:

1. hideg előétel: nyers zöldségek padlizsános, diós sajtkrémes és körözöttes mártogatóssal
2. meleg előétel: fokhagymával, körtével és dióval grillezett camembert
3. leves: sütőtök krémleves
4. főétel: muskotályos, tejszínes rókagomba spagettivel
5. főétel: grillezett lazac citromos snidling mártással és rozmaringos párolt sárgarépával
6. főétel: narancsos szarvascomb erdei gyümölcsmártással
7. desszert: tiramisu mandulás borral

Khmm, nem kommentálom... :))))

Ennél zseniálisabb baráti összejövetelen eddig még soha nem voltam. Az eleje elegáns, emelkedett, izgalmas, majd átcsap cipő lerugós, asztalon táncolós féktelen buliba. Januárban mi leszünk a házigazdák!

Ez most nagyon nem gasztro

2011-11-18T08:13:00.001+01:00

Mivel a bejegyzés nagyon nem gasztro, itt két mondatnál többet nem is szánok az eseménynek.
Új blogom indulásával egyidejűleg a www.babaproject .hu-val közösen nyereményjáték indítottunk, ami mától vasárnapig tart. Részletek a másik blogon!

Grillezett padlizsán joghurtos tahini öntettel

2011-11-12T10:07:00.001+01:00

A padlizsán előtt egy szolgálati közlemény: a vanília akció november 15-ig tart. Aki még nem rendelte meg a karácsonyi sütéshez szükséges adagját, az még megteheti. Részletek itt.

Végtelenül egyszerű és gyorsan elkészíthető, ámde annál nehezebb ételről van szó. Valamelyik nap ez volt az ebédem és annyira eltelített, hogy aznap nem is ettem többet. :) A recept egyébként teljes egészében a GoodFoodról van, semmit nem változtattam rajta. Árválkodott a hűtőben egy padlizsán és elkezdtem padlizsános receptek után kutakodni a neten. Érdekes módon minden hozzávaló volt itthon. Azaz majdnem, mert tahinim nem volt. Volt viszont szezámmagom, így kb. plusz két percembe tellett egy jó kis tahinit elkészíteni. A Google elsőként Szepyke blogján található dobta ki, úgyhogy az alapján készítettem el. Annyi különbséggel, hogy én több vizet tettem hozzá, mint Szepy. A tahini receptet most külön nem írom le, aki kíváncsi az elkészítésére, kattintson ide! Ja, és az egészet megszórtam mazsolával. Valahogy odakívánkozott.

Mi kell hozzá?

2 padlizsán

3 ek görög joghurt

1 ek tahini

1 gerezd fokhagyma

citromlé

olaj

só, bors,

koriander, esetleg petrezselyem, vagy akár mazsola

Hogyan készült?

A grillserpenyőt felforrósítom. A padlizsánt szeletekre vágom, mindkét oldalukat vékonyan megkenem olajjal és a forró serpenyőbe teszem. 1-2 perc alatt szép csíkosra sütöm. A megsült szeleteket tányérra teszem, megsózom, megborsozom. A tahinit összekeverem a joghurttal, az összezúzott fokhagymával és néhány csepp citromlével. Majd ezt rákanalazom a padlizsánra, megszórom korianderrel vagy petrezselyemmel és mazsolával.

Segítsüti átadás 2in1

2011-10-26T23:56:00.000+02:00

Nincs mit szépíteni, óriási a lemaradásom, de most már aztán a Segítsüti átadások beszámolói következnek 2in1! Aki esetleg emlékszik, tavaly titkon reméltem, hátha jó sokat kell utaznunk a licitnyerteshez, illetve a vigaszágashoz és összeköthetjük a kellemest a hasznossal, vagyis mindjárt kirándulunk is egyet családilag. Ehhez képest ki sem kellett tennem a lábamat a kerületből, azaz de, mert az Árkád bevásárlóközpont már pont nem a XIV. kerület, ez volt a tavalyi átadás egyik helyszíne.
Bevallom, idén csak a másodperc tört részéig fordult meg a fejemben egy 5 km-nél távolabbi helyszín, de gyorsan el is hessegettem a gondolatot. Még olyan messze sem mentem, mint tavaly... De nem szaladok ennyire előre.
A licialátnyertes személye nem okozott számomra meglepetést, ami persze egyáltalán nem baj. Drea már év közben is kifejezte azon szándékát, hogy lecsap a sütimre, bármi történjék is. Pedig akkor még nem is tudta, hogy mit sütök, mert még én sem tudtam. Licitálás közben néhány percig rezgett ugyan a léc, de végül ő nyerte meg a tortát. Illeve nem ő, hanem ŐK, négy barátnő, akik összetették a Segítsütire félretett pénzüket és licitáltak. Tessék kérem őket utánozni, úgy tudom, a szabályzat nem tiltja. Álljatok össze barátok, rokonok, kollégák, dobjátok össze egy csinos kis összeget, nyerjétek meg többen a sütit és osszátok el egymás között! Ja, és ők nemcsak az én sütimet gyűjtötték be, hanem még Epercsók minikuglófjait is! :)

Az átadás egyébként az Örs vezér téri IKEA-ban volt. Örültünk a viszontlátásnak, megismerkedtem a barátnőkkel, felnégyeltük a tortát, megbeszéltük a munkát, a gyerekeket, a licitálás izgalmait. Megtudtam, hogy mi vár rám, ha a gyerekeim iskolások lesznek, hogyan kell dínót etetni az iPhone-on, hány km után kell kidobni egy futócipőt és ilyesmi. Jövőre Veletek ugyanitt!!!

Most pedig következzen a vigaszágas sztori. A sütiátadásra a pongyolát ugyan levettem magamról, de a papucs tényleg a lábamon maradt, mert ha hiszitek, ha nem, csak a harmadik emeletre kellett felcsattognom a tortával!!! Mondom én, hogy nincs szerencsém ezzel a Segítsüti utazgatással. :)))

Történt ugyanis, hogy képen szereplő legnagyobb ifjú hölgy, akit Fanninak hívnak, a próbasütés kóstoló csapatának a tagja volt öt másik szomszéd gyerekkel együtt. Amikor a licit zajlott, anyukája írt nekem a facebookon, hogy Fanninak annyira ízlett a torta, hogy azóta rágja a fülét, süssön neki is egyet. Én meg visszaírtam, hogy licitáljon rá és lehet, hogy ők nyerik. Erre tessék, vigaszágon nem elvitték a tortámat!!!! :)))) Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Fanni ette meg majdnem az egész tortát :).

Ruccola saláta fügével, kecskesajttal és dióolajjal

2011-10-15T00:51:00.000+02:00

A zimankós június és július után ez a késői "tiszta erőből nyár" nekem annyira jólesett, hogy el nem tudom mondani. Teljesen feltöltődtem és remélem, így is maradok egészen májusig :).Ezt a salátát még az utolsó meleg napon dobtam össze, ami október ötödikén volt, ha jól emlékszem. Amolyan nyár búcsúztató, ősz köszöntő fogás lett belőle. A rucola ropogóssága, vadsága még a nyarat idézi, a füge a kettő között van, a dió pedig hamisítatlan őszi-téli csemege. Az egyik kedvencem. A dióolaj pedig a másik, jutott belőle ide is, a pirítós rudacskákat is dióolajon sütöttem ropogósra. A kecskesajtot pedig nem is kell magyaráznom, ide való, ez nem vitás. Még egy kis szilvás balzsamecettel is megbolondítottam.

Mi kell hozzá két fő részére?

1 cs ruccola
4-5 szem füge
20 dkg kecskesajt
1 marék dió
2 szelet magos barna kenyér
dió olaj, balzsamecet

Hogyan készült?

Rém egyszerűen. A kenyérszeletekből rudakat vágtam és a dióolajon megpirítottam. A rucolát egy tálba szórtam, rádobtam a felkockázott sajtot, a cikkekre vágott fügét, a kicsit összetört dióbelet, meglocsoltam egy kevés dióolajjal és szilvás balzsamecettel, majd lazán összekevertem az egészet.

Újra vanília!

2011-09-28T22:48:00.003+02:00

Vanília akció ismét rajtam keresztül, az ára 120 Ft/szál. A rudak átlagosan 13-16 centisek és egyenesen Zanzibárról érkeznek. Egy szál kettő boltit ér! Ami változott, az a minimum rendelhető mennyiség. Csomagolási költség mellett ez az ár akkor tartható, ha legalább 15 szálat rendeltek egyszerre, ez 1800 Ft egyszeri kiadást jelent. A vanília pedig jól elvan a mélyhűtőben vagy egy jól záródó, nem átlátszó dobozban is. A menet is a megszokott: küldjetek egy e-mailt a narancslekvar@hotmail.com-ra vanília jelszóval, amit én továbbítok a forgalmazónak, ő felveszi veletek a kapcsolatot, egyeztetitek a részleteket és a vanília illatától megrészegült postás kikézbesíti a címetekre :))) Kizárólag a Narancslekvár blog és olvasóinak és facebook követőinek!

Korábbi vanília akció és egyéb érdekességek

Jöhetnek a licitek!

2011-09-17T07:59:00.000+02:00

Napsütéses, szép szombatot kívánok mindenkinek!
Ma indul az őszi Segítsüti akció, amelyben természetesen idén is nagy örömmel veszek részt 26 blogger társammal együtt, köztük egy meglepetés bloggerrel. Az idei támogatott a Szemem Fénye alapítvány, akik gyermek hospice tevékenységet látnak el, azaz a nem gyógyítható betegséggel együtt élő gyermekek hátralévő életét igyekeznek megkönnyíteni. Két hospice házat működtetnek, a Dóri házat Pécsett és a Tábitha házat Törökbálinton. A licitekből befolyt összeget a két ház számára szükséges eszközök, műszerek beszerzésére fordítja a SoSe Közhasznú alapítvány.

Licitálni most is a www.segitsuti.hu oldalon lehet egy gyors regisztráció után. Idén is lesznek ajándékok, és Segítsüti receptfüzet. A licitálni szeptember 20-ig, azaz kedd 16 óráig lehet. Kövessétek az eseményeket a facebookon is és persze licitáljatok minél többen!

Idén egy nugátkrémes pisztácia tortát hoztam Nektek. A házunkban lakó 3 és 11 éves kor közötti 6 fős tesztcsapat elfúló "azta de finom!" felkiáltással zöld utat adott a sütinek. :)

Íme a recept:

Hozzávalók

A tésztához

250gfinomliszt
200 g porcukor
100 g darált pisztácia+ 50 g adíszítéshez
250 g vaj
6 tojás
1 pohár natúrjoghurt
3/4 cs sütőpor

A krémhez

200g nugátoscsokoládé
100 ml tejszín

A bevonóhoz

200 gétcsokoládé
80 ml tejszín

Elkészítés:

A sütőt200 fokra (180 fok+légkeverés) melegítjük. Egy 26 cm átmérőjűkapcsos tortaformát kivajazunk, kilisztezünk. A lisztet átszitáljukés jól elkeverjük benne a sütőport, illetve a daráltpisztáciát. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét egy csipetsóval kemény habbá verjük és félretesszük. A porcukrot a puhavajjal néhány perc alatt habosra keverjük, majd a tojásoksárgáját egyenként eldolgozzuk benne. Utána beletesszük ajoghurtot és alaposan összekeverjük. Majd apránként beleszórjuka pisztáciával kevert lisztet és összedolgozzuk, végülkézi habverővel óvatos, átforgató mozdulatokkal hozzáadjuk afelvert tojásfehérjét is. A masszát a tortaformába simítjuk és45-50 perc alatt készre sütjük. Ha már érezzük az illatát, végezzünk tűpróbát. Miutánkészre sült, hagyjuk teljesen kihűlni. A krémhez a tejszíntforrósítsuk fel, tördeljük bele a nugátos csokoládét, majdkeverjük simára és hagyjuk kihűlni. A tészta domború tetejétvágjuk le és a megmaradt részt osszuk három részre. Kenjük megaz alsó részt a krém felével, tegyük rá a középső részt,majd azt is kenjük meg, végül helyezzük a tetejére a harmadikdarabot és a bevonás előtt egy-két órára tegyük a hűtőbe. Abevonóhoz forrósítsuk fel a tejszínt, tördeljük bele acsokoládét, keverjük simára és hagyjuk langyosra hűlni. Egy késsegítségével hullámosan bevonjuk vele a tortát és a maradékpisztáciát rászórjuk. 1-2 órára a hűtőbe tesszük, hogy abevonó megszilárduljon.

Az intenzívebb szín elérése érdekében én tettem bele egy-egy késhegynyi természetes alapanyagú ételszínező port (Culinarisban beszerezhető) is, ami klorofill és kurkuma kivonatot tartalmaz.

Már csak kettőt kel aludni...

2011-09-15T06:44:00.001+02:00

és újra itt a Segítsüti!
Idén is sütöttem, de azt még nem árulom el, hogy mit.

Gyertek szombaton és licitáljatok!

Mogyorós csirkemell szilva chutney-val

2011-09-13T14:04:00.002+02:00

Blogügyileg még mindig visszafogott üzemmódban működöm. Ennek most a legfőbb oka, hogy egy fotós találkozón volt alkalmam más gépekkel is megismerkedni, amik elég mély benyomást gyakoroltak rám. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy eladom a mostani szerkót és márkát váltok. Ezért most nem is igen használom a masinát, nem akarom az expo számot növelni. A héten következik egy szenzor tisztítás és kiakasztom rá az eladó táblát. Az új gép beszerzéséig pedig majd válogatok az archívumból és átmenetileg átalakítom a gasztroblogot fotós bloggá.
A másik ok pedig, hogy a srácok oviban vannak, magamra meg nem igazán főzök, férj pedig nem igényli a meleg estebédet. Elég sok feladatot osztottam ki magamnak itthon, úgyhogy nem unatkozom.
Ilyen a 10 éve!!! halmozódó számlák szortírozása, szekrények átpakolása, baba- és gyerekholmik fotózása, eladása és persze közben valami pénzkereső tevékenység felhajtása.
De ma nagyon vágytam valami finom indiai fűszeres ebéd után. Bevallom, kb. másfél hónapja pihen a hűtőben egy tálka szilva chutney. Még egy kertipartira csináltam. Jelentem, semmi baja! Annyi történt vele, hogy elpárolgott belőle a víz, jó sűrű szilvalekvár állaga lett és jól összeértek benne az ízek. Már réges-rég penészesnek kellene lennie, de nem. Nem is főztem, mindent frissen tettem bele, botmixerrel pürésítettem. Talán azért nem penészedett meg idáig, mert jó sok chili van benne???? Volt még egy kis darált mogyoró, abban sütöttem egy kis csirkemellet. Csak salátát ettem hozzá, elég is volt. A paradicsom pedig saját és teljesen bio. Egy nagy dézsában van 3 tő futó koktélparadicsomom és minden nap szedek le róla 8-10 szemet. Finom, édes, zamatos, amilyennek a paradicsomnak lennie kell és nem olyan, amilyennel tele van a piac. Ráadásul cserépben nő.... Idén is a paradicsom a vesszőparipám.

Mi kell hozzá 1 fő részére?

1/2 csirkemell filé
10 dkg mogyoró aprítva/ledarálva
só, bors, olaj

Szilva chutney

1/2 kg szilva
1 kis fej lilahagyma
1 fej fokhagyma
2-3 db szárított chili
indiai fűszerkeverék, pl. korma mix
darabka gyömbér
szilvás balzsamecet (jó a nem szilvás is)
méz

Hogyan készült?

A csíkokra vágott csirkemellet egy tálba tettem, rászórtam a mogyorót, sóztam, borsoztam, meglocsoltam mogyoró olajjal (jó a sima is) és kb. fél órát állni hagytam. Teflon serpenyőben közepes lángon megsütöttem. Vigyázni kell, hogy a mogyoró meg ne barnuljon.

A chutney-hoz hagymát apróra vágtam és a kimagozott szilvával, meg a fűszerekkel együtt az egészet bevágtam egy kancsóba és jól összeturmixoltam. Időnként megkóstoltam és igazítottam az ízekhez. Ez így frissen elég híg volt, a sok állás viszont nagyon jót tett neki. Ha valaki nem akar hetekig várni, akkor dinsztelje meg a hagymát, tegye rá a többi hozzávalót és mintha lekvárt főzne sűrítse be.

Eská vintage tortatál

2011-08-30T00:31:00.000+02:00

Amióta blogolok és lefotózom, amit eszünk, természetesen megszállottan gyűjtöm a fotózáshoz használható ~~kacatokat~~ kellékeket is. Tortatálam is van, nem is egy, de olyan igazi szép, kecses, klasszik talpas még nincs a gyűjteményben. Ennek az az oka, hogy pusztán a fotózás kedvéért nem akarok egy 8000 Ft körüli darabra beruházni. Egyszer már felpakoltam a peremes fehér ikeás tálamat a cukortartóra, de nem volt az igazi. Most viszont kitaláltam, hogy egy gyertyatartót fogok egy laposabb, perem nélküli tállal összepárosítani. Néhány perc alatt meg is találtam a két leghamarabb elérhető alkalmas darabot: a gyertyatartó az Ikeából, a pizzatányér pedig a Butlersből való. A kettő együtt pontosan 3480 Ft-ba került. Helyhiány miatt nem ragasztottam össze őket, így külön-külön is tudom használni, együtt pedig hadonászó gyerekkezektől mentes övezetben fogom fotózni :). Ez sem 100%-os, mert a tál nem egészen lapos. Cél a egy teljesen sima, vékony, fehér korong... Már meg is van, hogy mi lesz az. ;)

Csak majdnem trifle

2011-08-26T08:01:00.000+02:00

Azért csak majdnem trifle, mert nem friss gyümölcsöt használtam hozzá és nem is angol krémet. Feketeribizli dzsemmel és joghurt fagyival készült. 30 fokban, este 11-kor nagyon jól jött. :) Recept sincs hozzá, de igazából a becsületes trifle-nek sincs receptje. Keksz alulra, aztán gyümi, krém, gyümi, majd a tetejére tejszínhabot nyomunk, megszórjuk ezzel-azzal, hűtjük és kész. Mindezt szabadon, a maradékfelhasználás jegyében.
Bacardival locsoltam meg zabpelyhes kekszet, utána egy kis feketeribizli, majd az sk. joghurt fagyi, utána megint egy kis dzsem, végül a látvány kedvéért néhány szem pisztácia a tetejére. Semmi hűtőben ácsorgás, rögtön megettem. Nem volt kedvem reggelig várni, különben is jobban szeretem, ha a keksz ropog a fogam alatt.

Egy kis majdnem hazai a GoodFoodból

2011-08-19T23:57:00.001+02:00

Ez a valami a GoodFood augusztusi számában található és egyébként nyári salátának becézett amúgy véleményem szerint nem túl könnyű fogás gyanús nekem már vagy két hete. Mindig visszalapoztam ide és jól megnéztem magamnak. Aztán felkapcsolódott belül a villany: ez olyan nekünk való, magyaros! De neeem? Krumpli, tojás, kolbász, egy kis zöldbab, már majdnem rakott krumpli. Én mondjuk még kiegészítettem egy kis lilahagymával is. Oké, az újságban van hozzá egy sherry ecetes öntet, de én arról tudomást sem vettem és dizájnoltam hozzá egy magyarosat. Gondoltam, hogy jó is lesz egyszemélyes ebédnek tiszavirág életű szingliségem második napján.

Mi kell hozzá egy főre?

6-7 szem apróbb krumpli
1 tojás
1 darabka kolbász
1 marék zöldbab
1 kis fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
olaj, só, bors

Az öntethez:
1/2 pohár tejföl
néhány szál snidling, só, bors

Hogyan készül?

Eltértem az újságban megadott metódustól, mert valahogy nem volt kedvem együtt főzni a tojást a krumplival és a babbal. Úgyhogy mindent külön csináltam meg, valahogy így:
A krumplikat megsikáltam, félbe-negyedbe vágtam és sós vízben feltettem főni. A tojást egy külön kis fazékba tettem fel. Egy serpenyőben olajat melegítettem és beletettem a zöldbabot, meg a felszeletelt fokhagymát, sóztam borsoztam és így pároltam-sütöttem néhány percig, majd kitettem egy tányérra. Következett a lilahagyma: felkarikáztam és az előzőleg használt serpenyőben félpuhára dinszteltem, majd a bab mellé tettem. Közben félig megpuhult a krumpli, amit leszűrtem és a szűrőben hagytam, illetve elkészült a 4 percesre tervezett, de 6 percesre sikerült tojás is. :). Leöblítettem, leszedtem a héját és félretettem.
A serpenyőben sütés következő résztvevője a kolbász volt: felkarikáztam, ropogósra pirítottam és kihalásztam a serpenyőből. Kipótoltam még egy kis olajjal és beletettem a félpuha krumpli negyedeket. Szintén megsóztam, megborsoztam őket és jó ropogósra sütöttem. Végül minden hozzávalót beborítottam a serpenyőbe és néhányszor átforgattam. az egészet fakanál nélkül rázogatva. A tojást 4 felé vágtam és a tányéron tettem a többiek tetejére.
A fél pohár tejfölbe belevágtam a snidlinget, megsóztam, megborsoztam és ebbe mártogattam a krumplit.

Csípős, fűszeres kukorica krémleves

2011-08-13T23:25:00.000+02:00

Elég hosszúra sikerült az idei nyári blogszünet. Egy hetet egy távoli bolygón töltöttünk, amit Svájcnak hívnak. (Órákat tudnék mesélni az atmoszféráról, a jólétről, a közízlésről, a tisztaságról, az üzletek kínálatáról..) Szép volt, jó volt, de egy városnézős, bringázós, önellátós hét két örökmozgóval nem a pihenésről szól. A maradék időben pedig nem főztem olyat, amit érdemes lett volna ide feltenni. Elfogytak a tartalékaim minden szempontból.
Most viszont egy kicsit feltöltődtem, ugyanis az én drága jó férjem beadta a derekát és elvonult a srácokkal Balatonhenyére a nagybátyja házikójába, hogy öt év után végre én is "szabadságra" tudjak menni. Két napja gyermektelen szingli vagyok, van még egy éjszakám és egy fél napom. Ez a két és fél nap ajándék volt most nekem. Akinek hozzánk hasonlóan nincs lehetősége lepasszolni a gyerkőcöket időnként néhány napra, az tudja miről beszélek...
Na, de mivel is töltöttem el két teljes napot? Pénteken örömflangálással, örömebédeléssel a Vapianoban és örömvásárlással természetesen. :))). Ma pedig örömfőzéssel, örömfotózással és egy kis örömpiacozással és egy kis örömkertészkedéssel.
Ezt a jó chilis, indiai fűszeres kukorica krémlevest örömködtem össze magamnak egy kis korianderrel megbolondítva. Volt még más is, de az majd később jön. Két személyes lett a leves, egy főre kicsit nehézkes lenne levest főzni.

Mi kell hozzá?

kb. 30 dkg morzsolt csemege kukorica
1 kis fej hagyma
fél liter alaplé (kövezzetek meg, de én a szokásos dm Alnatura bio zöldségleves kockából csináltam)
indiai fűszerkeverék (pl Korma mix: koriander, paprika, kurkuma, római kömény, fokhagyma, chili, édeskömény, szegfűszeg, fahéj, bors, görögszéna, babérlevél)
egy kevés tejszín
só, bors, chili

Hogyan készült?

A hagymát apróra vágtam, olajon megdinszteltem és beletörtem egy szárított chilit. Beleszórtam a kukoricát, jól megszórtam (kb. 1 tk.) a fűszerkeverékkel és összekevertem. Felöntöttem kb. fél liter vízzel, beledobtam a kockát, tekertem rá borsot és puhára főztem. Botmixerrel pürésítettem, és lepasszíroztam. Löttyintettem hozzá egy leheletnyi tejszínt is és utána sóztam. Tálaláskor megszórtam korianderrel.

Tessék egy kis alpesi feeling. A Zürichi tó körül autózva egy körforgalomnál nem azon a kijáraton mentünk ki, merre kellett volna és ide lyukadtunk ki:

Hüttner See

Szedres joghurt fagyi

2011-07-17T23:41:00.000+02:00

Nem akartam édességgel folytatni a sort, de sosem sikerül mostanában elkészítenem azokat az ételeket, amiket egyrészt szívesen megkóstolnék, másrészt felkerülhet ide a blogra is. Egyszerűen nem jutok oda, hogy megfőzzem. Mindig közbe jön valami. A jövő hét is a rohanás és a kapkodás jegyében fog eltelni: mehetek a személyinkért a központi okmányirodába, mert vasárnap Svájcba utazunk egy hétre és nem akartam, hogy a postán kallódjanak az iratok. Ki kell lomolnom a tárolót és előre összekészítenem a lomtalanításra váró holmikat, hogy amíg mi távol vagyunk, a ház takarítója ki tudja pakolni. Mert a várva-várt lomtalanítás pont akkor van, amikor mi nem vagyunk otthon :(((. És hát van rengeteg retusálásra váró fotóm is. Ilyen finomságok várnak rám.
(Na, de lesz ám földöntúli élményben is részem, mert egy friss, ropogós, szuszogó csomagocska életének néhány pillanatát lesz szerencsém megörökíteni. ;))
Szóval inkább összedobok valamit 2 napra, mit a srácok is szeretnek. Vagy olyat főzök, ami nem éppen blogra való, ilyen például a tejfölös karfiol leves és a mákos tészta :). De ez nem lesz mindig így, a srácok szeptembertől eszik a Junior "válogatott" menüjét az oviban :(((( én meg kedvemre főzőcskézhetek magamnak és Nektek. :))))
De ezt a fagyit muszáj voltam megmutatnom, mert azt hiszem ez eddig a legjobban sikerült fagyim. A héten már háromszor legyártottam. Joghurtos alap, gyümölcs szósszal fagyasztva. Praliné Zsuzsi a facebookon már elkezdte a találgatást, hogy mitől olyan különleges, hát most elárulom, bár lehet, hogy sokaknak nem nagy szám.
A tejszínen és a natúr görög joghurton kívül szlovák, konzerves, cukrozott sűrített tej van benne. Ez, itt ni! A krémességéhez is hozzájárult, de az ízében is ad valami pluszt hozzá, nem is tudom, hogy írjam körül, ad neki egy kis savanykás, babatápszer jellegű ízt. Azt meg én nagyon szeretem. :D. De mindenkinek ízlett, aki kóstolta. A szomszédaim, akik hozzák nekem a sűrített tejet, azt mondták, hogy fenomenális. Én meg egyszerűen nem tudok leállni róla.
Hogy szlovák konzerves sűrített tejet lehet-e valahol kapni azt nem tudom, azt viszont igen, hogy az Arbatban van orosz sűrített tej. Gondolom, ilyen lehet, mint a szlovák. Meg gondolom, a mi tubusosunk is valami ilyesmi, azt utoljára gyerekkoromban kóstoltam. Lehet még egyáltalán kapni?

Mi kell hozzá?

1 nagy natúr Bakoma görög joghurt
200g (kis dobozos) tejszín
3/4 doboz sűrített tej (kb. 300 g, egy egész dobozt felhasználva az én ízlésemnek túl édes volt)
valamilyen gyümölcs szósz/dzsem

Hogy csináltam?

A joghurtot, a tejszínt és a sűrített tejet beteszem a fagyasztóba és addig ott hűtöm őket, amíg el nem kezdenek megfagyni. (Ha kicsit fagyottak, az sem baj.) A tejszínt habverővel felverem, ez most jól sikerült kétszer is, nem kezdett el kicsapódni az író belőle. (Ha kicsit fagyott, akkor botmixerrel széttöröm a jégszilánkokat). A joghurtot és a sűrített tejet összekeverem és óvatosan beleforgatom a felvert tejszínhabot. A többit a fagyigép végzi. Ha kész, átsimítom egy lapos műanyag tálba, ráteszek 3-4 evőkanál gyümölcs szószt/dzsemet és lazát átforgatom, hogy szép márványos maradjon. Majd mehet a fagylaltos kehelybe vagy a mélyhűtőbe.

Íme néhány trükk a fagyasztáshoz:
1. Limaránál olvastam, hogy a hűtőbe teszi a fagyigépet. Azóta én is így csinálom és így sokkal lassabban olvad fel a fagyasztó tál hűtő folyadéka. Két, vagy akár három adagot is képes krémesre fagyasztani, úgy, hogy közben a gépre váró adagok a mélyhűtőben hűlnek.
2. Akinek nincs fagyigépe, ne keseredjen el, botmixerrel is lehet krémes fagyit varázsolni. Van, hogy lusta vagyok előszedni az otromba masinát és botmixelek. Ilyenkor mélyebb tálat választok, hogy mixelés közben ne spricceljen szét a krém, a botmixer "bot" részét pedig a fagyiban hagyom és a fagyás alatt 4-5-ször átkeverem.

Őrülten gyümölcsös kevert piskota

2011-07-07T22:55:00.004+02:00

Anyukám kertjében áll egy vén meggyfa. Azóta, amióta ott lakunk (laktam) még soha nem termett rajta meggy. Tavaly az öcsém ültetett mellé egy cigány meggyet. A kicsin idén 3-4 szem volt, viszont az öreg fa úgy beporzódott, hogy a gyerekekkel kb. 13 kg meggyet leszedtünk róla! Saját meggy!!! Madarat lehetett velem és a gyerekekkel is fogatni. Úgy szüreteltek, hogy öröm volt nézni. Az öt éves Milán fiam a létra tizedik fokáról szedte a gyümölcsöt a derekára kötött kis köténybe. Egyszer sem mondta, hogy fáradt és már nem akar szedlni. Sajnos nem értük el a tetejét, úgyhogy otthagytunk 2-3 kilót a madaraknak. Nem kezeltük semmivel a fát és alig találtunk hibás szemeket.
A nagy részét anyu befőzte, magunknak néhány kilót hoztam haza. Abból készült a nyár nagy slágere a kevert meggyes, amibe még tettem két-három marék málnát és áfonyát, így összesen 1,2 kg gyümölcs ment bele. A tészta nem is látszott a sok gyümölcstől.
A tésztája a nálam már jól bevált kevert piskóta, amiről tavaly is írtam, viszont egy kicsit módosítottam rajta. Most nem joghurtot tettem a tésztába, hanem egy pohár tejfölt és több lisztet, mert féltem, hogy a sok gyümölcs kiengedi a levét és nem sül meg. Jó sűrű lett a tészta, úgyhogy egy kevés tejjel higítottam és a gyümölcsök sem süllyedtek le az aljára, meg is sült rendesen. Gyönyörű lett!

Mi kell hozzá?

25 dkg vaj
25 dkg porcukor
6 tojás
1 pohár 20%-os tejföl
35 dkg liszt
1/2 dl tej
1 cs sütőpor
1-1,2 kg meggy kimagozva (vagy bármilyen más gyümölcs)

Hogyan készült?

A sütőt bekapcsolom és légkeverésen 180 fokra melegítem. A tepsit kivajazom, kilisztezem. A tojásokat szétválasztom, a tojásfehérjét kemény habbá verem és beteszem a hűtőbe. A puha vajat a porcukorral habosra keverem és egyenként hozzáadom a tojások sárgáját és még habosabbra keverem. Majd hozzáadom a tejfölt és lassan az átszitált, sütőporral elkevert lisztet a fél dl tejjel együtt és jól összekeverem. Majd előveszem a felvert fehérjét is és nagy, lassú átforgató mozdulatokkal a masszába keverem egy habverő segítségével. Az egészet beleöntöm a kilisztezett tepsibe és a tetejére dobálom a gyümölcsöket. Az első negyyed órában légkeveréssel, majd légkeverés nélkül majdnem egy órát sütöm. Ha már kezd színe lenni, akkor tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e a közepe.

Zöldfűszeres morzsában sült lazac snidlinges újkrumplival

2011-07-03T23:38:00.002+02:00

Milán fiam hajlamos néha meg nem történt eseményeket is előbányászni a szöszke fejéből. Legutóbb pl. azzal állt elő, hogy rózsaszínes halat evett a papájánál és milyen finom volt. Hát ez azért nem történhetett meg, mert ő sem szereti a halat, ahogy én sem. (Nyilván ő azért nem eszi, mert én nem nagyon adtam neki...) Ez azért nem minden halfajtára áll, általában megeszem a halat, néha már szeretem is, de keveset csinálok itthon. Remélem, eljön az az idő, amikor megszereti. Na mindegy, kihasználtam az alkalmat, és megmutattam neki a mélyhűtőben hibernálódó lazacfiléket, ő pedig mosolyogva nyugtázta, hogy igen, ilyet evett a papánál. Úgyhogy a szombati ebéd lazac volt. Milán egy falatot sem evett belőle. :( Pedig nagyon ízletes lett. Szó, ami szó, kicsit nehezen csúszott. Kellett volna még mellé valami jó kis mártás, pl. hollandi, vagy fehér vajmártás, de már nem fért bele az időbe. Sokat ittunk evés közben. El ne felejtsem, nem zsemlemorzsával csináltam, hanem a maradék pankoval és volt még néhány szem koktélparadicsomom, azt is mellé tettem.

Mi minden kell hozzá?

4 lazac filé
20-25 dkg morzsa vagy panko
1 marék friss, vegyes zöldfűszer: petrezselyem, kakukkfű, snidling, rozmaring, csombor, stb., ami éppen van
3-4 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
néhány szem koktél paradicsom (elhagyható)
olaj, só, bors, citromlé

1 kg apró újkrumpli
1 csokor snidling
1 ek. vaj
só, bors

Hogyan készült?

A vajat egy löttyintésnyi olajjal serpenyőbe tettem, felhevítettem, rászórtam a morzsát és világosbarnára pirítottam. Közben a fűszereket apróra vágtam, a fokhagymát összenyomtam és a megpirult morzsához adtam. A felengedett halszeleteket megmostam, papírtörlővel megtöröltem, megsóztam, megborsoztam és lecsepegtettem egy kis citromlével. Egy hőálló tálban kb. 1 ek. olajat eloszlattam és megszórtam a fűszeres morzsa felével, majd ráfektettem a halat, végül rászórtam a maradék morzsát is. Alufóliával letakartam és 230-240 fokon légkeveréssel kb. 20-25 perc alatt megsütöttem.

Amíg a hal sült, pont elkészül a köret is. Az apró krumplikat félpuhára előfőztem. Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat egy kevés olajjal, rádobtam a krumplikat, sóztam, borsoztam és először fedő alatt sütöttem, amíg teljesen meg nem puhultak, majd fedő nélkül, hogy egy kis kérget kapjanak és ropogósak legyenek. Az apróra vágott snidlinget csak a végén tettem hozzá, nehogy megégjen és megkeseredjen.

Calippo helyett..

2011-06-28T00:08:00.000+02:00

Van aki még idetéved néhanapján rajtam kívül? Tartottam egy kis khmm...technikai szünetet. :)) Megint fagyit hoztam. Vagyis sorbet-t. Meguntam, hogy a gyerekek a vacak calippo után áhítoznak. Néhanapján elkerülhetetlen, pl. ha baráti társasággal betérünk valahova és az összes gyerek a jégkrémes pult felé veszi az irányt. Nem tudom, miért a calippot választják, ha olvadni kezd visszacsúszik, a felhajtott csücskét nem fogják rendesen és ha ki akarják belőle inni az olvadt löttyöt, akkor magukra öntik. Különösen a kisebbik gyerkőcömnek stresszes az elfogyasztása, de ő mindig azt választja, amit a nagy. Utálatos az az émelyítő és maróan savanyú, agyonízesített színes lötty. Inkább kifacsartam a maradék narancsot, úgy 5-6 szemet, turmixoltam hozzá sárgadinnyét, hogy sűrűbb legyen, kicsit megmézeztem, kicsit megcitromoztam és cseppentettem hozzá narancs kivonatot, hogy intenzívebb legyen a narancs íz és elnyomja a sárgadinnyét, mert Milán fiam kijelentette, hogy ő utálja a sárgadinnyét... Egy tálban jegesedésig a mélyhűtőben tartottam, majd átöntöttem a fagyigépbe. Isteni, jégszilánk mentes sorbetet kaptam. Közben átszaladtam a gyógyszertárba néhány fa spatuláért (nem, nem jégkrém pálcikaként kell keresni :D ). Belekanalaztam a jégkrém formákba beleállítottam a pálcikákat és kifagyasztottam.
Igaz, hogy ez a spatula szélesebb, mint a gyári jégkrémeké, de könnyebb megfogni, nem pottyan le róla a fagyi, mert nagyobb felületen tapad és csinosabb is, mint a jégkrém forma kupakszerű fogantyúja. És azt ne is említsem, így legalább bejuttatok némi gyümölcsöt a szervezetükbe. Friss, lédús gyümölcsből most nincs hiány. Az aprómagvasakat turmixolás után szűrőn csak át kell nyomni és már mehet is a mélyhűtőbe! Akinek nincs fagyigépe, az időnként vegye ki fagyasztás közben és a botmixerrel jól törje össze a jégszilánkokat.

MMM fagyi a és a 43. VKF

2011-06-16T23:02:00.001+02:00

MMM, azaz meggyes-mákos marcipános fagyi. A VKF-et pedig gondolom nem kell magyaráznom, ha neadjisten valaki mégsem tudja, hogy mi az, itt megnézheti. Aha, most látom, kicsit korán tettem közzé, remélem, ezért nem leszek kicsapva. :)

Na, visszatérve a fagyira, ebbe került bele az a bizonyos tavalyi meggybefőtt. De még előtte az történt, hogy egyik nap a Ferenciek terén leszállva a hetes buszról, a Petőfi Sándor utcán céltalanul bandukolva esküvői gönc ( az ódrihepbörn ruhám mégsem fog rám jönni, hiába 2x szültem és öregszem, no meg leginkább az a rám gyógyult öt kiló felesleg) nézelődés közben betévedtem egy fagyizóba, ahol is megakadt a szemem a meggyes-mákos-marcipános fagyin. Muszáj volt megkóstolnom és a kóstolás után itthon reprodukálnom, ugyanis elég gyengén muzsikáltak benne az ízek, ám a cukor mindent vitt, ahogy mostanában trendi...

Hazaérve elő is kaptam a befőttet, meg egy kis maradék mákot és marcipán helyett - ezen a ponton kénytelen voltam csalást elkövetni - a mandula kivonatot.

Hozzávalók:

2 kis doboz tejszín

10-15 dkg darált mák
2 nagy meggybefőtt (vagy friss meggyből készült dzsem)
kb. 3-4 ek cukor
mandula kivonat vagy marcipán
kb. fél dl tej

A meggybefőttet jól lecsöpögtettem, botmixerrel kicsit áttörtem és még be is forraltam, azért, hogy minél kevesebb víz kerüljön a fagyiba, mert nem szeretem, ha ropognak a jégsziklánkok a fogam alatt. A tejet felforraltam 3 ek. cukorral és beletettem a mákot, kicsit főztem őket együtt, majd elzártam és lehűtöttem. Miután kihűlt a mák és a meggy is, felvertem a tejszínhabot és óvatosan összeforgattam őket, majd belecsöpögtettem úgy 2 tk mandula kivonatot. Kicsit még utána cukroztam és betettem a mélyhűtőbe jól lehűteni. Még fagyás előtt áttettem a fagyigépbe, majd még a fagyigépes fagyasztás után a mélyhűtőből kivéve 1-2 alkalommal a botmixerrel is átdolgoztam, hogy minden jégszilánk összetörjön. A hozzávalók mennyisége nem pontos, de nem is kell annak lennie, mindenki kedve és ízlése és lehetősége szerint adagolja a hozzávalók mennyiségét. Ha lett volna marcipánom, akkor azt lefagyasztottam volna előzőleg és a fagyiba reszeltem volna a nagylyukú reszelőn.

Meggyes-boros rebarbaraleves

2011-06-11T23:59:00.001+02:00

Tudom, a rebarbara az eperrel ápol jó kapcsolatot, most én mégis meggyel házasítottam. Volt még két meggy befőttem tavalyról, annak a levét használtam el hozzá. Hogy a meggyből mi készült, azt majd legközelebb árulom el. Vörösboros rebarbaralevesről pedig még egy tavalyi Ízek és Érzésekben olvastam. Állítólag Dániában kedvelt leves és melegen eszik. Nekem a melegben jobban esett hidegen.

Hozzávalók:

2 csomag rebarbara
2 db 1 literes megybefőtt leve
3-4 ek méz
fahéj, szegfűszeg és egyéb ilyenkor használatos fűszer ízlés szerint
1-2 dl vörösbor
1,5 dl tejszín
A menet a szokásos: a rebarbarát megmostam, felkockáztam és feltettem főni a meggylében. Közben kóstolgatva édesítettem és fűszereztem. Forrás után 1-2 perccel lekapcsoltam és selymesítettem a tejszínnel, majd lehűtöttem. Vörösbort a srácok miatt csak tálaláskor löttyintettünk bele. Bár az alkohol elpárolog belőle főzés során, a gyerekek nem biztos, hogy szerették volna a bor ízét, úgyhogy inkább nem kísérleteztem vele. Akinél ilyen hátráltató tényező nincsen, az fűszerezés közben löttyintse hozzá a nemes nedűt. Csinosíthatjuk még egy kis tejszínhabbal, mentalevéllel és akár meg is öntözhetjük egy kis amaréna meggy sziruppal.

Padlizsános, fetás batyu

2011-06-08T00:39:00.002+02:00

Minden jel arra mutat, hogy a majdnem vadiúj notebookom winchestere ellátogatott az örök vadászmezőkre és esze ágában sincs onnan visszajönni. Magával vitt babafotókat, úszás fotókat, bulifotókat, szülinapi fotókat, ételfotókat, évzárós fotókat, egy darabot belőlem... Egy csomó a múlt héten készült, el sem jutottam odáig, hogy archiváljam őket. Talán az, hogy totál magam alatt vagyok, közelít ahhoz, amit érzek. Itt és most szentül megfogadom, hogy a fotókat letöltés után azonnal, még nyers állapotban letöltöm a háttértárolóra is. Tessék szavamon fogni! (Még jó, hogy hevert itt a sarokban egy visszaszolgáltatásra váró másik masina, amit most birtokba vettem egy rövid időre.)

Némileg visszahozta a kedvemet a mai ebéd. Lehet, hogy van szebb neve is, mint ami én adtam neki, de most nem tudtam utána nézni. Volt egy szem padlizsán a hűtőben, azt komponáltam bele némi maradék fetával. A tészta tulajdonképpen pizzatészta. Némi kis fűszer, paradicsomszósz és kész. Muszáj volt egy kis búfelejtő bort is kortyolnom hozzá, bár a sör jobban passzolt volna. A kicsi egyébként úgy falta, hogy öröm volt nézni. Régen volt az, amikor válogatás nélkül megette azt, ami a tányérján volt.

Hozzávalók 4 adaghoz:

30 dkg liszt
2 tk szárított élesztő
2 ek olíva olaj
kb. 1,7 dl langyos víz
1 tk. só
1 tk oregánó

1 padlizsán
2 fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
15 dkg feta
fél marék friss bazsalikom
fél tubus sűrített paradicsom
4-5 szem koktél paradicsom
só, bors, olívaolaj

A tésztához a hozzávalókból lágy, könnyen kezelhető tésztát gyúrtam, betettem egy tálba, megolajoztam a tetejét, letakartam egy konyharuhával és feltettem a szekrény tetejére kelni. Kb. másfél óra alatt a duplájára nőtt. A sütőt 200 fok légkeverésre kapcsoltam. A padlizsánt megmostam, felkockáztam. A lilahagymát meghámoztam, félbe vágtam és felszeleteltem. Egy tálba öntöttem őket, mérsékelten sóztam, borsoztam. A fokhagymát összepréseltem és azt is hozzáadtam. Az egészhez hozzányomtam egy fél tubus sűrített paradicsomot és meglocsoltam olívaolajjal. (Így ha a padlizsán levet ereszt, pont jó, a folyékony paradicsomszósztól meg tocsogós lenne.) A tésztát négy részre osztottam, 2-3mm-es kerek lapokat nyújtottam belőlük és beolajozott, sütőpapírral bélelt sütőlemezre tettem őket. Elosztottam rajtuk a paradicsomos padlizsánt, és felhajtogattam a tésztalapok szélét. Rájuk morzsoltam a fetát, megszórtam őket az összetépkedett bazsalikommal, a tetejükre tettem a negyedekbe vágott paradicsomokat és meglocsoltam őket még egy kis olajjal. Szép pirosra sütöttem őket kb. fél óra alatt. Hidegen is nagyon finom.

Életem legszebb és legfinomabb joghurtos epertortája

2011-06-03T20:06:00.004+02:00

Ma sikerült megalkotnom életem legszebb és legfinomabb joghurtos epertortáját. Nem szoktam ennyire ömlengeni a főztömről, de ezzel most nem tudok betelni. Szinte tökéletes lett, bármelyik cukrászda sütispultjában megállná a helyét.

Annál is inkább örülök, hog ennyire jól sikerült, mert a nagyobbik fiamnak készült, akinek ma volt az óvodai évzárója. Nagyon bátran, hangosan mondta a szövegét, nagyon-nagyon büszke vagyok rá, megérdemelte a zselés tortát. Tavaly, kiscsoportosként sírva szaladt hozzám és a műsor egy részét az ölemből nézte, a másik részét pedig végigszerepeltem vele. Kicsit tartottam a mai naptól, de kellemesen meglepett minket. Bátor és ügyes nagyfiú már. (Brühhühhühühü....)

Szóval a torta: zabpelyhes, mandulás tört keksz a "tésztája". A krém nagyon epres, görög joghurtos, mascarpones, a teteje pedig eper és zselé. A gyerek kedvéért a sok zselé. Most nem tortaformában, hanem tortagyűrűvel csináltam, amit 22 cm átmérőjűre állítottam. Ez a mennyiség elég egyébként a 26-os tortaformához is.

Hozzávalók

250 g natúr hobbit keksz, vagy más zabpelyhes keksz
100 g mandula
100 g vaj
Opcionálisan néhány csepp mandula kivonat.
1000 g eper
kb. 500 g porcukor (na, ez az, amit ilyenkor nem mérek, hanem menet közben állítom be)
440 g bakoma görög joghurt (most 40 g grátisz)
250 g mascarpone
2 cs lapzselatin
1 citrom leve
Előző este az eper felét és a cukor felét összeturmixoltam és kb. egy óra alatt jó sűrűre beforraltam.

A kekszet egy zacskóba tettem és a sodrófával konyharuha alatt összetörtem. A mandulát az aprítóban darabosra aprítottam. Összekevertem őket egy tálban és beleöntöttem a megolvadt vajat, villával összedolgoztam, majd a tortaformába nyomkodtam. Akartam bele tenni néhány csepp mandula kivonatot, de elfelejtettem.

6 lapzselatint 6-8 evőkanál forró vízben feloldottam és a már előzőleg elkészített hideg epervelőhöz adtam, majd belekevertem a görög joghurtot is. A mascarponét egy másik tálban habverővel kicsit sűrűbbre kevertem és közben 4-5 evőkanál porcukrot szórtam bele. Hozzáöntöttem a joghurtos eperet, kavarintottam rajta egyet-kettőt és megkóstoltam, hogy elég édes-e. Úgy jó, ha nem túl édes. Ráöntöttem a kekszes alapra, megrázogattam és 3-4 órára betettem a hűtőbe.

Amikor megszilárdult, elkészítettem a zselét a tetejére. A másik fél kg epret megmostam, lecsumáztam és felszeleteltem. Szépen elhelyeztem a szeleteket a krém tetején. 1 dl vizet felforrósítottam egy kis lábosban és beletettem a másik 6 lap zselatint. Mikor feloldódtak, kipótoltam még 1 dl vízzel, majd a maradék porcukorral és a citrom facsart levével elkezdtem ízesíteni. Ez is inkább savaníú legyen, mint édes. A sok kavargatástól és a hozzáadott 1 dl hideg víztől eléggé kihűlt, úgyhogy rögtön az eperre öntöttem. Ez a mennyiség nem fedi be teljesen az epreket, de mégis összetartja őket. Immár a kész tortát kb. két órára a hűtőbe tettem. A zselé szép piros lesz az eper kiengedett levétől. Tálalás előtt vizes késsel a gyűrű mentén óvatosan elválasztottam és vizes késsel szeleteltem.

Bátran mondhatom, nagyon jól sikerült most eltalálnom az arányokat, mindenki nyugodtan álljon neki, tuti siker lesz!

Radler variációk házilag

2011-06-01T22:51:00.001+02:00

Világ életemben utáltam a sört. Az ízét, az illatát, mindenét. Aztán a szoptatási mizéria alatt a tejserkentés elősegítése érdekében még a kórházban legurítottam egy fél liter alkoholmentes Schlossgoldot. Majd kirázott tőle a hideg. Később rákaptam egy mézzel ízesített alkoholmentes bio maláta italra. Isteni finom volt! Majd jött a pénztárcakímélőbb Karamalz, szintén alkoholmentes édes maláta ital. Az is nagyon bejött. Ez még mindig a szoptatás jegyében. Legalább volt mire hivatkozni.
Úgy két éve kóstoltam a Beck's Lemont, éppen a Beck's városában, Brémában. Azóta szeretem ezeket az inkább üdítőitalnak nevezhető, ízesített söröket.
Tegnap pedig legyártottam az első sk. radlert. Hogy egy kis flikk-flakk is legyen benne, kipróbáltam citromfűvel és bazsalikommal. Mind a kettővel nagyon frissítő és különleges lett. Mézzel édesítettem és fele-fele arányban használtam hozzá szénsavas ásványvizet és sört. Már tudom is, hogy milyen lesz a következő kettő. :)

Hozzávalók 3dl-hez
4-5 levél bazsalikom vagy citromfű
2 tk. méz
1/2 lime vagy citrom
sör
ásványvíz

A leveleket összetépdestem, beledobtam a pohárba. Belenyomtam a negyed lime-ot és azt is beledobtam, majd meglocsoltam úgy 2 kiskanál mézzel. Törőfa hiányában a húsklopfoló nyelével még megnyomkodtam egy kicsit. Dobtam bele 2 kocka jeget és félig felöntöttem az ásványvízzel. Megkavargattam, majd hozzáöntöttem a sört is.

Kakukkfüves borecetben eltett fokhagyma

2011-05-24T22:16:00.000+02:00

Egy hét technikai szünetet tartottunk, minden szempontból: se konyha, se főzés, se notebook, se net. Nomád élet, pizza rendelés és alvás az étkezőben a matracokon... Kedden ugyanis ellepték a lakást a festők és péntek délutánig csak gletteltek, festettek, tapétáztak. Még jó, hogy az időjárás csúcs kegyes volt hozzánk, nem tudom, hogy hol húztuk volna meg magunkat, ha szakadt volna az eső. Most már nagyjából a helyén van minden, de azért még pár napom rá fog menni. Persze vétek lenne kihagyni ilyenkor a nagy lomtalanítást, most, hogy amúgy is minden dobozban volt. Egy ilyen összepakolós festés majdnem felér egy költözéssel. Már csak a szekrényekből kellett volna zsákokba behajigálni a cuccokat és mehettünk is volna. :).

A recept pedig a Tokaji Borecet Manufaktúra termékeivel való ismerkedés első szösszenete: még két hete nagyon zsenge, szinte fej nélküli fokhagymákat kaptam a piacon. Gondoltam, hogy kipróbálom savanyúságként, a kakukkfüves borecettel elkészítve. Én ettem meg az egészet mezei vajas kenyérrel. :D

Hozzávalók:.

3 csomag zsenge fokhagyma
3 dl víz
2 ek méz
1/2 tk. só
1/2 dl kakukkfüves borecet
3-4 szál kakukkfű

A fokhagyma gyökerét vágjuk le, a külső héját szedjük le, ha szükséges. A szár 1/3-át vágjuk le, majd a 2/3-ad részt pedig félbe és tegyük bele egy kis lábosba. (Ha nagyon zsenge, akkor ne dobjuk ki a szár leeső részét, hanem rágcsáljuk el szendvicshez. Nagyon finom, édeskés az íze.)
A vízben keverjük el a többi hozzávalót és öntsük fel vele a fokhagymát, tegyük bele a kakukkfüvet, majd főzzük puhára.
Miután kihűlt a főzőlevében, tisztára mosott üvegbe tegyük át és öntsük fel a levével. Néhány napig eláll a hűtőben.
Szendvicsekhez, grillezett ételekhez kiváló.
A fenti hozzávalók mennyisége csak irányadó, mindenki saját ízlése szerint adagolja az ízesítő anyagokat.

Medvehagymás-spárgás quiche

2011-05-16T15:05:00.003+02:00

Múlt héten még volt medvehagyma a piacon, meg már beindult a spárga szezon, úgyhogy nem is gondolkodtam sokáig azon, hogy mi legyen ebédre, csináltam egy szép zöld "tortát". Hátha a kisebbik, zöldséget nem evő, ámde tortát annál inkább kultiváló gyermekem is ráharap. Nem azt mondom, hogy rávetette magát és két kézzel tömte volna a szájába, de legalább majszolgatott belőle. Sajnos a medvehagyma szezon idén véget ért, érdemes lehet esetleg zöldhagyma szárral kipróbálni, márcsak a színe miatt is: fantasztikusan élénk színe volt!

Hozzávalók:

30 dkg liszt

15 dkg hideg vaj
fél dl hideg víz
1/2 tk só

2 cs zöld spárga
1 csokor medvehagyma/1 csokor újhagyma szárastul

2 gerezd fokhagyma

20 dkg sajt
3 tojás
1 dl tejszín
1 dl tej
2 ek étkezési keményítő
só, bors

A lisztet betettem egy kicsit a mélyhűtőbe a vajjal együtt. A spárgákat jól megmostam, kettétörtem és a csúcs felőli részüket megtartva sós vízben puhára főztem. A fagyos vajat a hideg liszthez reszeltem a nagylyukú reszelőn, megsóztam és mindig egy kevés vizet adagolva hozzá gyors mozdulatokkal épp csak annyira dolgoztam össze, hogy egyben legyen a tészta. Folpackba csomagoltam és a hűtőbe tettem egy fél órára.

A sütőt 180 fok légkeverésre kapcsoltam és a kerámia sütőedényt egy kicsit kivajaztam. A tésztát nagyjából kinyújtottam a formának megfelelően és a sodrófára feltekerve belefektettem az edénybe. ( Én mindig magas peremet hagyok, mert nagyon szeretjük a ropogós szélét.) Villával megszurkáltam a tésztát, majd ráfektettem egy sütőpapírt és beleszórtam a vakon sütéshez használt lencsét. Betoltam a sütőbe és amikor a széle már halvány pírt kapott, kiemeltem a sütőpapírt a lencsékkel együtt, majd így sütöttem egy kicsit tovább csak annyira, hogy megszikkadjon a tészta felülete.

Közben a nagylyukú reszelőn lereszeltem a sajtot, nekem épp trappista volt otthon. Egy kancsóba ütöttem a tojásokat, beleöntöttem a tejet, a tejszínt, hozzáadtam az apróra vágott medvehagymát, az áttört fokhagyma gerezdeket és a keményítőt. Sóztam borsoztam és merülőmixerrel jól összeturmixoltam az egészet. Amikor a tészta félig megsült, ráöntöttem a keveréket, megszórtam a sajt 2/3-val és elrendeztem rajta a megfőtt spárgát, majd megszórtam a maradék sajttal. Visszatoltam a sütőbe és szép pirosra sütöttem.

Bakik a konyhámban - sütőben füstölt fasírt :)

2011-05-10T23:18:00.001+02:00

Ismét sikerült valamit alkotnom a Bakik a konyhámban rovat számára :). Nem igazi baki, mert a dolog végül jól sült el és nagyon finom lett a khmm..."füstölt" fasírt. Csak magamnak okoztam egy kis bosszúságot. Történt ugyanis, hogy szokásomhoz híven most is a muffin formában sütöttem cukkinis fasírtot, és én balga tele töltöttem a formákat. Természetesen a hús is és az előzőleg kinyomkodott cukkini is eresztett egy kis levet, ami nem máshova, mint a sütő fenekére csöpögött és hatalmas füst csapott ki a sütőből. Persze, gyorsan alátettem egy zsírfogó tepsit, de akkor már mindegy is volt. A függöny, a hajam, a ruhám, minden füst szagú volt, jó néhány nap kellett hozzá, hogy a lakásba belépve ne érezzem a füst szagot. Viszont a fasírtnak baromi jót tett, olyan lett az íze, mintha faszén parázson grilleztem volna. :DDDD Inkább kint próbáljátok ki, mint bent a konyhában.

Hozzávalók 10 db "forma" fasírthoz:

1 csirkemell filé ledarálva
1/2 kg cukkini
1 kis fej hagyma
10 dkg trappista sajt
1 gerezd fokhagyma
só, bors, piros paprika, ízlés szerint más fűszerek (én most szórtam bele egy kis arab keveréket.)
1 tojás

A cukkiniket megmosom, végeiket levágom, a nagylyukú reszelőn lereszelem és kicsit besózom. A hagymát apróra vágom, megdinsztelem, a fokhagymát összezúzom, a sajtot is a nagylyukún lereszelem. A cukkinit kicsit kinyomkodom és a többi hozzávalóval együtt jól összedolgozom. A szilikonos muffinformát körbekenem olajjal, 10 lyukba osztom el a masszát és először letakarva 200 fokon puhára párolom, majd fólia nélkül világosbarnára sütöm. Szép formásak lesznek, nem kell bő olajban gombócokat formálni, egyszerre készen vannak, kevesebb a munka vele, mint a hagyományossal.

Közérdekű információ - vanília akció május 15-ig!

2011-05-04T18:19:00.002+02:00

Kedves Narancslekvár blog olvasók és Facebook rajongók, szeretném Nektek jelezni, hogy a kedvezményes vanília vásárlási lehetőség MÁJUS 15-ig tart!

Azaz jelenleg KIZÁRÓLAG NEKTEK 120 Ft/db a zanzibári 18-20 cm-es, átlagban 3,2 grammos hiperaromás vanília rúd. A 15 szálas csomag pedig 1600 Ft , ha május 15-ig leadjátok a rendeléseteket a narancslekvar@hotmail.com e-mail címre.

Hamarosan elkészül a forgalmazó cég internetes webáruháza (www.vanillashop.hu - még nem, majd! ). Jelezni fogom, ha üzemképes és akkor ott adhatjátok le a rendeléseteket. A webáruházban már nem ezen az áron lesz rendelhető, de jó hír, hogy aki a Narancslekvár blogon keresztül rendel/rendelt, az bekerül egy törzsvásárlói rendszerbe és továbbra is kedvezményben fog részesülni. Hogy miben, azt majd megtudjátok a webáruház "nyitásakor", illetve biztosan kaptok róla e-mailt is a vanillashoptól.

Úgyhogy duplán jól jártok, ha május 15-ig rendeltek.

És köszönöm Pixie Pie-nak, a tortadíszítés koronázatlan királynőjének és Segítsüti sütőtársamnak, hogy századikként beállt a Narancslekvár blog követői közé! :)))

Tagliatelle dióolajban pirított medvehagymával és kecskesajttal

2011-05-02T08:05:00.000+02:00

A barátainknál voltunk borvacsorán még áprilisban és akkor volt az egyik előétel friss baguette dióolajjal. A dió az egyik kedvencem, a dióolajjal viszont akkor találkoztam először. Rögtön szerelem lett és másnap szaladtam is a boltba egy üveg dióolajért. Már alig van belőle :). Csak simán jó magos kenyérre öntöm és úgy eszem.
Ez a tésztaétel pedig még a Culinaris receptversenyére készült. Élvezet számomra minden receptverseny, mert megmozgathatom az agytekervényeimet. A borvacsora is megér egy postot, a legközelebbire viszek gépet és beszámolok róla.

Hozzávalók 4 főre:

4 csomó tagliatelle személyenként (De Cecco a Culinarisból :))
1 csokor medvehagyma
30-40 dkg kecskesajt
1 gerezd fokhagyma
1 dl dióolaj
1-2 marék dió
só, bors,

A diót száraz serpenyőben megpirítom, majd kézzel átmorzsolom és kifújom belőle a lepotyogott héjat. A medvehagymát megmosom, szárazra törlöm, a szárát levágom és felaprítom. A tésztát sós, lobogó vízbe teszem és al dente-re főzöm. A sajtot lehetőség szerint 1 cm vastag szeletekre vágom. Bevonatos serpenyőben felhevítem a dióolajat és mindkét oldalán megpirítom benne a sajtszeleteket, majd egy tányérra félreteszem. Pótolom az olajat a serpenyőben, majd beleteszem a felaprított medvehagymát és a zúzott fokhagymát, sózom, borsozom. Kb. fél percig állandó keverés mellett pirítom, majd hozzáadom a kifőtt tésztát. Jól összekeverem és beletesszük a sajt 2/3-át. Tányérokra szedem, a maradék sajtot a tészta tetejére teszem és megszórom a pirított dióval.

Zuckerbübchen

2011-04-28T10:46:00.002+02:00

Nem, ez nem egy német sütemény neve, hanem az unokanővérem kislánya, "cukibébi" Sara. Bár meg kell hagyni, ennivaló csöppség. Weimarból jött "haza" a szüleivel és a nagymamájával, hogy minden rokon megcsodálhassa, nekem pedig önként és dalolva modellt állt életem első babafotózásához. :D Eddig csak sejtettem, de most már biztosan állíthatom, hogy ez a világ egyik legszebb foglalkozása!!!! Ez nem munka, ez valami földöntúli tevékenység: megszűnik tér és idő, az ember napokig két méterrel a föld fölött jár, nem lehet kihozni a sodrából, az arcáról letörölhetetlen a mosoly, endorfin túltermelésben "szenved", újra és újra odarohan a gépéhez, hogy könnybe lábadó szemekkel újra és újra megcsodálhassa ezt a bűbáj babát. Azaz, hogy én.. :)

Nagyon jól viselte a macerálást, még a pillangószárnyakat is némán tűrte. Hiába, nőből van. :) Anyukájának meg nem is kellett semmit sem mondanom, ahogy elővettem a takarót, azonnal tudta, honnan fúj a szél és hozta a cukibbnál cukibb szerkókat. Hamar elfáradt, úgyhogy átöltöztetésre nem került sor. De nem baj, én így is messzemenőkig elégedett vagyok a végeredménnyel :).

Húsvéti frittata

2011-04-27T06:51:00.002+02:00

Nincs Húsvét sonka, tojás és rengeteg friss retek, újhagyma, paradicsom és paprika nélkül! Ezzel a reggelivel több legyet is üthetünk egy csapásra. Elhasználhatjuk a maradék húsvéti sonkánkat, és a salátából megmaradt zöldségeket is. Ha Húsvét Hétfőn úgy döntünk, hogy kitesszük az ajtóra locsolók számára a "kérlek ne zavarj" táblát és úgy tervezzük, hogy sokáig alszunk, akkor ezzel a frittataval 2in1 még az ebédet is lezavarhatjuk. A bevállalósak kicsattoghatnak köntösben és papucsban a kert végébe és szakíthatnak hozzá egy-két szál csalánt. Gumikesztyű használata megengedett :). Én Majkon, a Kamalduli Remeteség mellett szedtem puszta kézzel, két napon keresztül bizseregtek az ujjaim. :)

Hozzávalók:

8 db tojás
10-15 szál medvehagyma
20 dkg húsvéti sonka
3 db újhagyma
1 cs retek
15 dkg sajt
1/2 kápia paprika
4-5 szál csalán (elhagyható)
olívaolaj, bors
(A hozzávalók típusa és mennyisége szabadon variálható.)

A sütőt 200 fokra vagy 180 fok légkeverésre bekapcsolom, a sajtot lereszelem. A medvehagymát és a csalánleveleket megmosom, megszárítom, felaprítom és kevés olajon megfonnyasztom, majd félreteszem. Az újhagymát felkarikázzuk, olajon megdinszteljük, majd azt is félreteszem. A retkeket félbevágom, felkarikázom, a kápiát hasábokra vágom és együtt szintén megdinsztelem őket. A sonkát felkockázom és egy kicsit megpirítom. A tojásokat megmosom, egy tálba ütöm, megborsozom és habverővel összekeverem. A koszorúformát kivajazom, hiába bevonatos, minden leég benne... (Thx dr. Oetker) A tojásba belekeverek minden hozzávalót és a formába öntöm. 20-25 perc alatt szép pirosra sütöm. Kenyér nélkül, csak salátával is nagyon laktató, a csalán pedig nem fogja megcsípni a nyelvünket :).

Curry-s brokkolifőzelék, borsós-fetás ropogóssal

2011-04-22T23:01:00.000+02:00

Ma abszolút a Föld Napjához igazodott az ebédünk, minden csupa zöld volt :). Nem egy túl izgalmas étel (ahogy a fotó sem lett az), húsvétinak sem húsvéti, de gondoltam, megosztom Veletek, jó lesz szélesíteni a hétköznapi ételek repertoárját. Még anyukám hallotta a főzelék receptjét valamikor nagyon régen valamelyik rádióadón. Azt hiszem... Anyu rántással csinálja, én habartam. A ropogóst pedig a májusi!!! (Atyaég, két hete vettem az újságot!) Delicious-ban találtam, csak egy kicsit módosítottam rajta: tettem bele fokhagymát és oreganot is, a tetejét panko-val szórtam meg és olajfürdő helyett a sütőben sütöttem.

A főzelék hozzávalói:

2 brokkoli
1,5 dl tejszín
5 dkg vaj
3 ek étkezési keményítő
natúr vega mix szárított zöldség
1 cs petrezselyem (nekem nem volt, úgyhogy kimaradt)
curry
só, bors, szerecsendió, citrom

A brokkolikat rózsáikra szedem és jól megmosom. A szárakat felkockázom, átfuttatom a vajon és felengedem annyi vízzel, hogy ellepje. Megsózom, borsozom és megszórom natúr vega mix zöldségkeverékkel és félpuhára főzöm. Amikor egy kicsit megpuhult, hozzáadom a felnegyedelt rózsákat is, felöntöm vízzel, de nem kell, hogy ellepje. Tovább ízesítem és most már megszórom a curry-vel is. Puhára főzöm a zöldséget. A tejszínben elkeverem a keményítőt és teszek hozzá 1-2 evőkanál vizet, hogy könnyebb legyen elkeverni, majd besűrítem vele a főzeléket. Apróra vágom a petrezselymet és beleszórom. Nyomok bele egy kis citromlevet, mintát veszek és tovább ízesítem, ha kell.

Hozzávalók a ropogóshoz:

2 közepes cukkini
10 dkg félig párolt borsó
10 dkg feta
1 gerezd fokhagyma
1 tk. oregano, ha van friss, az még jobb
2 tojás
kb. 10 dkg liszt
kb. 8-10 dkg zsemlemorzsa
panko, ha van, egyébként el lehet hagyni (csak ki akartam próbálni, milyen a panko, amikor nem merül el az olajban)
kevés olívaolaj, só, bors

200 fokra melegítem a sütőt. A borsót néhány perc alatt félpuhára párolom. A cukkinikat megmosom, két végüket levágom, a nagylyukú reszelőn lereszelem és besózom. Ha levet eresztettek, kinyomkodom őket, hozzámorzsolom a fetát, beleteszem a borsót, a két tojást és a fűszereket és villával összekeverem. (A sózással vigyázni kell, a feta elég sós.) Felváltva adagoltam hozzá lisztet és zsemlemorzsát, mert olyan sűrűségű masszát szerettem volna, ami nem folyik szét a tepsin, ezért a bizonytalan mennyiség. Akkor álltam meg a liszt és a zsemlemorzsa adagolásával, amikor úgy nézett ki, hogy gombócokat még nem tudok belőle kézzel formázni, de megmarad olyan alakú, ahogy a tepsire kanalazom. Egy nagy tepsit sütőpapírral béleltem és meglocsoltam olajjal. 16 db, nagyjából egyforma halmokat kanalaztam rá, a tetejüket megfújkáltam olívaolajjal, megszórtam a pankoval és azt is megspricceltem egy kicsit, hogy színe legyen és pirosra sütöttem őket.

Ha már Húsvét, meg Föld napja, akkor hadd kívánjak Nektek Kellemes Húsvéti Ünnepeket ezzel a szép tulipánnal a kertünkből. (Férjem megkérdezte, hogy honnan töltöttem le a fotót :)). )

Az érzéki vanília

2011-04-18T23:56:00.002+02:00

Aki még nem használt valódi vaníliát, az nem is tudja, hogy mekkora különbség van a kristályvanilinnal ízesített cukor és a valódi vanília között. Összehasonlíthatatlan. Pedig sokan vannak, aki nem ismerik még.
De mi a baj a bolti vaníliás cukorral? Ez cukrot és kristályvanillint tartalmaz. Tehát mi is az a kristályvanillin? A Wikipedia szerint: 4-Hydroxy-3-methoxy-benzaldehyd tehát C8H8O3.
Megjegyzi itt még, hogy R: 22 S: 22-24/25, ami magyarul annyit jelent, hogy
R-22: Lenyelve ártalmas.
S-22: Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S-24/25: Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.
Ezért tesznek a vanillincukorba csak 2% kristályvanillint, és 98% cukrot.( forrás: desszert.eu)

Ez elég hátborzongató, nem????

Az igazi vanília, hát az maga a csoda! Sok mindent tudunk róla. pl, hogy egy orchidea faj termése, különféle folyamatokon megy át, hogy kicsalogassák belőle a semmivel össze nem hasonlítható buja, érzéki aromáját és általában Madagaszkárról utazik hozzánk. A képeken látható hüvelyek azonban nem Madagaszkárról, hanem Tanzániából, pontosabban Zanzibárról, a fűszerszigetről származnak.

Mi minden készíthető 1 szál rúdból? Kikaparhatod a magját és beleteheted a fagyiba, a sodóba, a sütikbe, a pohárkrémekbe. Az üres hüvelyt cukorral megtöltött befőttes üvegbe zárhatod és lesz igazi vaníliás cukrod. Ha meguntad a vaníliás cukrot, akkor pecázd ki a cukorból, tedd át egy jól záródó üvegbe és töltsd fel alkohollal, pl. vodkával vagy tiszta rummal, Ha ad a patikus néni etilalkoholt, akkor azzal. Időnként rázogasd meg és kb. egy hónap múlva kész is a saját, külön bejáratú vanília kivonatod! Ehhez persze több hüvely kell, de ne aggódj, ha egyszer rákaptál, nem fogsz tudni szabadulni tőle és lesz elég rudad a kivonathoz. :)

Hogy jutott el hozzám pont a zanzibári vanília? A találkozás a véletlennek köszönhető: egy régi kedves ismerősöm zanzibári vanília rúd forgalmazásával foglalkozik. Én és a blogom pedig úgy jövünk a képbe, hogy felajánlottam nekik, hogy készítek néhány tetszetős fotót a vanília rudakról a weboldalukra. Cserébe pedig azt kaptam/kaptátok, hogy kizárólag a Narancslekvár blog olvasói és Facebook rajongói 120 Ft/db!!! áron vásárolhatják meg a nagy méretű, 16-18 cm-es kb. 3 grammos vanília rudakat! 15 szál pedig csak 1600 Ft! Csak az összehasonlítás kedvéért: a hiperekben kapható kis méretű fiolás és zacskós kiszerelésű egész vanília 400-450 Ft-ért kapható. Használjátok ki az extra kedvezményt!

A rendelés egyelőre e-mailben működik, a weboldal és a webshop kialakítás alatt van. Ha szeretnél vásárolni, akkor Narancslekvár jeligére küldj egy e-mailt nekem a narancslekvar@hotmail.com címre és én továbbítom rendelésedet a Mandim Kft. részére.

Együttműködésünknek köszönhetően a cég weboldalán a vanílián kívül velem is találkozhattok vaníliával készült receptek és fotók formájában. Az első ez a guszta vanília fagyi lesz. ;)

A konyhámban a fél világ!

2011-04-15T23:55:00.000+02:00

Ezt most lehet nyugodtan majdnem szó szerint érteni. Kedden a konyhámban tolongott Japán, India, Törökország, Magyarország, Franciaország (néhány dugi macaronnal a hűtőben :). Ha lett volna még mondjuk New York cheescake dulce de leche-vel akkor az amerikai kontinens is képviseltette volna magát.
Talán ezt a nevet lehetne adni a fogásnak: kókuszos pankoval sült csirkemell darabok medvehagymás kivi chutney-val, fahéjas-joghurtos padlizsánsalátával és chapatival. Mit fogás, ez egy komplett menü volt!

Minden a Panko-val kezdődött. Hogy ne csak egyszerű rántott hús legyen az ebédem, fele-fele arányban kókuszreszelékkel dúsítottam a japán morzsát. Így egy kis egzotikumot is csempésztem bele, másrészt takarékoskodtam is vele, mert bár teljesen hétköznapi dolog, meg kell hagyni, nem egy olcsó mulatság. Teljesen úgy működik, mintha rántott húst paníroznánk, gondolom nem kell részletezni. :)

Ha már egzotikum, akkor jól jön mellé egy kis édes-csípős chutney mártogatósnak. A legtöbb gyümölcsöm otthon a kivi volt, úgyhogy ő lett az áldozat. Szerintem örül neki, a kókadó medvehagymával egyetemben. Erről a chutney dologról egyébként Axi tehet. Csatlakozott a facebook-hoz és mindjárt játékkal indított, ami még most is megy. Azóta a chutney-jaival álmodom. Epres, chilis, illatos, fűszeres, mint Artúr csokoládéi. :)

Volt egy padlizsán is még a hűtőben, úgyhogy gondoltam egyet és a kedvenc fahéjas-joghurtos padlizsánsalátámat is mellérittyentettem. Amióta igorka mondta, hogy a padlizsán hogy szereti a fahéjat, azóta ki nem hagyom belőle! Próbáltátok már? A padlizsánsalátából még mára is jutott.

De kéne mellé valami lepénykenyér féle, ami csakis chapati lehet. Hamar elkészül, nem egy faksznis dolog.
Gyerekek, hogy én mekkora lakomát csaptam, amíg a kicsi aludt!!!! Annyira jólesett, hogy azt el nem tudom mondani! :)))

Ja, és hát hadd szabadjon megjegyeznem, hogy két legyet ütöttem egy csapásra, ugyanis a chutney-val mindjárt be is neveztem a Culinaris receptversenyére a facebookon! A kollázs is oda készült. Úgyhogy menjetek, rajongjatok a Culinarisért és szavazzatok arra a fogásra, amelyik a legjobban tetszik Nektek!

Na, most jönnek a receptek.

Medvehagymás kivi chutney

Hozzávalók:

1 kg hámozott, kockára vágott kivi
2 db hámozott, kockára vágott alma
1 póréhagyma
1 csokor medvehagyma
1 darabka gyömbér
3-4 szárított chili paprika
2-3 ek. méz
3-4 tk. Korma Mix fűszerkeverék vagy mindenféle indiai fűszer (gyömbér, római kömény, koirander, curry, kurkuma, szegfűszeg, stb. )
3 szegfűszeg
1-2 ek. fehérborecet
só, bors, kevés olaj

Elkészítés:

A póréhagymát megmosom, vékony szeletekre vágom és egy serpenyőben megdinsztelem. Belereszelem a meghámozott gyömbért, beledobom a szegfűszeget megszórom a fűszerkeverékkel, meglocsolom a fehérborecettel, enyhén megsózom és jól átkeverem. Majd hozzáadom az apróra vágott kivit, az almát, rácsorgatok 2 evőkanál mézet és belemorzsolom a chilit. Majd fedő nélkül addig párolom, amíg be nem sűrűsödik. Közben mindenki az ízlésének megfelelően édesítheti, savanyíthatja, erősíthet rajta. Amíg a mártás sűrűsödik, addig megmosom és konyhai papírtörlőn leszárítom a medvehagyma leveleket. A szárukat eltávolítom, szorosan csokorba fogom a leveleket és vékonyan felszeletelem. Az utolsó előtti pillanatban hozzáadom a chutney-hoz, összekeverjem és még 1-2 percig párolom.

Fahéjas-joghurtos padlizsánsaláta

Hozzávalók:

1 padlizsán
1 pohár natúr joghurt
2-3 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
1-, 1,5 dl olaj,
fahéj, só, bors

A padlizsánt megmosom, a végeit levágom és héjastul felkockázom. Picit besózom, borsozom. Közben felhevítem az olajat. Muszáj nagyon forrónak lennie, mert a padlizsán pillanatok alatt magába szívja az olajat. Én egyébként mogyoró olajat használtam. Rádobom a padlizsánt és nagyon gyorsan összekeverem, majd lejebb veszem a hőt alatta. Amíg sül a padlizsán, addig a lecsöpögtetett joghurtba belekeverem a zúzott fokhagymát és a petrezselymet. Amikor a padlizsán már összeesett és a héja is fogyasztható állagúvá vált, meghintem fahéjjal, ráöntöm a joghurtot és összekeverem, majd leveszem a tűzről.

Chapati

250 g tk. búzaliszt
1,5 dl víz
1 csipet só

A lisztbe keverem a sót és az apránként adagolt vízzel kemény tésztát gyúrok és diónyi golyókat formálok belőle, majd félreteszem pihenni. Szárazon magas hőfokon felmelegítek egy bevonatos serpenyőt. Közben a golyókat 2 mm vékony lepényekké nyújtom a sodrófával. Ha jó forró a serpenyő, akkor egyenként megsütöm őket, óvatosan, nehogy odaégjenek. Akkor jó, ha felpuffadnak. Csak frissen, melegen jó, ha kihűl, akkor körömcipőtalp lesz belőle.

Panko - lehet, hogy ezzel paníroz a KFC?

2011-04-13T10:31:00.001+02:00

Nem gondoltam volna, hogy valaha is rántott húsos postot fogok írni. Nemzeti vasárnapi ebédünk része, majdnem mindenki szereti, majdnem mindenki süti is. Én nagyon ritkán, aminek egyetlen oka van: utálom az olaj szagát! Most mégis kivételt tettem. Egy nagyon kedves barátnőmtől kaptam ajándékba egy csomag Pankot. Nagyon örültem neki, mert minden, számomra ismeretlen alapanyagnak nagyon tudok örülni, akármilyen hétköznapi dolog is legyen. Ti ismeritek a Pankot? Én életemben akkor hallottam róla, sőt azt is megtudtam, hogy egy valamire való gasztrobloggernek tudnia kell, hogy mi az a Panko! :) A Panko nem más, mint japán zsemlemorzsa! :))) Nagyon egyszerű, hétköznapi dolog. Száraz kenyér szilánkosra törve. Ennyi az egész. Gusztán néz ki a vele panírozott és rántott csirkemell. Szépen csipkézett, könnyű és nagyon finom ropogós. Teljesen úgy működik, mint a mi zsemlemorzsánk. Kísértetiesen hasonlít a KFC cakkos panírozott dolgaira...
Így néz ki és az enyém a Matchból való, a Culinaris forgalmazza, gondolom máshol is lehet kapni. De persze házilag is elő lehet állítani, pl. így.

Még hiperprofi reklámja is van a Pankonak. :)

Hogy még mit tettem a Pankoba és minden van a rántott hús mögött a csészékben, arról holnap fogok írni és meg is fogom mutatni ;).

Sexy macarons ;)

2011-04-07T22:59:00.000+02:00

Igen, igen, már megint a macaron. Mostanában sokféle receptet kipróbáltam, de Latsia receptje adott új lendületet. Nem misztifikálta túl és ez nálam is bejött. Nem pihentettem a tojásfehérjét, csak hagytam, hogy szoba hőmérsékletű legyen, nem kevertem túl, viszont sokat pihentettem a tepsin, hogy jól megszáradjon a teteje. Ezek a példányok talán túl sűrűek is lettek, köszönhető ez a különleges, természetes színező és ízesítő dolognak, amit még Zsuzsitól kaptam ajándékba, amikor találkoztunk. Ez a dolog pedig nem más, mint a liofilizált málna. Az arányok most a gyönyörű Canelle et Vanille blogról származnak. A finomra ledarált liofilizált málna elég jól megszívta magát, legközelebb ha ezzel ízesítek és színezek, megemelem a tojásfehérjét egy leheletnyivel. Hiába csapkodtam a tepsit, a csúcsocskák nem akartak eltűnni. Viszont nagyon jó állagú lett a tészta: kívül roppanós, belül sűrű krémes és eszméletlen, valódi málna ízű! A színe egyébként egy kicsit szürkés lett, a tetszetősebb fotó érdekében kicsit korrigáltam a színeket. Ezek most egy kicsit kisebbek lettek, mint a szabvány macaronok, inkább a svájci luxemburgerlikhez hasonlítanak. Kb. 35 db egész lett belőle.

Hozzávalók:
90 g mandulaliszt átszitálva
120 g porcukor
70 g tojásfehérje (amit 80-ra emelnék a liofilizált málna miatt)
40 g kristálycukor
11,5 g liofilizált málna (Ausztriában minden Sparban kapható)

A liofilizált málnát a zacskójában összetörtem a sodrófával, kávédarálóban összedaráltam egy kevés porcukorral és átszitáltam, mert a magjával nem bírt el a daráló. Majd ezt hozzákevertem a többi porcukorhoz és belekevertem a mandulát is. Gyorsan kell dolgozni a liofilizált málnával, mert hamar magába szívja a levegőből a párát: megpuhul és akkor pár nem lehet porrá darálni.
A tojásfehérjét elkezdtem felverni és félidőben apránként hozzáadtam a kristálycukrot is. Szép fényes, tömör hab lett belőle. Utána hozzáadtam a porcukros mandulát és egyneművé kevertem. Habzsákba töltöttem és szilikonnal bélelt tepsire nyomkodtam kb. 1,5- 2 cm átmérőjű kis halmokat. Terülnek egy kicsit, úgyhogy helyet kell hagyni kettő között. Egy nagy tepsin 36 db halmocska fért el. A tepsit néhányszor a földhöz csaptam, hogy a levegőbuborékok szétpattanjanak és a csúcsok kisimuljanak. Kb. egy órát hagytam őket száradni. (Ha a levegő páratartalma miatt nagyon nem akarnak szikkadni, akkor betolom a tepsit a sütőbe és résnyire nyitott ajtónál hő nélkül légkeverésen szárítom őket.). A sütőt 150 fok légkeverésre kapcsolom be és ha elérte a hőfokot, betolom középre. Pár perc múlva, amikor a talpacskák megjelennek, lekapcsolom a légkeverést és készre sütöm őket ügyelve arra, nehogy színt kapjanak. Összesen kb. 12-14 percet vannak a sütőben. Ez sütő függő, ki kell tapasztalni. Ha kész, kiveszem és óvatosan lehúzom a papírt a macaronokkal együtt a tepsiről a pultra, hogy hűlés közben a forró tepsin ne süljenek tovább. Ha kihűltek, szépen le lehet őket emelni a papírról.

Csoki ganache-sal töltöttem meg őket:
100 g összetört jófajta étcsokit 100 ml forró tejszínben folyamatosan keverve feloldok és beleteszek egy fél ek vajat. Jól elkeverem és beteszem a hűtőbe hűlni. Ha már krémmé szilárdult, akkor habzsákba töltöm és rányomok minden előzőleg párosított fél macaronra, majd rányomom a másik felét. Voilá!

Bakik a konyhámban - egy elfuserált felfújt története

2011-04-04T22:37:00.002+02:00

Folytatódik a Bakik a konyhában sorozat. :) Ez a felfújtnak csúfolt valami nem mostanában készült, hanem még január elején. Maradt még a karácsonyi sütés-főzésből néhány felhasználásra szoruló alapanyagom, úgy mint mascarpone és marcipánmassza. Kapóra jött ez a felfújt recept, amit a Mesterfogások a Miele sütővel című szakácskönyvben találtam, amit még megboldogult lánykoromban, azaz konyhatervező koromban kaptam a Miele-től. Nem, sajnos a sütőm nem Miele :(. Már nem is tudom, hogy akadt épp ez a könyv a kezembe.
Felfújtat soha életemben nem csináltam, enni is csak éttermekben ettem, azok is kivétel nélkül csokisak voltak és olyanok, ahogy a nagy könyvben meg van írva: belül folyékony, kívül ropogós és egyik sem esett össze az alatt az idő alatt, amíg a pincér elém nem tette. Nem úgy, mint az enyéim! Két lépést sem bírtak ki! :(. Az ízük jó volt, az állaguk meg, inkább a tojásrántottára hasonlított.

Így szól a recept:

100 g marcipánmassza
3 ek rózsavíz
250 g mascarpone
2 ek cukor
3 tojássárgája
1 vanília rúd
3 tojásfehérje
2-3 ek szeletelt mandula
kevés vaj a kikenéshez

Jól keverjük össze a marcipánt a rózsavízzel. Keverjük bele a mascarponet, a cukrot és a tojássárgáját. a Vaníliarudat hosszban hasítsuk fel, kaparjuk ki a belsejét és keverjük a krémbe. A tojásfehérjét verjük kemény habbá és forgassuk a masszába. vékonyan vajazzunk ki 4-6 tűzálló formát. A krémet úgy töltsük a formákba, hogy a perem alatt maradjon mintegy 1 cm széles szabad hely. Tegyük az előmelegített sütőbe. A felfújt akkor kész, ha felülete aranybarna és a tésztája egyenletesen felemelkedik. azonnal tálaljuk. A felfújt ugyan lehűtve is ízletes, de kb. 5 perc után összeesik. Hőfok: 170-190C forró levegő, sütési hely: alulról az első.

Mindent pontosan betartottam, de nem erre az állagra számítottam. Hol a hiba? Nem jó a recept vagy én csináltam valamit rosszul? Lehet, hogy az volt a baj, hogy nem Miele sütőben sütöttem? :)))

Jó csípősen, kolbásszal, ahogy mostanában szeretem

2011-03-30T11:07:00.002+02:00

Fáziskésésben vagyok az évszakot és a tavaszi ételeket illetően. Alig vártam a napsütést, a hersegő zöldségeket, a kertekben és a piacon a színeket, erre tessék, a jó csípős, kolbászos, telet idéző ételekre kattantam rá. Itt van példának okáért ez a paradicsom szószos spagetti, amihez jó sok csípős paprikát és ropogósra sült házi kolbászkarikákat adtam. Azért jólesett, nem mondom.

Hozzávalók:
spagetti
rendes paradicsomszósz bazsalikommal, fokhagymával (jó lesz konzerv paradicsomból is)
rendes házikolbász
1-2 chili paprika
parmezán (grana padano)

A tésztát lobogó sós vízbe dobtam és al'dente-re főztem. Egy mély serpenyőbe karikáztam a kolbászt és saját zsírján mindkét oldalán megsütöttem a karikákat. Majd kihalásztam őket egy szűrőkanállal és beledobtam a zsírba az apróra vágott chilit. Egyet-kettőt kavartam rajta, hozzáadtam a paradicsomszószt, átforrósítottam, rátettem a kifőtt tésztát és összeráztam. A kolbászkarikákat és a parmezán forgácsokat tálaláskor tettem a tésztára.

Közben rájöttem, hogy miért vágytam erre a csípős, kolbászos spagettire annyira. Még télen vacsoráztunk az egyik Andrássy úti étteremben, ahol ugyanezt rendeltem chorizoval. Hát mit mondjak, nem hagyott bennem mély nyomot. Muszáj volt az űrt kitöltenem úgy, hogy megismételtem otthon. Igaz, nem chorizoval, de az élmény kárpótolt.

Fűszeres, paszternákos vörös lencse-leves

2011-03-24T22:02:00.000+01:00

Még néhány hete, a zord időjárás közepette készült ez az inkább téli leves, bár a zsenge újhagyma szárral kicsit tavasziasra hangoltam. Másrészt nálam a jó csípős étel biztos befutó, úgyhogy nekem bármikor jöhet, akár a legnagyobb kánikulában is :). Kókusztejjel akartam eredetileg elkészíteni, de csak kókusz tejport kaptam, ami azért elég édeskés. Hogy egy leheletnyit felerősítsem az édes vonalat, reszeltem bele paszternákot is. A csípősségét pedig a vörös curry pasztának köszönheti. A vörös lencse jóval hamarabb megpuhul, mint a barna, ezért nem kell előre beáztatni, sőt turmixolás után szűrőn sem kell átnyomni.

Hozzávalók:
50 dkg vörös lencse
1 cs. újhagyma
1 nagy paszternák
2,5 l zöldség alaplé
2-3 kk. vörös curry paszta (vagy ha nincs, akkor valamilyen indiai fűszerkeverék)
2 dl kókusztej
egy kevés olaj és újhagyma szár a díszítéshez
A hagymákat megmosom, felkarikázom és egy fazékban kevés olajon óvatosan megdinsztelem. A szárukat félreteszem. A lencsét megmosom és a hagymához öntöm. A paszternákot megpucolom és a nagylyukú reszelőn a lencséhez reszelem. Hozzáadom a zöldség alaplevet és először 2 kanál curry pasztát. Elkeverem, és puhára főzöm a lencsét. Közben kóstolgatom és teszek még hozzá pasztát, meg is sózom, ha szükséges. Ha a lencse megpuhult, merülő mixerrel pürésítem, majd a végén hozzáadom a kókusztejet is. A hagymaszárakat felkarikázom és a kiporciózott levesekre szórom.

Édes élet a somlóin túl

2011-03-22T23:42:00.001+01:00

Épp egy kis alkotói válság lett rajtam úrrá. Hű, de fellengzős ez az alkotói válság, mintha közelebbről közöm lenne valamilyen művészeti ághoz :) Na, amíg a múzsa csókja nem cuppan az orcámon, addig megmutatom, hogy a Macaron Day alkalmából milyen csókokat tettem magamévá. Nem volt nehéz dolgom, a solymári Zazzi majdnem pont útba esik szülőfalumba igyekezvén, tulajdonképp nem is falu, hanem város. Reni sütött macaronokat a jeles nap alkalmából, tőle tudom, hogy mikor is van, illetve volt: március 20-án. Mivel épp anyuhoz voltunk vasárnapi ebédre hivatalosak, nem is volt vitás, hogy mi lesz a desszert.
Zazziék a macaron day alkalmából mindenkit meghívtak egy macaronra, én még be is csomagoltattam 12 db-ot. Hogy hogy jön ide a somlói? Hát úgy, hogy a macaron csomagolás közben beszélgettünk az egyik tulajdonossal. Tudják-e az emberek, hogy mi az a macaron, tudják-e hogy itt milyen desszerteket lehet kapni, stb. stb. Mesélte, hogy bejött egy pár, megkérdezték, hogy van-e somlói, majd mikor megkapták a választ, hogy nincs, hátat fordítottak és kimentek. Ez alatt a három mondatváltás alatt bejött egy fickó, körülnézett és sarkon fordult. Konstatáltuk, hogy még elég messze vagyunk... Majd bejött egy hátizsákos középkorú pár, ők is körülnéztek és velem együtt mentek ki az ajtón, ők dohogva én boldogan az ínycsiklandó szerzeményeimmel. Azon dohogtak, hogy milyen drága a süti. Kár, hogy nem tudták meg, hogy milyenek is azok a sütik.
Mert kérem szépen, ezek nem a megszokott toronymagas, csicsás, levegős, jilkes, margarinos, növényi tejszínes, aromával és színezékkel telenyomott borzalmak, amikhez hozzá lettünk szoktatva. Ezek ízletes, nem túl édes, könnyű, mégis tartalmas különlegességek, szokatlan ízkombinációk. Drága? Ja, hát a jó alapanyagot meg kell fizetni. Az adalékanyagokkal telerakott, gyümölcsöt alig látott sütiket kevesebből is ki lehet hozni. De ezek után garantáltan nem lesz az embernek acetonos utóíz a szájában és nem fog felfújódni tőlük és bőven elég egy szelet is bármelyikből.
Tessék nyitottnak lenni és nem sajnálni azt a négy-ötszáz forintot egy szelet minőségi sütiért, mert jóval többet kap az ember, mint a fele annyiba kerülő, sütinek álcázott műanyag szelet elfogyasztása után. Tudom mit beszélek, mert bizony nem tudtam ellenállni a fügés-diós szeletnek. Még most is érzem az ízét. :)))

Ja, és a macaronok sorrendben: ibolyás-áfonyás, sós karamellás, levendulás, pisztáciás, fűszeres narancsos, pipacsos-málnás

Csokiba zárt panna cotta

2011-03-17T10:19:00.001+01:00

Ezzel a kis furfanggal leptem meg Zsuzsit, amikor pár hete személyesen találkoztunk. Nem akartam neki klasszik pralinét ajándékozni, az van neki is bőven, hanem inkább elővettem egy korábbi elképzelésemet. Amikor megvettem a szilikonos muffinformákat, már tudtam, hogy ezekben én nem muffinokat fogok sütni és már akkor kigondoltam, hogy csokiba zárt panna cottát fogok benne készíteni. Most elérkezett az ideje. Nem volt egyszerű a dolog, mert ezek a fránya szilikon formák nyeklenek-nyaklanak, nem könnyű őket csokival bevonni úgy, hogy meg ne repedjen a csokiburok. Négyszer kentem ki, hogy elég stabil legyen és elbírja a rengeteg krémet. A talpa egy kicsit vastag is lett, de ez legyen a legnagyobb baja, nem igaz? :)) Narancsos változatot csináltam természetesen, a színét pedig a sáfrányos szeklicének köszönheti. Én 10 darabot gyártottam le, hogy a srácok is megkóstolhassák. Igaz, nekik nem jutott teljes adag, de így is nagy meló volt legyűrniük. :) Több tábla csokit temperáltam, négyet legalább. Szóval nem kispályás darabokról van szó. A hozzávalókat most hat darabhoz adom meg.

Hozzávalók:

3 dl tejszín
3 dl tej
5 lapzselatin
1 tk. sáfrányos szeklice
1 bio narancs héja
1 ek. kandírozott narancshéj
2-3 csepp narancs kivonat
1 rúd vanília kikapart magja
cukor ízlés szerint ( nálam kb. 3-4 ek.)

A zselatinon és a narancskivonaton kívül mindent beleteszek egy kisebb fazékba és felmelegítem, majd kb. 5 percig alacsony hőfokon főzöm, de nem forralom. Közben kóstolgatom, hogy elég édes-e. Majd elzárom és beleteszem a zselatin lapokat és addig keverem, amíg feloldódnak, majd belecseppentem a narancs kivonatot is. Félreteszem hűlni és akkor töltöm bele az előzőleg csokival kikent formákba, amikor már kihűlt, de még folyékony. Miután megdermedt, újra temperálom a csokit és lezárom. Beteszem a hűtőbe és ha már jó kemény a talpa, akkor óvatosan kinyomom a formából.

Zabpelyhes-almás crumble

2011-03-09T23:38:00.003+01:00

Mostanában a srácoknak nem akarózik gyümölcsöt enni. Remélem a nyári gyümölcsök, no meg az eperszedés majd meghozzák a kedvüket. Addig meg próbálkozom az alma különféle formában való beléjük varázsolásával. Úgy egy hónapja volt egy kísérletem egy olyan sütivel, amiben sok alma van, de nem igazán jött be. Ez a morzsasüti viszont igen, amit a GoodFood márciusi számában találtam. A vanília sodót már én találtam ki hozzá, aminek mi lett a vége? A süti nem kellett, a mártás viszont igen :(. Az újság egyébként dupla adagot ír, abból a célból, hogy a második adagot félkészen, úgy ahogy van, tepsistül fagyassza le az ember lánya későbbi felhasználásra. Milyen előrelátók, nem? :) Én csak "fél" adagot csináltam, ahhoz is kellett 6 db, azaz majdnem másfél kiló alma. Nagyon egyszerű recept.

Hozzávalók:

6 db alma (én jonagoldot használtam. )
40 g porcukor (ehelyett mézzel locsoltam meg)
50 g mazsola
50 g barnacukor
125 g vaj
150 g zabpehely
150 g finomliszt
50 g mandulapehely
1/2 tk fahéj

Az almát meghámoztam, almaszeletelővel felszeleteltem és a gerezdeket is összevágtam. 2-3 ek vízzel és a porcukorral feltettem párolódni. Amikor kissé összeesett, elzártam és hagytam még a saját gőzében, ekkor hozzáadtam a mazsolát. Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat és beletettem a barnacukrot meg a mézet. Lekapcsoltam és hozzákevertem a zabpelyhet, a lisztet, a mandulát, a fahéjat és egy fakanállal összekevertem. Az almát egy szűrőlapáttal egy kivajazott sütőedénybe szedtem és rámorzsoltam a tésztát. 180/160 légkeverésen szép pirosra sütöttem.

A vanília mártás hozzávalói:

3 tojás sárgája
4 ek cukor
1 vanília kikapart magja
1 ek liszt
kb. 3/4 l tej

A tejet felteszem 1 ek cukorral és a vaníliarúddal főni. Közben szétválasztom a tojásokat, kicsit kikeverem a cukorral, hozzáadom a lisztet és összekeverem, majd felöntöm egy kevés hideg tejjel és csomómentesre keverem. Utána beleöntöm a forró tejbe, de nem forralom, nehogy összeugorjon az egész. Ha ez megtörténik, semmi pánik, a botmixer segít a bajban. Forrón még nagyon híg, de ahogy hűl, úgy fog besűrűsödni.

Még a beállítást is kölcsönvettem (sorry, GoodFood) egy kicsit és legújabb játékszeremmel egy kis nagyis hangulatot adtam a képnek.

Kalória- és vitamindús saláta, no meg a sorsolás

2011-03-08T00:33:00.002+01:00

Na, melyikkel kezdjem? A sorsolással? Jó, rendben. Szóval a közjegyző jelenléte nélkül megtartott nyereményjáték győztese nem más, mint Starfiiiiiiiiiiiii!!!!! Gratulálok!

Kedves Többiek! Ne csüggedjetek, mert mindannyian esélyesek vagytok a narancskollekcióra a Facebookon!

Ebben a bolond időjárásban azt sem tudom, hogy mit szeretnék enni: még melegítő télit, vagy inkább már frissítő tavaszit? Egy jó sűrű, csípős levest puha kenyérrel vagy inkább egy könnyű, színes salátát? Pénteken úgy döntöttem, hogy jöhet mindkettő. A saláta az említésre méltóbb, volt benne vitamin is, meg egy kis kalória is. Vitamin gyanánt madársaláta, isteni édes datolya paradicsom, lilahagyma, kaliforniai paprika, körte. A kalória szekció pedig kecskesajtból és fokhagymás pirított rozskenyér kockákból állt. Receptet gondolom nem kell hozzá mellékelnem. :)

Elnézést, a fotóasszisztensek épp nem értek rá olajat csorgatni, mert az egyikük oviban volt, a másik pedig még aludt. Úgyhogy nekem kellett fogni az üveget ballal és tartani a gépet jobbal :)

Tataaaaaaaaaaam! Íme a meglepetés!

2011-03-04T00:42:00.001+01:00

Nem csigázlak tovább Benneteket. A nyeremény nem más, mint egy pezsgős narancs kollekció, ami egy doboz bonbonból, egy doboz macaronból és egy üveg dzsemből áll.

Két kollekciót sorsolok ki: az egyiket a jelenlegi, szám szerint 77 blogspot követőim között Kránicz Zsuzsával bezárólag. Ezt a jövő hét elején ki is sorsolom a nyertest. Most még le kell bonyolítanom egy fotózós ovis farsangot és egy férj nélküli hétvégét.

A másik kollekciót pedig a hónap utolsó napján a facebookon "lájkolók" között. Lehet ám dupla esélyekkel is indulni! ;)

Annyit változtatnék, hogy a bonbont étcsokiból fogom megcsinálni. Egyrészt jobban illik a pezsgős narancshoz, másrészt nem egy egyszerű feladat a fehér csokit kezes báránnyá változtatni. :)

Nagyon köszönöm, hogy olvastok, hogy követtek, hogy hozzászóltok!

Végre sikerült!

2011-03-02T23:35:00.001+01:00

Kép innen.

Tegnapra ígértem ezt a postot, de napok óta kínlódom a blog facebook oldalának a létrehozásával. Persze nem egész nap lógtam rajta, hanem időnként egy-egy ellopott perc erejéig. Pedig így utólag visszagondolva pofon egyszerű dolog. Hiába, észreveszem az idő múlását magamon, régebben jobban ráállt az agyam az ilyesmire. És be kell, hogy valljam, nekem a facebook túl szövevényes, kicsit ijesztő is, nem is vagyok érte oda, de sajnos be kell látnom, hogy mindenki ott tanyázik és ott zajlik a virtuális kommunikáció. Ez van. Erinaceanak pedig hálás vagyok a távsegítségért.

Szóval a Narancslekvár blog a mai naptól a facebookon is megtalálható, ki is tettem a névjegyét, itt van jobbra fent.

Most gyorsan lekörmölöm a szülinapi torta receptjét, aztán még majd mondok valamit ;)

Ez egy kis 18 cm-es zsúrtorta lett és a Gourmandia könyvben (Varga Gábor, desszert.eu) lévő kevert piskóta receptjét használtam hozzá. Most meg is állok itt egy pillanatra, mert szeretném méltatni a könyvet. Röviden és tömören zseniális! Már több mindent elkészítettem belőle és egytől-egyig tökéletesre sikerült. Példának okáért a karácsonyi bejglit is ebből sütöttem és életem legjobb bejglije lett. Nagyon jók a recept leírások, a fázisfotók, elmagyarázza, hogy mi miért van úgy, ahogy van. Benne vannak a hétköznapi sütireceptjeink, mint a bukta vagy a kapros túrós. De benne vannak az ismert cukrász sütemények és néhány "trendi" desszert is. Van benne likőrkészítés, fagyi, csokitemperálás. Tényleg egy olyan könyv, amit az ember lánya odatámaszt a konyhapulthoz (neadjisten még szakáncskönyv tartója is van) és süt belőle.

Tehát akkor fahéjas-csokis kevert piskóta hozzávalói:

100 g finomliszt

50 g jó minőségű kakaópor, mínusz 2 tk, mert

2 tk fahéj
150 g porcukor
150 g puha vaj (nem margarin ugyebár)

2 tojás

40 ml tej
7 g (kb. fél csomag) sütőpor

A lisztet, a sütőport, a kakaóport és a fahéjat egy tálban összekeverem és átszitálom. A sütőt bekapcsolom és 180 fokon előmelegítem. A tortaformát kivajazom, kilisztezem. A vajat a porcukorral habosra keverem, egyesével hozzácsurgatom a tojásokat és jól kikeverem, majd a végén a tejet is apránként hozzákeverem. Végül fakanállal szép lazán belekeverem a lisztet is. Ha már illata van, akkor tűpróbát csinálok. Ha nem ragad semmi rá, akkor jó. Kiveszem és kihűtöm.

A krémhez:

250 g mascarpone
200 ml tejszín

3-4 ek. pezsgős narancs dzsem
2-3 ek. porcukor
mentőövként 2-3 lapzselatin, ha a tejszín megadja magát

Ez a pezsgős krém dolog úgy kezdődött, hogy csináltam másfél kiló narancsból és kb. fél kiló cukorból és 2-3 dl pezsgőből egy dzsemet, mert többféle dologhoz felhasználtam. Nagyon egyszerűen leszedtem minden héjat a narancsokról, összevágtam, hozzátettem még egy bionarancs héját is, rászórtam a cukrot, meglocsoltam a pezsgővel és jó sokáig forraltam. Még annál is tovább, mert a pezsgőt is el kellett párologtatni. Jó sűrűre főztem, mert krémekbe terveztem.

2 evőkanál porcukrot felvertem a tejszínnel. 3-4 evőkanál dzsemet botmixerrel összetörtem és hozzáadtam a mascarponet. Majd óvatosan kézzel hozzákevertem a felvert tejszínt is. Hűtőbe tettem, hogy a mascarpone újra megsziláruljon.

A tortalapot közben megskalpoltam, vagyis levágtam a domború részét. A lapot 3 részre vágtam és félretettem egy-egy műanyag tányéralátétre (Erről könnyű lesz lecsúsztatni). A krémből néhány evőkanállal félretettem. A maradékot megfeleztem és az alsó lapon kentem el, majd rácsúsztattam a következő lapot és szép óvatosan megnyomkodtam, hogy a krém elterüljön. Majd következett ismét a krém és végül a harmadik lap. A félretett krémet rásimítottam a tetejére és rápöttyöztem a Lindt&Sprüngli tortadíszítő krémet.

A meglepetésről szeretnék mondani néhány szót. Még soha nem csináltam nyereményjátékot, hát eljött az ideje. Narancsos finomságokat fogok kisorsolni a követőim között, illetve a hónap végén a facebookon bejelölők között. Hogy mik lesznek a finomságok, azt majd holnap megtudjátok!

Egy év, új ruha, szülinapi torta és még valami....

2011-03-01T00:19:00.003+01:00

Ma egy éve, hogy megírtam az első bejegyzésemet a blogomra. Blogszülinap alkalmából sütöttem egy pezsgős-narancsos csokitortát, új ruhát is kapott és még készülök valamire, de azt majd csak ~~holnap~~ néhány nap múlva árulom el, hogy mire...
Azt még talán nem mondtam el, hogy mi indított el a blogírás útján. Vagyis inkább ki. Már egy ideje érleltem magamban a gondolatot majd egy vendégségbe vitt torta adta meg a kezdő lökést. Egy narancskrémes csokitortát vittünk ajándékba. Majd néhány nap múlva felhívott a vendéglátó felesége, hogy adjam meg a receptjét a tortának, mert a férjének annyira ízlett, hogy meg szeretné ő is sütni. Meg még azt is mondta, hogy a férje üzeni nekem, hogy a tortám vetekszik a Daubneréval. :D Akár így van, akár nincs, ez azért jólesett és arra sakrallt, hogy végre létre hozzam a blogomat.

A torta receptjét majd holnap mondom el, most elégedjetek meg a fotókkal. Annyit elárulok, hogy a tetején lévő krém díszítés Lindt&Sprüngli termék és Praliné Paradicsomtól kaptam ajándékba! (Meg még sok mást is, azt is meg fogom mutatni.) Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes, semmi fény nem volt, rég nem voltam ennyire elégedetlen a fotóimmal, mint ma.

Sok mindent kaptam a blogírással. A legmegtiszteltetőbb, hogy a Segítsüti őszi csapatának lehetek a tagja. Már most azon gondolkozom, hogy mit süssek majd szeptemberben az őszi árverésre.
Részt vettem néhány receptversenyen és annak ellenére, hogy egyiken sem nyertem, mindet nagyon élveztem. Megmozgatja az agyamat, hogy nap, mint nap azon gondolkodom, hogy mit főzzek, mit próbáljak ki, mit hogyan variáljak át, mit mivel ízesítsek, mivel párosítsak. Motivál, lelkesít és ez kihat az életem többi területére is.

Nem utolsó sorban, megismerkedtem virtuálisan és valóságosan is kedves, aranyos emberekkel, akiknek ugyanaz az érdeklődési körük, mint nekem. Mi mindenre jó a blogírás! :)

Kedves Követőm! Köszönöm, hogy bejelöltetek! Tartogatok Nektek egy kis meglepetést, néhány nap és megtudjátok, hogy mi az!

Mára ennyi fért bele, holnap jön a folytatás.

A jól bevált sütőtök-zsálya kombó egy kicsit megbolondítva

2011-02-26T23:29:00.001+01:00

A bolondítás ismét annak köszönhető, hogy mentőakciót szerveztem néhány, a hűtőben rekedt dolog számára. Nem akartam őket az enyészetnek átengedni, legalábbis nem ebben a formában. Ők voltak a bontott feta és a bontott szárított paradicsom. Utóbbi ugyan még bírta volna az olajban, de ő jönni akart. Úgyhogy mindketten a sütőtökös-zsályás pennén végezték, mindenki legnagyobb megelégedésére.

Hozzávalók két és fél személy részére:

1/2 cs penne, vagy bármi más, ami ki van bontva otthon
kb. 1/2 kg sütőtök felkockázva
1 póréhagyma felkarikázva
3 gerezd fokhagyma összenyomva
3-4 levél zsálya
10-15 dkg feta morzsolva
3-4 szárított paradicsom összeaprítva
kevés tejszín, só, bors, vaj, olaj

A serpenyőbe locsoltam egy kevés olajat és tettem hozzá még egy kevés vajat is. Rádobtam a felkarikázott pórét és alacsony hőfokon megdinszteltem. Beletettem a felkockázott sütőtököt, sóztam, borsoztam, rátépkedtem a zsályát, hozzátettem az összenyomott fokhagymát is. Odalöttyintettem neki 2-3 ek. vizet is, legyen miben párolódnia a töknek. Néha óvatosan összeráztam és figyeltem, nehogy péppé pároljam.
Közben feltettem a tésztavizet, amikor már forrt, sóztam és beleöntöttem a tésztát, majd aldente-re főztem. Amikor a tök már majdnem puha volt, levettem a fedőt, hogy kicsit elpárolódjon a leve. Meglocsoltam egy kevés tejszínnel, csak épp annyival, hogy majd a tésztát finoman bevonja, de ne tocsogjon benne és rádobtam a paradicsomot is. Kettőt-hármat ráztam rajta és ráborítottam a tésztát. Újra összeráztam és meglocsoltam néhány evőkanál tésztavízzel. Ettől még krémesebb lett. A fetát tálalás után morzsoltam a tészta adagokra.

Csokimiki metamorfózis

2011-02-23T22:42:00.002+01:00

Anyaaaaa, úúúúgy ennék valami finomságot, csinálj nekünk valami meglepetést! - zengte hétvégén a férfikórus.
Bámultam a becsukott konyhaszekrényeket, majd megakadt a tekintetem a szekrény tetején porosodó két csoki mikuláson és tudtam, hogy ütött az utolsó órájuk: itt az ideje a beolvasztásnak. Legalább egy kicsit gyakorlom rajtuk a csoki temperálást, a srácoknak meg mindegy, hogy szemcsés vagy fénylő az a csoki. Előkaptam a kis méretű kenyérsütő formát, amolyan táblacsoki nagyságú és kibéleltem egy kis fóliával. Közben már olvadt is a csoki és a beoltásos módszerrel sikerült is szép fénylővé varázsolni. Tényleg nem olyan nagy ördöngősség. Lekaptam az éléskamrát helyettesítő polcról még natúr kukoricapelyhet és úgy egy marékkal egy nejlonzacsiban összeaprítottam. Ment még bele mandula, mazsola és kandírozott narancshéj. Igazán pofás táblácska lett belőle, amolyan igazi kézműves, a sarkainál kicsit gyűrödt volt a fóliától. A csoki mikikkel meg jobb nem is történhetett volna. Itt a vége, fuss el véle!

Petrezselymes sült pisztráng és tejszínes krumpli

2011-02-20T22:47:00.001+01:00

Szombatonként a bosnyák téri piac háta mögött van a szombati önkormányzati piac. Jó nagy kavalkád, jó sok emberrel, lépni alig lehet. Ilyenkor háromszor annyi időmbe telik eljutni a rendes piacra. Ez azért jó, mert ilyenkor van időm gondolkodni, hogy mit is főzzek vasárnap. Persze rendszerint ötlettelenül ténfergek jó hosszú időn keresztül. Tegnap is így volt. Aztán egyszer csak a halas üzlet előtt találtam magam, összeszedtem minden bátorságomat, vettem egy jó nagy levegőt és kértem két pisztrángot. Ez a hétköznapi momentum azért ment ilyen nyögvenyelősen, mert egyrészt nem vagyok oda a halért az erős halszag és halíz miatt, másrészt nagyon néztek engem azok a pisztrángok és ettől felállt a szőr a hátamon. Ráadásul ezek sajnos nem szilvásváradiak, hanem olaszok, amiknek már szaguk is lehet, gondoltam. Ahogy bandukoltam hazafelé, vállamon a szütyőkémmel, benne a két jószággal, azon törtem a fejemet, hogy mit adjak enni a srácoknak, ha netán nem ennék meg a halat. A jó szaftos, fokhagymás, tejszínes parmezános krumpli jó ötletnek tűnt, magában is jó laktató.
Ma reggel gyorsan rágugliztam a sült pisztrángra és végül Flat-Cat-nél találtam megerősítést a gondolatomra, miszerint semmi fakszni, só, bors, fokhagyma, kakukkfű. Én még jól megpakoltam petrezselyemmel is, rám ne sárguljon a hűtőben az az öt csokor. Végül rittyentettem egy olyan vasárnapi lakomát, hogy ihaj! Semmi halszag, semmi bűzös halíz, csak finom, ízletes, omlós halhús. Ha valaki hasonlóan viszonyul a halhoz, mint én, de azért megvan benne az igyekezet a megszeretését illetően, bátran próbálja ki a pisztrángot!

Hozzávalók a sült pisztránghoz:

2 tisztított pisztráng
1 citrom (elég a fele is)
néhány szál kakukkfű
3-4 gerezd fokhagyma
2-3 csokor petrezselyem
só, bors, vaj

A halakat kívül-belül megmostam és papírtörlővel szárazra töröltem, beirdaltam őket és sóztam-borsoztam. Egy hőálló tálat kivajaztam, a citromot megsikáltam, felkarikáztam és a tál aljára fektettem. Egy csokor petrezselymet összetépkedtem, egy gerezd fokhagymát felszeleteltem és rászórtam a citromkarikákra. A halakat ráfektettem, a hasukba tettem a kakukkfüvet és egy csokor petrezselymet, meg egy összevágott gerezd fokhagymát. A tetejükre vajat és fokhagymát szeleteltem, majd megszórtam az utolsó összevágott csokor petrezselyemmel. Egy-két órát így pihentek a hűtőben alufóliával letakarva, majd 220 fokon halvány pirosra sütöttem őket, az utolsó 10 percben fólia nélkül.

Hozzávalók a tejszínes krumplihoz:

1 kg krumpli
3-4 gerezd fokhagyma
15 dkg reszelt parmezán
2 dl tejszín
kb. 3 dl tej
só, bors, szerecsendió

A krumplit meghámoztam és az uborkaszeletelőn felkarikáztam. Ráöntöttem a tejszínt és a tejet, sóztam, borsoztam, megszórtam szerecsendióval, belekarikáztam a fokhagymát és beletettem a parmezán 2/3-át. Egy hőálló tálat kikentem vajjal és beleöntöttem a tejszínes krumplit. Letakartam alufóliával és addig sütöttem, amíg megpuhult a krumpli, utána rászórtam a maradék sajtot és fólia nélkül szép pirosra sütöttem.

Nálam most együtt sültek, a halat akkor tettem be, amikor a krumpli már fél órája bent volt. 220 fokon sültek végig. Másfél órát azért kell rá szánni így.

A tetszési indexről pedig annyit, hogy a kicsinek ízlett a hal. De amikor az én érzékeny lelkű elsőszülöttem meglátta a megsült halat, sírva fakadt és leköltözött az asztal alá a tányérjával. Persze a kicsi is követte őt, aztán apuka is csatlakozott, úgyhogy a három fiú az asztal alatt piknikezett :).

Magyarország cseresznyéskertje a Millenárison

2011-02-16T23:00:00.002+01:00

Már sokadik napja íródik ez a poszt, egyszer már csak kikerül, de van az úgy, hogy az ember tervez, kórokozók pedig végeznek.
Tudjátok, hol van Magyarország cseresznyéskertje? Nem? Én sem tudtam, de pénteken a Millenárison a Kézműves Magyar Ízek Vásárán megtudtam. De nem szaladok ennyire előre, inkább kezdem az elején.
Pénteken végre elszabadultam otthonról EGYEDÜL! Gondolom anyuka (sors)társaim érzik ennek jelentőségét (főleg egy kétfelvonásos bárányhimlő után és még egy lázas kórság közepén). Persze, annyi időm sosincs, mint amennyit szeretnék, de nem baj, a kevésnek is örülni kell, majd húsz év múlva annyi lesz belőle, hogy majd nem tudok vele mit kezdeni :). Kézenfekvő volt, hogy a Millenáris felé vegyem az irányt. Végre felnőttek között lehetek, legeltetem a szememet, inspirálódok, kóstolok, kattintgatok, ez számomra felér egy mély relaxációval. Sok gondolat kavarog a fejemben, megpróbálom őket rendezni.
Sajnos számomra tartogatott néhány negatívumot a vásár. Az első negatívum az az 1900 Ft-os belépő, amit nem lehetett levásárolni. Drágának tartok minden olyan belépőjegyet, amit csak azért fizet ki az ember, hogy tovább költekezhessen (gondolom a standokat sem adták ingyen...). Annyi mindent tudtam volna venni 1900 Ft-ból! :(((
Sajnos a vásár kis részét tudtam megnézni ennyi idő alatt. Ahogy az várható volt, sok-sok finomsággal találkoztam: csoki, lekvár, méz, adalékmentes rágcsálnivalók, sajtok, tejtermékek, sonka, igazi kovászos kenyér, kolbász, fűszerek, kávé, füstölt pisztráng, gyümölcslé, bor, pálinka és még rengeteg minden, amire csak a galérián körülkémlelve tudtam egy pillantást vetni. Találkoztam néhány kedves, portékájukat jó szívvel kínáló emberrel. Jókat beszélgettünk a faluról, a földről, a vidékről, az egészséges ételekről, a tv nézési szokásokról. A törökországi fűszerpiacon át a csoki temperáláson keresztül a finomított étolajig szinte mindenről. A színpadon épp Bíró Lajossal beszélgetett Borbás Mária. Egy gondolatot tudtam csak elkapni, ami valahogy úgy hangzott, hogy most elindult valami, amit meg kell ragadni. . Különben egy-két év és lemaradunk róla. Ennyi volt a gondolatfoszlány, ami most is visszhangzik belül, főleg a lemaradunk róla rész.
Különben lemaradunk...lemaradunk..lemaradunk... A lemaradásban profik vagyunk.

Az Élő Tisza standnál finom házi lekvárokkal és bio almalével marasztaltak. Beszélgetésbe elegyedtünk és megtudtam, hogy hol van Magyarország cseresznyéskertje: Nagykörűn, egy kis faluban, Szolnoktól nem messze. Isteni ropogós Germersdorfi cseresznye terem ott és én azért nem találkoztam vele még a bosnyák téri piacon, mert az olasz, osztrák, stb. kamionok ott állnak, amikor megérik a cserkó. Olyan mikroklímája van a Körűi medencének, hogy az itteni cseresznyét meg lehet különböztetni a 20 km-rel odébb termett cseresznyétől. Rendeznek cseresznyefesztivált is, lesz eszem-iszom, dínom-dánom, meg persze cseresznye vásár a pesti piaci árak töredékéért. Be is vésem a naptáramba a július 17-i dátumot. A részletekért katt ide.

Szép volt, jó volt, de azért sokkal többet ki lehetne hozni ebből az egészből. Olvastam más blogon lelkes beszámolókat, nekem valahogy nem jött át az, ami nekik. Lehet, hogy az volt a baj, hogy én pénteken voltam, az első napon és még nem érték el a kiállítók az üzemi hőmérsékletet, nekik is új volt ez a fajta megjelenés, kevesen mertek odalépni hozzám, inkább én közeledtem, elég szűkszavúak is voltak. Kevés volt a fény és nemcsak a kamera innenső oldaláról nézve. Kevés stand készült saját installációval a kiállításra, a legtöbben letáboroztak a fekete textillel leborított asztalokra.
Örültem a sok finom lekvárnak, a csokiknak, a fűszereknek, de nem volt igazán olyan termék, ami igazán lázba hozott volna. Lehet, hogy a gasztrobloggerkedés óta nagyon hozzászokott a szemem a flancos dolgokhoz. A húsos szekciónál csörgött a vekkerem, úgyhogy csak sietősen felkaptam egy angolszalonnát és szomorúan olvastam az E250 mumust a papíron. Tényleg nem lehet füstölt árut előállítani a nátrium-nitrit nélkül???? :((( Sajnos már nem volt időm ennek ott a helyszínen utánajárni.
Szívesen láttam volna nyers zöldségeket, gyümölcsöket, megismerkedtem volna a burgonyákkal, mert én bizony csak a Homoki rózsával, az Ellával és a kifli krumplival találkozom a bosnyák téri piacon. Pedig milyen sok fajtája létezik!
Kedves Mi Mindannyian! Ugye most az egyszer nem fogunk lemaradni?

Van hova fejlődni.

Kíváncsian várom azok véleményét, akik kilátogattak a Vásárra! Nyugodtan nekem eshettek! :)

Egy kis keleti csemege csigába tekerve, rózsavízzel megáldva

2011-02-07T23:06:00.002+01:00

Gordon Ramsay készített valami hasonlót, amit egy villanás erejéig láttam a Paprika tv-n hetekkel ezelőtt az anyukáméknál. De szó szerint csak egy villanás volt. Nekünk nincs zajládánk, akarom mondani zajlapunk, úgyhogy naprakésznek nem lehet nevezni engem a különböző főzős műsorokat és sztárséfeket illetően és még az ismétléseket sem tudom megnézni, hogy képben legyek. Még jó, hogy nem csak a tv-ben lehet velük találkozni. Szóval az alatt a villanás alatt Gordon bácsi - érdekes a gyerekem azonnal felismeri és még a nevét is tudja :) - épp leveles tésztát kent meg vajjal, locsolt meg mézzel, szórt rá diót, mazsolát, meghintette barna cukorral, fahéjjal, feltekerte, felszeletelte, sütőlemezre tette és megsütötte. Közben szót ejtett valami rózsavizes habról is és egy nyakigláb ügyetlen fickót hordott éppen le finoman szólva, aki nem nézett ki szakácsnak. Jó, annyira nem volt durva, mint amilyennek egy másik villanás alatt láttam úgy másfél éve a szomszéd tévéjén :). Mintha egy családdal főzött volna együtt egy hiperpuccos éttermi konyhán. Rémlik valakinek valami?

Szóval tegnap kora délután vendégségbe igyekezvén fogtam egy fél kilónyi leveles tésztát. De nem ám vacak E-klubos boltit, hanem igazi eská leveles tésztát, amiért ezer hála és köszönet Édes és Keserűnek ! Ég és föld a két tészta! Szóval kinyújtottam a tésztát, meglocsoltam mézzel, szórtam rá pisztáciát, fügét, kandírozott narancshéjat, reszeltem rá napraforgós halvát és fahéjat. Tudja valaki, hogy mi az a halva? Pláne, milyen a napraforgós halva? Nem? Ha legközelebb hozzájutok gyerekkorom és felnőttkorom kedvenc csemegéjéhez, önuralmat gyakorlok és nem falom fel azonnal, hanem megmutatom Nektek!
Ja, és csináltam hozzá persze egy kis rózsavizes habkrémet. Vagy krémhabot. Vagy valami ilyesmit.

Hozzávalók 25 db kisebb csigához

1/2 kg leveles tészta
2 ek méz
10 dkg apróra zúzott (nem darált!) pisztácia
10 dkg apróra vágott füge
2 ek kandírozott narancshéj
1 ek barna cukor (halva helyett)
őrölt fahéj

A tésztát a fent lekörmöltek szerint megcsinálom, a rúdból kb. másfél centis szeleteket vágok és sütőpapírral leterített sütőlemezre teszem a csigákat. 180 fok légkeverésen előmelegítem a sütőt és légkeverés nélkül sütöm világos pirosra. Nagyon sötét ne legyen, mert keserűre ég az alján a sok finomság.

A krémhez pedig fogtam egy kis doboz tejszínt, 2-3 ek kanál mascaropnet, két 2-3 ek porcukrot és kb. 2-3 teáskanál rózsavizet. A tejszínt a porcukorral elkezdtem felverni majd hozzáadtam a mascarponet és kb. fél teáskanalanként a rózsavizet. Vigyázni kell, nehogy párfőm ízű legyen a krém. Mascarponet azért tettem bele, hogy egy kicsit testesebb legyen az a krémszerűség. Jó volt így együtt, na.

A napraforgós halva egyébként kakukktojás, mert az bolgár, illetve román, azt hiszem még orosz is. A szezámmagos a keleti, de én azt a keserű íze miatt nem szeretem.

Kesudióval grillezett gomolya sült téli zöldségekkel és mézes-fokhagymás vinaigrette-tel

2011-02-05T00:14:00.001+01:00

Örömmel veszem át és adom át a stafétát Selectfood-tól, aki néhány napja egy új mozgalmat indított útjára Fő az egészség! címmel. A részletek itt olvashatóak.

Ebből az alkalomból zöldséget sütöttem és sajtot grilleztem. A férjem általában péntekenként itthonról dolgozik, ilyenkor valami húsmentes kerül az asztalra. Nem vega sem ő, sem mi a gyerekekkel, de elég ritkán fogyasztunk mostanában húst és örül, ha otthon hús helyett valami mást kap. Úgyhogy ma inkább sajtot grilleztem. A legújabb felfedezettet, a sült zellert most kiegészítettem sárgarépával, fehérrépával és céklával. A gomolya, amit ma kaptam nagyon friss volt és sótlan, inkább édeskés. (Simán készülhetne belőle édesség is, már kattognak is a fogaskerekeim. ) Úgyhogy feldobtam egy kis kesudióval. A zöldségek is édeskések, úgyhogy kutyultam melléjük egy vinaigrette-t. Bár tettem bele egy kis mézet, de nem az dominál benne. Nekem eddig itthon kimaradt a vinaigrette, nem tudom miért, de ma rájöttem, hogy nagyon szeretem. Jó volt belemártogatni a zöldségeket. Ízletes volt, laktató, könnyen elkészíthető, szép színes és egészséges. Kell ennél több?

Hozzávalók:

30 dkg natúr gomolya sajt

5 dkg kesudió
2 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa ( én egy vastag, tömzsi, édeskés "bécsi" répát használtam)

2 közepes zeller

2 közepes cékla

1-2 ek fehérborecet

1 gerezd fokhagyma
1 kiskanál méz
olaj, só, bors, egy kevés keményítő

A zöldségeket megpucoltam és hasábokra felszeleteltem. Egy tepsibe tettem őket, a céklát a tepsi egyik sarkába kotortam, mert nem akartam, hogy minden magenta színű legyen. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam olívaolajjal, letakartam alufóliával és 220 fok+légkeverésre betettem a sütőbe. Kb. 45 perc múlva levettem a fóliát és a hőfokot, majd néhány perc alatt megpirítottam őket egy kicsit.

Amíg a zöldségek puhultak, addig megcsináltam a mártást. Most pontos mennyiségeket nem írok, mindenki a saját szája íze szerint adagolja a hozzávalókat. Egy tálba reszeltem a fokhagymát, hozzáadtam a mézet, sóztam, borsoztam és hozzáadtam egy-másfél evőkanál fehérbor ecetet. Összekutyultam és öntöttem hozzá kb. fél deci olívaolajat és újra összekutyultam. Még egy pici vizet is tettem hozzá, mert nem vagyok túl jó barátságban semmilyen ecettel.

Amikor a zöldség már a pirítás stádiumába ért, elővettem a sajtot. Kb. másfél centis szeletekre vágtam és leitattam róla papírtörlővel a nedvességet. A kesudiót egy zacskóba tettem és párszor végig gurítottam rajta a sodrófát, hogy összetörjenek a szemek. Biztos, ami biztos alapon a sajtszeleteket átsimogattam egy kis keményítővel, mert féltem, hogy szétesnek sütés közben. Egy serpenyőben kevés olajat hevítettem, beleszórtam egy kis kesudiót és ráfektettem a sajtszeletet. Fordítólapáttal kicsit megnyomkodtam, majd fél perc után átfordítottam. A kesudió szépen beleolvadt a sajtba és a sajt sem esett szét. Óvatos voltam, ezért szeletenként sütöttem és csak oda szórtam a kesudióból, ahova a sajtszeletet tettem. Így is áttöröltem a serpenyőt egyszer, mert a lepotyogott magok nagyon megégtek.

A bécsi fehérrépa kérdést pedig passzolom, hittem a zöldségesnek, aki így hívta és azt mondta, hogy nem fás és édes. Igaza volt. Rákerestem, de semmi értékelhetőt nem találtam.

A stafétát is passzolom igorkának és Csibének. :) Jó főzőcskézést csajok! (Azért nem 3-nak, nehogy túl hamar körbeérjen. :))

Ázsiai ihletésű spontán zöldségleves fafül gombával és mie tésztával

2011-01-31T14:30:00.001+01:00

Tudom, elég lúzer a cím, de van benne egy kis india, egy kis thai és egy kis kínai is. Azzal a gondolattal indultam a szokásos hétfő reggeli heti bevásárlásomra, hogy brokkoli krémlevest főzök. Végül került a kosaramba egy mie tészta, meg egy csomag szárított fafül gomba. Itthon még mindig úgy indultam neki a főzésnek, hogy brokkoli krémleves lesz. Aztán előkerült a szatyromból a tészta és a gomba, tettem mellé répát, kelkáposztát és letörtem egy-két ágat a brokkoli fából. Olyan mintha fa lenne, nem? Előszedtem az ázsiai fűszereimet a szójaszószt, s amíg forrt a leves, gyorsan elszaladtam egy konzerv kókusztejért. A fűszerekkel óvatosan bántam, mert úgy tervezem, hogy a gyerekek is esznek belőle. Halványan csípős a currytől és a gyömbértől, de hátha tolerálják. Biztos, ami biztos, nekiállok a brokkoli krémlevesnek is, nehogy éhen maradjanak a srácok. Mi, apával rendesen pakoltuk a tányérunkba a chilit :).

Hozzávalók

1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 l zöldséglé
2 sárgarépa
3-4 brokkoli virág
1 darabka kelkáposzta
fél marék szárított fafüle gomba
1/2 doboz kókusztej
1/2 zacskó mie tészta
szójaszósz, curry, thai citromfű, kurkuma, gyömbér, bors

A szárított gombát megmostam és beáztattam meleg vízbe. A hagymát apróra vágtam, olajon üvegesre pirítottam, majd hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát is. A zöldségeket vékony csíkokra vágtam és hozzáadtam a hagymához. Így pirítottam őket egy darabig. Majd hozzáadtam a fűszereket, a szójaszószt és néhány keverés után felöntöttem a zöldséglével. Beletettem a gombát is és addig főztem kislángon, amíg megpuhultak a zöldségek. Beletettem a tésztát is és azt is puhára főztem, majd belekevertem a kókusztejet is.
Jó sűrű, laktató leves lett belőle. Az íze lehetne markánsabb is, de félő, hogy akkor a gyerekek fintorogva eltolnák maguktól.

Meghoztam a desszertet!

2011-01-27T15:39:00.001+01:00

Megjöttem! Bocs, hogy így eltűntem, de ebben az utcában már nem volt parkolóhely, úgyhogy kénytelen voltam a szomszéd utcában letenni az autót. Mily meglepő, egy narancsos, vaníliás, kávés pohárkrémet hoztam.

Az ötlet onnan jött, hogy kb. két hete egy távoli földrész gyönyörű recept magazinjában megláttam egy pohárkrém desszertet és azonnal beleszerettem a fotóba. Nem hagyott nyugodni a dolog, mindenképp komponálni szerettem volna egy hasonlót, kapóra is jött a szülinap. Neeem, azt a fotót nem mutatom meg, mert még a végén körberöhögnétek. Még távolról sem sikerült megközelítenem. Jó, azért az enyém sem olyan csúnya, na.

A felső réteg egy aromás, cointreau-s narancsos hab. Utána következik egy ízlelőbimbó-semlegesítő diszkrét vanília réteg. Majd jön a kávé, ami inkább tejeskávé. Azt gondolnátok, hogy a legalsó sötétbarna réteg valami csokis cucc, ugye? Neeem, kérem szépen, bizony az egy izgalmas, jó erős kávészirup őrület. Jól hangzik, ugye?

Tessék? Hogy a receptet ne most mondjam el, mert már mennétek táncolni és úgysem tudjátok megjegyezni? JÓÓÓÓ!!!! AKKOR FELTÖLTÖM A BLOGOMRA, OTT MEGTALÁLJÁTOK!!!

Nna, amíg a bulizós csapat a táncparkettet koptatja, addig az otthonülőknek elmondom, hogyan csináltam.
Ehhez sem kell semmi különös hozzávaló, csak 25 dkg mascarpone, "lazításképpen" 200 ml tejszín, 4 narancs, amiből kettő legyen bio, a másik kettő meg vérnarancs. 6-8 evőkanál porcukor, kb. 3 adag jó erős feketekávé, 1 csomag bourbon vaníliás cukor (vagy egy kevés vanília esszencia), egy kevés víz és egy löttyintésnyi cointreau. Ami ugyan elhagyható, de vétek lenne.

Először a narancs szirupot csináltam meg: a narancsokat megmostam, a bioknak vékonyan lehámoztam a héját, összeaprítottam, fél dl vízzel és úgy másfél evőkanál porcukorral feltettem főni. Annyival, amennyi fel tud oldódni a vízben. A narancsok levét kifacsartam, majd a héjas sziruphoz öntöttem és jó sűrűre beforraltam, még egy kicsit megcukroztam, majd lehűtöttem. Gyönyörű színe lett.
Egy másik edényben a lefőtt kávét tettem fel szintén két evőkanál porcukorral és szintén jó sűrűre beforraltam, majd azt is lehűtöttem.
A tejszínt elkezdtem felverni 2 evőkanál porcukorral, majd félúton hozzáadtam a mascarponét és tovább vertem. Mikor habos-levegős lett, három részre osztottam. Az egyikbe beleszórtam a vaníliás cukrot, a másikba belekevertem a narancsszirupot és belelöttyintettem a cointreaut. A harmadikba került a kávészirup, de abból visszatartottam néhány kiskanálnyit. Önuralmat gyakorolva mindegyiket megkóstoltam, és amelyik még kívánt egy kis édeset, abba beleszórtam egy kis porcukrot.
A kelyhek aljára kanalaztam a kávészirupot, majd egyenlően elosztva egymásra rétegeztem a háromféle habot. A tetejüket narancshéjjal és babkávéval díszítettem. Voilá!
Jót tesz nekik egy éjszaka pihenés lefóliázva a hűtőszekrényben.

Na, most visszamegyek a bulizós társasághoz és megkeresem az ünnepeltet, mert még nem volt alkalmam gratulálni neki.

Kedves Kriszta!
Engedd meg, hogy harmadik gyermeked születésnapja alkalmából szívből gratuláljak Neked! Azt mondják az okosok, hogy a gyerekek az odafigyelést, a szeretetet, a beléjük fektetett munkát többszörösen meghálálják. Igazuk is van, hiszen a hatalmas rajongói táborod, a média megjelenéseid, a könyved, a sikereid ezt támasztják alá. Remélem, hogy még sokáig részed lesz benne.
Boldog születésnapot Dolce Vita!

Let's party!

2011-01-27T00:04:00.004+01:00

Helló Csajok! Huhhh, de jó, még időben érkeztem! Ó, elnézést, látom, az erősebbik nem is képviselteti magát a bulin. Te jó ég, mennyi finomság! Trüffel, fánk, bonbon, kuglóf, torta, vadkabát :), azt se tudom, hogy melyiket kóstoljam meg először. Én benne vagyok egy három napig tartó buliban is, ennyi kávés különlegesség elpusztítása után kétlem, hogy tudnék aludni. :)

Én sem jöttem ám üres kézzel. Erre a különleges alkalomra egy frappáns-csajos (akkor még nem tudtam, hogy pasi is lesz a társaságban) főételt fantáziáltam Nektek, hogy együnk valami rendeset is a sok kalóriabomba előtt. Kedvet kaptam egy kis házi füstölgetéshez, miután megnéztem Lila Füge füstölős videóját. De nem tealevelet használtam, hanem babkávét. A köret sem mindennapi. Valami olyasmi neve lehetne, hogy Babkávén füstölt kacsamell rozé karamellás sült zellerrel és vaníliás camembert szósszal. Vadítóan hangzik, ugye? Tessék, meg is mutatom:

Mennyei illata van, érzitek?
Gyorsan elmondom, hogy hogy csináltam. Nem bonyolult egyáltalán, a füstöléstől sem kell félni, bár én majdnem úgy izgultam közben, mint az esküvőmön. Kávés füstölést egyáltalán nem találtam a neten, úgyhogy fogalmam sem volt, hogy mi sül ki belőle. Fantasztikusan sült el! :)
Nem kell sok hozzávaló sem: kacsamell filé, 1 marék babkávé, 1 marék rizs, 1 marék barna cukor, 1 narancs héja, só, bors
A körethez pedig 2 zeller, 1 camembert, 1 dl tejszín, fél rúd vanília kikapart magja, só, bors és cukor

Először megsütöttem tepsiben a zellert. Ettetek már sült zellert? Nem? Gyerekek, hát az valami issssteni! Aki nem szereti a zellert, garantáltan megszereti! Csak meghámoztam őket, hasábra vágtam, sóztam, borsoztam, meglocsoltam egy pici olívaolajjal, bedobtam egy tepsibe, alufóliát kanyarintottam rá, betoltam a sütőbe és 200 fokon sütöttem kb. 40 percig. Amikor jó erős zeller illat volt, levettem a fóliát, hogy kicsit megpirítsam, de nem kellett, megpirult magától.

A kacsamell filét néhány órával a sütés előtt bedörzsöltem durva szemű sóval, tekertem rá egy kis borsot, bekentem egy kis bőrápoló olívaolajjal, betekercseltem és betettem a hűtőbe. Felforrósítottam a grill serpenyőmet és a bőrével lefelé rátettem, olyan közepes hőfokon sütöttem néhány percig. Amikor tapintásra rosénak tűnt, félretettem pihenni. Amíg sült, megágyaztam neki egy fazékban. Ne röhögjetek, azért fazékban, mert a wokomat anyukámnak adtam és csak a fazékba tudtam beletenni a mikro grillrácsát. Szóval duplán kibéleltem a fazekat alufóliával, jól ráhagytam, hogy túllógjon a peremén. A fedőt is duplán bugyoláltam. A fazék aljára beleszórtam a rizst, a babkávét, a cukrot és a narancshéjat. Maximális hőfokra kapcsoltam, rátettem a fedőt és vártam. Közben a szívem majd kiugrott a helyéről és mindenféle gondolat kavargott a fejemben, például, hogy szólni kéne a tűzoltóknak, hogy álljanak a ház elé élesre töltött fecskendővel és ha egy lángoló hajú, megborult elméjű nőszemély közeledik hozzájuk, akkor tüzeljenek! Azaz vizeljenek! Jaj, azt inkább ne! Végül nem hívtam ki őket, hanem megbeszéltem magammal, hogy ha lángra kap a hajam, fejest ugrom a hóba. Végül a sem magamat, sem pedig a lakást nem gyújtottam fel. Közben diszkréten elkezdett füstölni a fazék én pedig megnyugodva szépen beletettem a kacsamellet bőrös felével felfelé, rátettem a fedőt, ráhajtottam a túllógó fóliát, levettem alacsony hőfokra a főzőlapot és beállítottam 8 percre.
Amig magában elfüstölgött, megcsináltam a camembertes mártást. A tejszínt egy kislábosba löttyintettem, beletettem a kikapart vanília magokat, csendesen forraltam egy kicsit, majd beledobáltam a felszeletelt sajtot. Habverővel addig kevergettem, amíg elolvadt a sajt, majd félretettem. Közben a zeller is megsült. Egy másik edényben cukrot olvasztottam. Sajnos nádcukrot, ami viszont nem lett szép tiszta és nem akart szálasodni sem a zelleren. A múltkor pedig olyan szép volt.
Apropó, múltkor. Kb, két hete találtam ki ezt a karamellás sült zellert, meg a vaníliás camembert-et (jól írtam, vagy nem?). Anyósommal kóstoltattam először. Köszöni jól van, él és virul, hehehe. Szóval, ő nem szereti a zellert, de ez annyira ízlett neki, hogy azt mondta, tegyem el előle, mert megeszi az egészet.
Na, hol is tartottam? Ja igen. Miközben olvadt a cukor, felébredt a gyerekem, úgyhogy rohangáltam az odaégni készülő cukor és a gyerekszoba között. A főzőlap is csipogott, hogy lejárt az idő. A fazékkal gyorsan kirohantam, letettem a hóba, csak ott mertem levenni a fedőt. Isteni égetett cukros, kávés narancsos füstös illat áradt belőle! És tényleg nem is füstölt annyira. Tányérra rendeztem a zeller hasábokat és meglocsoltam a karamellel. Kicsi pihentetés után felszeleteltem a húst és elrendeztem a tányéron. Tényleg, ez még rozé vagy már nem annyira? Jól van na, most csináltam életemben először. Mindenesetre finom lett, meg kell hagyni. Kicsit füstös, kicsit kávés, kicsit narancsos. Ellenállhatatlan. Aztán már csak annyi időm volt, hogy gyorsan kisminkeljem magam, belebújjak a tűsarkúmba, beugorjak az autóba és elszáguldjak ide a buliba. Bocs, egy kicsit sokat beszéltem.

Jut eszembe, tudjátok, milyen izgalmas, amikor a roppanós, karamellás zeller találkozik a szátokban a vaníliás camemberttel? Na, gyertek, kóstoljátok meg!

Mindjárt jövök, csak kiszaladok az autóhoz és behozom a desszertet!

Ja, itt a fazék is, benne az összeégett cuccal

A kuki és az umami

2011-01-24T14:40:00.001+01:00

Harcos kedvemben vagyok, de nagyon. Hirtelen felindulásból le is ültem a géphez, hogy hangot adjak a felháborodásomnak, remélem elég sok helyre el fog jutni. Sőt, hirtelen felindulásból már egy e-mailt is írtam a Pa-Comp Kft.-nek. Hogy mi hozott ki úgy a sodromból? Az, hogy ma a Tescoban gyanútlanul leemeltem egy zacskó Duci Puff! fantázianevű extrudált kukoricapelyhet, amit mi kuki névvel becézünk (szerintem mások is :)). Majd kifizettem, elsétáltunk az autóhoz, beültünk és gyanútlanul hátranyújtom a két és fél éves gyerekemnek a kibontott zacskót, hadd majszoljon hazáig. Egy perc sem telik bele, azt mondja a fiam, hogy csípi a nyelvét. Átfutott az agyamon, hogy esetleg egy csiliset kaptam le a polcról. Belenyúlok, megkóstolom és majdnem idegrohamot kaptam: az AZ EGÉSZNEK TÖMÉNY UMAMI ÍZE VOLT!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! El vagyok tőle szokva, úgyhogy bármiben azonnal megérzem, de ez minden várakozásomat felülmúlta.

Umami, azaz ízfokozó, nátrium-glutamát, E621, ki hogy ismeri. Ez az ötödik íz az édes, a sós, a savanyú és a keserű mellett. Rengeteg ételnek hívott élelmiszeripari végtermékben megtalálható. De megtalálható természetes formában a paradicsomban és a parmezánban is, ahogy azt megtudtam Giorgio Locatelli Ízek Itáliája című könyvéből. Amíg természetes módon van jelen, addig nincs is semmi baj vele. Hogy mikor van vele baj? Akkor ha mesterséges körülmények között állítják elő. A "nátrium-glutamát hatásai" kifejezésre 2440 db találatot ad ki a Google. Most bemásolok ide egy cikket forrásmegjelöléssel a nátrium-glutamátról.

Az édes, a sós és a nátrium-glutamát

A nátrium-glutamát (monosodium glutamate, vagyis MSG) széles körben elterjedt adalékanyag, ami arra hivatott, hogy az étel ízét intenzívebbé tegye. Szinte minden készételben megtalálható a fagyasztott thai vacsorától a burgonyaszirmon át a virsliig, de a leveskocka sem létezhet nélküle. A probléma ezzel az, hogy a népesség több, mint harminc százaléka érzékeny a nátrium-glutamátra, és az intenzív íz mellé jócska adag testi tünetet is kap, amit más néven „Kínai étterem szindrómának” neveznek.

Kis történelem

A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendők, akik a kombu nevű, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levő ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentől nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, ma már igen gusztustalan módszerrel állítják elő az MSG-t. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, és Ajinomoto néven a következő évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a cég pályája. (Csak megemlítem, hogy az Ajinomoto az a cég, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban, hiszen ők képesek voltak egy olyan tanulmányt produkálni, amit még a Searle sem: náluk valahogy kimaradt az agytumor a patkánykísérletek eredményeiből.) A nyugati világ hiénái a II. világháború során fedezték fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden jelentősebb tanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentős költségcsökkentés reményében. Valószínűleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nő az MSG-felhasználás.

Mit tesz az MSG?

Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelőbimbókat stimulálja, és végül is „átveri” az agyat: az ember azt gondolná, igazi pipiből vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az MSG nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így előállítani egy „ízletes” zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! És hol van még akkor az évente több, mint 250000 tonna eladott nátrium-glutamátból származó profit?
Honnan tudjuk, hogy a nátrium-glutamát ilyen tüneteket produkál? Ha az FDA-n (amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal) múlna, sosem tudnánk meg, mert gondosan eltusolják a panaszokat. Az azonosításbeli nehézséget az okozza, hogy az MSG fogyasztását követően 2-48 órán belül bármikor jelentkezhetnek a panaszok, ráadásul egyénenként változó az is, mekkora mennyiségű MSG elfogyasztása után reagál valakinek a szervezete. Igazából szerencsésnek mondhatóak azok, akik reakciót mutatnak erre az anyagra, ugyanis mindenkinél okoz károsodást, csak van, akinél csendeskén, a felszín alatt munkálkodik az MSG. A gyerekek sokkal inkább ki vannak téve a veszélyének, hiszen a vér-agy gát valamivel fejletlenebb állapota és a gyermekbetegségekkor legyengült funkciója következtében sokkal könnyebben jutnak el az agyukba a mérgező anyagok.

És a kísérletek?

A nátrium-glutamát káros hatásairól már 1968-ban lehetett szakmai cikket olvasni a New England Journal of Medicine-ben, és azóta is számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát. Az elmúlt három évtized során egyre több tanulmány mutatta ki, milyen károkat képes okozni az MSG. Természetesen ezalatt az idő alatt az Ajinomoto sem tétlenkedett: 12 nagy amerikai élelmiszergyártó céggel együtt megalapították a Glutamát Szövetséget, ami a közönségkapcsolatokért (PR) felelős, és a Nemzetközi Glutamát Technikai Bizottságot, ami olyan „kísérleteket” pénzel, amelyek a nátrium-glutamát veszélytelen mivoltát hirdetik.
A hihetetlen összefonódásokra képes, profitért bármire hajlandó FDA-tisztviselők ennek csak örülnek, viszont egy valamennyire képzett orvosnak azonnal szemet szúrnak az ilyen kísérletek égbekiáltó módszertani és statisztikai pontatlanságai. Nem valószínű, hogy véletlenül kapott aszpartamot a kísérleti alanyok másik csoportja, tudván, hogy a benne levő aszpartát hatásában igen hasonló idegméreg, és így könnyű azt mondani: az MSG-s csoport semmi különbséget nem mutatott az MSG-t nem fogyasztókhoz képest. És azt is nehezen hiszem, hogy egy másik kísérlet során egy embereken végzett kísérlethez eléggé képzett orvoscsoportnak nem tűnik fel az a csekélység, hogy az MSG-t kapó páciensek a beszedést megelőzően rendszeresen olyan anyagot kaptak, ami meggátolja az MSG felszívódását. Amúgy biztos feltűnt nekik, talán ezért is hagyták ki ezt az aprócska tényt az FDA-hoz eljuttatott hivatalos jelentésből.
H. Schaumburg a 60-as évek végén úgy becsülte, az amerikai népesség harminc százaléka szenved az MSG okozta tünetektől, akár ismerik az okot, akár nem. Ezt később több független kísérlet is megerősítette, bár a Glutamát Szövetségnek sikerült bebizonyítania azt is, hogy ez a szám mindössze 1,8 %.

De hát ez csak fehérje!

Persze, mint az aszpartam... Igen, a glutamát a fehérje egyik alkotóeleme, és mindannyian tudjuk, hogy a fehérje nélkülözhetetlen az egészséghez. Viszont a fehérje olyan, mint egy kirakós játék: a különböző fehérjék különböző aminosavakból épülnek fel. És ha az aminosavakból, amelyek az adott fehérjét alkotják, némelyik hiányzik, vagy nincs meg egészben, a fehérje már nem is ugyanaz a fehérje. Amikor az aminosavak csak szétszórtan lézengenek, akkor a fehérje megszűnik létezni. Fehérjét fogyasztani egy dolog. És egészen más dolog szabad, önmagukban álló aminosavakat fogyasztani, bár a tudósok nincsenek teljes egyetértésben azzal kapcsolatban, mi történik ilyenkor. Az egyik elmélet szerint amikor szabad glutamátot fogyasztunk, a test aminosav-egyensúlya felborul, és a szervezet azt észleli, hogy ezen igazítania kell. Ugyanúgy reagál, mint mérgezés, stressz, vagy bizonyos betegségek esetén. Egy másik elmélet szerint az „ipari glutamát” előállítási módja az, ami ilyen hatással van a testünkre, hiszen a paradicsomban és bizonyos sajtokban is találni szabad glutaminsavat, mégsem épül le tőlük az agyunk. Egy biztos, a független állatkísérletek a következőkre jutottak: az MSG-vel tesztelt, eleve szemproblémás patkányok retinája teljesen szétroncsolódott a szer hatására, ráadásul az agyalapi mirigyeik működése is felborult. A glutamáttal etetett terhes majmok utódainál agykárosodásokat tapasztaltak, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nátrium-glutamát hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is.

A nátrium-glutamát elhízást okozhat

Amikor a szervezetbe kerül, hasonlóan a cukorhoz, az MSG beindítja az inzulin-kibocsátást. Ezzel elindul a zsírraktározási folyamat, és ha valaki érzékeny a nátrium-glutamátra, ez idővel gyengíti a sejtek inzulin-érzékenységét, és az illető jó úton lesz a cukorbetegség felé. Ha eddig nem is fajul a helyzet, mindenképp érdekes jelenség a „gyorsétterem-függőség” (hogy nevet ne említsünk): a szénhidrátfüggőséghez hasonlóan az inzulin-kibocsátással függ össze, csak éppen jelen estben nem a cukor, hanem a nátrium-glutamát okozza.

Bújócska, de okosan

Az élelmiszergyártók tisztában vannak azzal, hogy – legalábbis az USA-ban – a fogyasztók elkerülik a nátrium-glutamát tartalmú termékeket, ezért mindent kitalálnak, hogy elrejtsék azt a címkén. Nincs túl nehéz dolguk, mivel az FDA úgy döntött, csak az önmagában használt, 99%-os MSG-t kötelező feltüntetni, viszont ha a termék egyik összetevője tartalmaz MSG-t, azt már nem kell ráírni a címkére. Így lehet sok-sok „MSG-FREE” (nátrium-glutamát- mentes) feliratú terméket látni az amerikai üzletek polcain, pedig a valóságban a nagyobbik részük igenis nátrium-glutamáttal készült. A magyar élelmiszercímkézési szabályozások némileg eltérőek, de a következő feliratok mindenképp óvatosságra kéne, hogy intsenek: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje. A következő termékek általában tartalmaznak nátrium-glutamátot: ételízesítők, leveskockák, zacskós levesek, szószok, alapok, üveges szószok, feltétek, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, és még ki tudja, mi minden.
A jelszó: olvasd el a címkét! Aztán úgyis te döntesz.

Soltész Szilvia

Forrás: http://www.lowcarb.hu/cikkek/egeszseg/az.edes.a.sos.es.a.natrium-glutamat.htm

Ezek után már az extrudált kukoricapehely zacskóhoz sem nyúlhatok gyanútlanul.

A gyártóhoz küldött levelem pedig így szól:

"Tisztelt Pa-Comp Kft.!

Gyermekeimnek gyakran vásárolok extrudált kukoricapelyhet. Ma a Tescoban az Önök termékét vásároltam meg és megdöbbenéssel tapasztaltam,
hogy az Önök által gyártott Duci Puff nátrium glutamátot tartalmaz! Aki egy kicsit is odafigyel az étkezésére, az tudja, hogy mennyire ártalmas a nátrium-glutamát. . Sajnos rengeteg élelmiszerünkben megtalálható, én ezeket messze elkerülöm. De miért kell még az extrudált kukoricapehelybe is beletenni? Nagyon ízletes enélkül is.
Anyukák ezrei adják a gyereküknek már egészen kicsi kortól, azért mert nincs benne káros anyag. Ezek szerint mégis :(. Miért kell már a kis gyerekeket is rászoktatni? Megéri?
Ezentúl a kukoricapehely összetevőit is el fogom olvasni és visszateszem a polcra, ha ízfokozót tartalmaz. Bízom benne, hogy rajtam kívül még sokan így fognak tenni, elérve azt, hogy az élelmiszergyártó cégek csökkentik vagy el is hagyják az élelmiszerekből a mesterséges ízfokozót.

Tisztelettel ,

Basa Veronika"

Nem gondolom, hogy a levelem hatására azonnal leállítják az ízfokozó további adagolását. De ha egyre többen adunk hangot nemtetszésünknek közvetlenül a gyártó cégeknél és egyre többen nem vesszük le a polcról ezeket a termékeket, akkor talán történik valami. Ráadásul ez egy magyar kisvállalkozás!!!! Részesítsük előnyben a magyar termékeket blablabla.... Ilyen áron, köszönöm szépen, én nem!

Ha netán mégis válaszra méltatnak, akkor majd beszámolok róla.

Már megint paradicsomleves, most egy kis tejszínnel

2011-01-23T14:45:00.001+01:00

Ismét a paradicsomleves témát boncolgattam magamban, amikor beugrott, hogy Rezi György Bio szakácskönyvében is van egy paradicsomleves változat. Le is vettem a polcról, hogy átfussam. Igazából a bazsalikom-fokhagyma-só-bors négyesen kívül egyéb, különleges hozzávalót nem tartalmazott, viszont felöntötte egy pici tejszínnel. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem valahogy fejben soha nem jött össze a tejszín a paradicsommal. Szerencsére az idegenkedésem alaptalan volt. Nagyon jól össze tudnak jönni! De azért nem mertem az egészet tejszínnel felönteni, hanem egy evőkanálnyi levesbe cseppentettem egy kevés tejszínt, azért, hogy előkóstoljam. A könyv szerinti recept friss paradicsommal készül, én - normális paradicsom híján - konzervből csináltam.

Hozzávalók:

2 konzerv egész paradicsom
1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 marék friss bazsalikom levél
1 l zöldség lé
1/2 dl tejszín
olaj, só, bors

Az eljárás klasszikus: a hagymát apróra vágtam, kevés olajon megdinszteltem, hozzáadtam a konzerv paradicsomokat (szétfőnek), felöntöttem a zöldséglével, belenyomtam a fokhagymát, sóztam, borsoztam, beletettem a bazsalikomot is. Néhány percig forraltam, majd hozzáadtam a tejszínt is és botmixerrel pürésítettem. Levesgyönggyel tálaltam és a tányérokban megszórtam parmezánnal is.
Érdekes, nekem másnapra nagyon besűrűsödött, pedig sűrítő anyagot nem is tettem hozzá.

Kenyérre valók zellerből és tonhalból

2011-01-20T22:47:00.001+01:00

Szalámit a sok benne lévő miatt nem nagyon eszünk, a gyerekek jól elvannak a sima vajas kenyérrel, időnként kérnek rá mézet, lekvárt. Nagy kedvenc a tojáskrémes kenyér, de azt inkább kenyér nélkül ennék meg, ha hagynám. Én azért néha vágyom másra is. Hogy szélesítsem a kenőkés repertoáromat, tegnap gyorsan összekutyultam két kenyérrevalót. Volt otthon egy zsenge leveles új zeller és egy tonhal konzerv, némi natúr krémsajt és vaj. Úgyhogy a zellert összepárosítottam a krémsajttal, a halat meg a vajjal. Mivel a halat a mai napig nem sikerült megkedvelnem, de tudom, hogy egészséges, ezért néha ráveszem magam a hal evésre. Ilyenkor igyekszem a fűszerekkel jól elnyomni az ízét. Most egy csokor snidling és egy marék ruccola segítségét vettem ehhez igénybe. A zellergumót meg a húslevesből halásztam ki (persze külön is meg lehet párolni), a zöldjét pedig frissen vágtam bele.

Hozzávalók:

Zelleres krémsajt

1 zeller gumó párolva/húslevesből kihalászva
20 dkg natúr krémsajt (pl. Buko)
1/2 csokor friss zellerlevél
só, bors
1-2 ek tejszín szükség szerint

A hozzávalókat beletettem a késes aprítóba és jól összedolgoztam. Néhány evőkanál tejszínnel lazítottam az állagán azért, hogy könnyen kenhető legyen.

Zöldfűszeres tonhalkrém

1 tonhalkonzerv (én a sós lében eltettet használtam)
10-15 dkg vaj
1 csokor snidling
1 marék ruccola
só, bors

A halat egy szűrőben lecsöpögtettem, a fűszereket kicsit összeaprítottam, majd a szoba hőmérsékletű vajjal, illetve a sóval, borssal együtt a késes aprítóban szép habosra kikevertem.

Tálalás előtt vegyük ki a hűtőből őket, hogy jól kenhetőek legyenek.

Bakik a konyhámban - Folytatódik a macaron láz

2011-01-16T23:34:00.001+01:00

Néhány hete a gasztroblogok között mazsolázgattam és felfigyeltem egy posthoz kapcsolódó hozzászólásra. Az volt a lényege, hogy a gasztrobloggerek miért nem írják meg, ha valamelyik főztjük nem sikerült jól, nem volt jó íze, stb. stb. Akkor gondoltam, hogy indítok egy ilyen rovatot Bakik a konyhámban címmel. Bár elég jól eltájékozódom a konyhában, van ami nekem sem szokott jól sikerülni. No, ezentúl be fogok számolni az elfuserált főztjeimről. Szerencsére azért nincs túl sok.

De itt van mindjárt példának okáért a macaron.
Szemmel láthatóan ez még nem az, aminek lennie kell. De azért megszavazom magamnak, hogy elértem Macaronia birodalom határát. Kicsit kacska, kicsit lapos, még a ganache-t is elbénáztam, de az enyém! Ez a tipikus ronda, de finom kategória.
Volt már egy macaronos postom, azóta kb. 6-8 alkalommal futottam neki, elhasználtam kb. 25 tojásfehérjét, másfél kiló mandulát, meg egy jó nagy adag cukrot, átolvastam ezer és ezer macaron leírást és nem találtam a hibát. Aztán egyszer bevillant valami! Én hülye túldaráltam a mandulát, kicsapódott benne az olaj, ettől pedig nagyon híg lett a massza, teljesen elfolyt a tepsin és persze meg sem emelkedett!!!

Tessék nézni, ha valakinek ismerős a jelenség, joggal gyanakodhat erre. Úgyhogy a következő 2-3 adagot már úgy daráltam, hogy amikor a mandula kezdett a kávédaráló széléhez tapadni, lekapcsoltam. Ezt már fél sikerként könyvelem el.

Szóval, az első akadályt legyőztem, jöhet a következő: a sütő hőfoka. Vettem egy sütőhőmérőt, hogy lássam, mi a helyzet. Siralmas. A sütőm csak légkeverésen tud pontos hőfokot produkálni, sima alsó-felsőn nem tud visszamelegedni. A sütőajtó kinyitásakor ugyanis azonnal 20 fokot esik a hőmérséklet! Úgyhogy a következő projekt a sütő hőfokának eltalálása. Arra gondoltam, hogy 20 fokkal többre állítom be, így amikor kinyitom az ajtót, az alatt az idő alatt, amíg betolom a sütőt, pont a megfelelő 160 fokra esik vissza. Reményeim szerint.... A másik pedig, hogy el kell találjam azt a pontot, amikor már kinyithatom a sütőajtót (a 130 fokra való visszahűtés céljából) és a makik már önállóan megállnak a lábukon és nem zuhannak össze. Mert a sütőben ezek a makik is magasabbak voltak ám! Apropó, sütött már valaki macaront légkeveréssel?

Hol vagyok még a gyönyörű Luxemburgerliktől (svájci macaron)???? Bruhahahahahahaha!!!! :)))))) (Egyes bloggyűjtő oldalak az utolsó képet jelenítik meg, majd figyelem ahogy rávetitek magatokat a blogomra :))))))) Sajnos nem én sütöttem és nem én fotóztam. Nem is tudom, melyiket sajnálom jobban.

Kép innen

Vajon mitől nőnek meg ekkorára?????? Tudom, hogy kisebb az átmérőjük, mint francia testvérüké (remélem, most senkit nem sértettem meg), de akkor is, mitől ilyen szép domborúak?

Macaron guruktól halkan kérdezem, mi lenne, ha egy molylepke leheletnyi szódabikarbónát belecsempésznék a masszába?

Ha valakinek ez az egész most totál kínaiul hangzott, akkor segítségképpen itt van egy kis macaron irodalom.
A macaron története és lelőhelyek.

Macaron guruk:
http://piszke.blogspot.com/2009/06/macaroon-ia-i.html
http://renidani.blogspot.com/search/label/macaron http://franciaulenni.blogspot.com/2010_02_01_archive.html#7544977050166096818

Vörösváriak, Nektek csak Solymárra kell átugranotok a Zazzi-ba! ;) Állítólag az egyik legjobb!

Fokhagymás-paradicsomos kifli

2011-01-09T23:18:00.000+01:00

Délutáni vendégvárás alkalmával már jó néhányszor megsütöttem ezt a kiflit. Azért arra figyelek, nehogy valaki kétszer is ezzel várjak. Tipikus vendégváró uzsonna, gyerekeknek teával, a felnőtteknek pedig borral. A recept egyébként a Stahl Végre Otthon című könyvéből származik egy az egyben. A könyvben egy fokhagymás-olívabogyós változat van, eddig én is azzal csináltam, most viszont újítottam: a fokhagymán kívül szárított paradicsomot tettem bele és megszórtam bazsalikommal is. De sütöttem ezzel a recepttel már édes változatot, akkor egész egyszerűen tettem a tésztájába még 10 dkg cukrot és valami kakaós, vagy diós tölteléket rittyentettem neki.

Ez is hidegen kelesztett tészta, amit én nagyon favorizálok: az ember lánya este gyorsan megcsinálja a tésztáját langyos hozzávalókból, letakarva beteszi a hűtőbe és másnap előveszi a szép sima, megkeményedett és megkelt tésztát. Nagyon könnyű ilyenkor vele dolgozni, próbáljátok ki egyszer!
Én ezt az adagot két részre osztom és összesen 16 db közepes méretű kiflit sütök belőle.

Hozzávalók:

A tésztához:

500 g finomliszt
50 g vaj
1 cs. porélesztő v. fél kocka friss
1 dl tej
2,5 dl víz
1 tk. cukor
1 ek. só
néhány tekerésnyi bors

A töltelékhez:

100 g aprított szárított paradicsom
200 g vaj
3-4 gerezd zúzott fokhagyma

1 tojás a kenéshez

A tejet és a vizet egy lábosba öntöm, közepes hőmérsékleten felmelegítem és beleteszem a vajat, majd lehúzom a tűzről. Kiöntök belőle kb. 1 dl-t egy kis tálkába , belekeverem a cukrot és beleszórom/belemorzsolom az élesztőt (ha túl meleg lenne akkor várok vele egy kicsit, nehogy kinyúvasszam az élesztőgombákat). A lisztet közben átszitálom és kb. 30 mp alatt a mikróban meglangyosítom. A liszthez adom a vizes-tejes kutyulékot, a sót, a borsot és a felfutott élesztőt. Dagasztóspirállal min. 10 percig dagasztom. Ha már szép fényes és homogén a tészta, akkor a kézi mixert lekapcsolom, a tészta tetejét vékonyan megolajozom, hogy ne száradjon ki, letakarom, beteszem a hűtőbe és elmegyek aludni . Vigyázat, ez egy nagyon lágy tészta, kézzel nem lehet dagasztani!

Másnap, mielőtt hozzákezdenék a kiflik legyártásához, beteszem a 20 dkg vajat mélyhűtőbe, mert azt majd ráreszelem a tésztára. A paradicsomot apróra vágom és hozzákeverem a zúzott fokhagymát. Ha elérkezettnek látom az időt a kiflisütéshez (vendégek érkezése előtt másfél órával), kiveszem a tésztát a hűtőből, lisztezett deszkára borítom, megfelezem a tésztát és a felét visszateszem a tállal együtt a hűtőbe. A másikat kicsit átgyúrom és egy szép nagy korongot nyújtok belőle, úgy 40-50 cm átmérőjüt. Majd a kifagyott vaj felét nagylyukú reszelőn a tésztára reszelem. Ezután derelyevágóval 8 egyenlő cikkre vágom a tésztát, cikkekre rászórom a paradicsom felét és meghintem fél marék bazsalikommal. Majd a kör kerületétől befelé haladva kiflire sodrom a cikkeket, kicsit meghajlítom őket és sütőpapírral bélelt sütőlemezre teszem, egy nagy tepsire maximum 8-at. A másik tésztával ugyanezt megcsinálom. Fél óra pihenő után megkenem a tetejüket egy felvert tojással és 180 fokos sütőben szép pirosra sütöm őket. Ha jól csinálom, akkor a vendégek éppen akkor csöngetnek, amikor a második tepsit veszem ki a sütőből. Na, ez az, ami még soha nem fordult elő :)).

Szegény ember vacsorája

2011-01-06T23:45:00.003+01:00

Megnyugtatok mindenkit, nem majom agyvelő van a tálkában (mert a férjem szerint annak néz ki), hanem sima, mezei dinsztelt lilahagyma. Azért hívom így, mármint szegény ember vacsorájának, mert végtelenül egyszerű és olcsó étek. Gondolom, régebben sokszor került az asztalra, mostanában talán kevésbé. Nálunk gyakori vendég, én egyenesen rajongok érte. Férjem már akkor lecsapott erre az adagra, amikor a serpenyőben hűlt, a nagyobbik fiam is eszeget belőle időnként. Különösen jólesik a sok flancos karácsonyi ételköltemény és sütemény után. Semmi más dolog nincs a hagymával, mint félkarikákra vágni, enyhén megsózni, bő olajban közepes lángon/hőfokon gyakori kevergetés mellett szép puhára, üvegesre dinsztelni. Így kezdődik a lilahagyma lekvár is. Melegen is isteni, de az édes íze akkor érződik igazán, miután kihűlt, ereje pedig szelídül, fantasztikusan zamatos. Az olaj, amiben sült, szintén megér egy misét. Töltsétek át egy kis befőttes üvegbe, jó lesz reggelire a maradék kenyér mellé egy bögre teával. Jó étvágyat!

A kenyér pedig a DNK kenyér "gyökérkenyeresített" változata. Mielőtt kiborítom a tésztát, egy tálcára lisztet és magokat szórok, a tésztának pedig csak a felét borítom ki. Hajtogatás közben is megszórom a magokkal, így jut mindenhova. Hosszú formára alakítom és kétszer-háromszor megtekerem. A másik darabbal ugyanígy. Kacsasütő jénaiban sütöm mindkettőt egyszerre, egymás mellett úgy, hogy egy kb. 5 cm magasra összehajtogatott szilikonos sütőpapírt teszek közéjük. A DNK kenyér receptje. Nem kell dagasztani, a magukat antitalentumnak tartók is nyugodtan elkezdhetik :).

Tejkrém desszert gyerekeknek

2011-01-04T23:11:00.000+01:00

Bárányhimlősöknek pedig egyenesen kötelező :). Pedig nem akartam édességgel indítani, volt belőle elég az ünnepek alatt, sőt. Ráadásul mind rám rakódott, pedig nem is ettem meg 4 kg sütit :( (Még még el kell használnom fél doboz mascarponet, 1 adag marcipán masszát, meg egy bögre tojásfehérjét...)
Szóval, kellett gyártanom egy kis gyógyító finomságot a vakaródzó elsőszülöttemnek, és arra gondoltam, hogy megcsinálom azt a finom bolti vaníliás-mogyorós réteges gyerekdesszert otthoni változatát. Majdnem olyan lett, mint a gyári, csak kimaradt belőle néhány alkotóelem, pl. az E..., meg az E... Csak egy kis tej, tejszín, vanília, cukor, keményítő és kakaópor kell hozzá. Meg jó lenne bele a mogyoró kivonat, ami nekem nincs, úgyhogy mandula kivonattal helyettesítettem. Így sem volt rossz. Pont úgy kell csinálni, mint a pudingot, ha egy kicsivel több keményítő kerül bele, tulajdonképpen puding lesz belőle.
Rákerestem egyébként a mogyoró kivonatra, épp úgy kell csinálni, mint a vanília kivonatot, csak a mogyorót meg kell pirítani a sütőben egy kicsit, hogy felszabaduljanak benne az aromák. Ki is fogom próbálni, mondjuk jövő karácsonykor :D.

Hozzávalók (4 nagy adag)
,
1 l tej + kb. 1 dl
200 g tejszín
6-7 ek. cukor
1 rúd vanília
1,5 ek kakaópor
4-5 ek. étkezési keményítő
1 tk. mogyoró v. mandula kivonat (elhagyható)

A tejet egy vastag falú lábosban feltettem főni, hozzáöntöttem a tejszínt, beletettem a vanília kikapart magját és a hüvelyét is, majd forráspont alatt tartottam úgy tíz percig. Aztán elővettem egy másik lábost és a felét átöntöttem oda. A tejes felével indítottam: beletettem kb. két evőkanál cukrot és oldódásig kevertem. Egy kis tálban elkevertem két púpozott evőkanál keményítőt néhány evőkanál hideg tejjel és a meleg vaníliás tejhez adtam. Folyamatos keverés mellett besűrítettem, kettőt rottyant és már vittem is ki a teraszra hűlni.
A csokishoz: 3 ek. cukrot egy kis edénykében elkevertem a kakaóporral és hozzáadtam a forró tejből néhány evőkanállal, csomómentesre kevertem és a tejhez adtam. Két csapott evőkanál keményítőt (a kakaó önmagában is jól sűrít) egy kis hideg tejjel elkevertem és a kakaóhoz adtam. Folyamatosan kevertem, majd miután besűrűsödött, hozzáadtam a mandula kivonatot. Ezt az adagot is kivittem hűlni, majd miután kihűltek, hideg vízzel elöblített tálkákba adagoltam.
Néhány hónapja már elkészítettem a prototípusát, akkor maradék rizstejből. Úgy is nagyon finom volt. Remek nyalánkság lehet az ételallergiásoknak: tojás-, tej- és gluténmentes.

Forró, gyömbéres itóka

2010-12-30T08:46:00.000+01:00

Karácson első napján Dobogókőn jártunk. Apa, anya, szánkó és két Michelin-baba plédbe bugyolálva. Cudar idő volt, szakadt a hó és fújt a szél, rajtunk kívül alig volt fent egy-két valószínűleg eltévedt lélek. De nagyon élveztük! Most már bánom, hogy nem vittem magammal fényképező gépet. :( Egy jó nagy kör után - szokásunkhoz híven - betértünk a Zsindelyes büfébe, amit egyébként Makovecz Imre tervezett. Van benne egy alul kandalló, középen cserépkályha, felül búbos kemence kinézetű fűtő alkalmatosság, ahol még nyársat is lehet sütni! A választék: pogácsa, zsíroskenyér, kolbász, némi vadétel, házi zserbó, ahogy az dukál. De a vegákra is gondoltak, van vega "zsíros kenyér" lilahagymával vagy mindenféle csírával. Imádjuk a helyet! Most forró gyömbért ittunk, amivel több baj is volt: drágán mérték és a mi ízlésünknek nagyon édes és nagyon savanyú volt. Meg is lehetett venni a zacskóban előre összeállított italt: cukor, citromsav, szárított fűszerek.( Horror ára volt, no comment...) De ez nem vette el a kedvünket a Zsindelyestől, továbbra is lelkes, melegedni betérő vendégek leszünk.
Volt egy darabka gyömbér még a hűtőben, tegnap csináltam belőle egy kis forró itókát. Klasszikus receptet nem tudok mellékelni, mindenki a maga szája íze szerint készítse el.
A gyömbért meghámoztam és belereszeltem egy kis fazékba. Öntöttem hozzá kb. egy liter vizet, és melegítés közben adtam hozzá a fűszereket: kevés őrőlt fahéjat, kurkumát, szerecsendiót, 2-3 db szegfűszeget, 4-6 db zöld kardamomot. Barna nádcukrot szórtam bele úgy 4-5 evőkanálnyit, belefacsartam egy citromot és a héját is belereszeltem. (Ánizst nem tettem bele, az csak a dekoráció része. ) Persze közben sűrűn kóstolgattam. Felforraltam és bögrébe mertem. Némi alkohollal is fel lehet dobni, a kedvünkkel egyetemben ;-).

Apropó, tudtátok, hogy Dobogókő a Föld szívcsakrája? Akár elhisszük, akár nem, mindenképp érdemes felmenni most, mert rengeteg hó esett, tiszta a levegő és minden olyan, mint a mesében.

Fügés-pisztáciás keksz

2010-12-24T00:04:00.000+01:00

Ami a sütiket illeti, idén biztosra mentem: stollen és bejgli recept a desszert.eu-ról van. Mindkettő tökéletesen sikerült, a stollen 3/4-e ajándék lett, az 1/4-ed meg itthon maradt és jól elfogyott. Bejgliből sikerült életem eddigi legjobbját megsütnöm. Hat rudat sütöttem, ha holnapután lesz még belőle, akkor lefotózom és megmutatom. Ezért a kekszért pedig csak átugrottam a szomszédba Á'la carte-hoz. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy zseniális lett! Én kihagytam belőle a karácsonyi fűszereket, mert most már csömöröm van tőlük. A dió és a csoki is kimaradt. Tettem bele helyettük jó sok vaníliát, 10 dkg pisztáciát és 10 dkg apróra vágott fügét. A pisztácia enyhe sóssága nagyon jót tett neki. Dupla adagot sütöttem, lett vagy 80 db kekszünk. Kénytelenek voltunk eldugni magunk elől :).

Ezúton kívánok Mindenkinek Boldog Ünnepeket,
meghitt pillanatokat, finom falatokat, kellemes beszélgetéseket
és nem utolsó sorban kellemetlen meglepetésektől mentes sütés-főzést ! :))

Egyszemélyes hipergyors ebéd

2010-12-19T22:51:00.000+01:00

Már a finisben járunk, ki sem látszom a bevásárló listám mögül. Főzni sincs időm, sőt a jövő hétre le is tettem magamról ezt a terhet: szépen befizettem magunkat 4 napra az egyik ebéd házhoz szállítóhoz. Huhhhh. Sütit nem gyártok előre, mert még a végén megennénk, sőt, tuti, hogy megennénk, aztán kezdhetem az egészet előről. Remélem, ide is jut valami a sütikből. Ez az ebéd is két rohanás között készült, vagyis amíg magától megsült a sütőben, addig tudtam is rohanni egyet :D. Sütőtök, gorgonzola, lilahagyma, fokhagyma, rozmaring. Nagyjából ennyi. Egyszerű, de nagyszerű. Először haraptam hozzá egy kis kenyeret, de annyira laktató, hogy végül kenyér nélkül ettem meg. A fehér bort na, azt viszont nagyon kívánja. Az a kis borocska ott a fotón el is fogyott közben. Így kénytelen voltam autó nélkül rohanni, vagyis inkább botladozni...

Hozzávalók 1 személyre (de még ketten is jóllaknak vele):
kb. 20 dkg sütőtök
kb. 20 dkg gorgonzola
1 közepes fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
1 szál friss rozmaring
olaj, só, bors

A tököt kockákra, a lilahagymát félkarikákra vágtam. Bedobáltam egy tálba, picit megsóztam, borsoztam. Hozzádobtam a megpucolt fokhagyma gerezdeket, belemorzsoltam a sajtot és a rozmaringot, meglocsoltam olajjal és az egészet összekevertem. Egy kis kenyérsütő formát kibéleltem sütőpapírral, beletettem a tál tartalmát, tűzőgéppel összetűztem a papírt, úgy, hogy maradjon benne hely. 200 fokra és 40 percre állítottam a sütőt, betoltam az ebédemet, majd felkaptam a kabátomat és elrohantam otthonról.
Egyébként szerintem köretnek is nagyszerűen megállja a helyét. Az ötlet egy kedves ismerősömtől, Ágitól származik.

Legyél Te a festőművész!

2010-12-15T14:33:00.000+01:00

A minap kedves szomszédom hívta fel a figyelmemet erre a zseniális szoftverre. Bármilyen fotóból gyönyörű festményt varázsol Klimt, akár Van Gogh stílusában. Nagyon érdekes, mert a szemünk láttára készül el a kép. Színpaletták és stílusirányzatok között is válogathatunk. Nincs más dolgunk, csak néhány klikkeléssel kijelölni a fotón a fő témát, lenyomni a play gombot és a varázslat azonnal indul.

Ebből az álatalam fotózott paradicsomból Klimt kezei közül valami hasonló gyönyörű csendélet kerülne ki.

Kiváló ajándék lehet bárkinek, ha már kifogytunk az ötletekből és nincs már időnk az ajándékvadászatra. Nagyon egyedi és univerzális ajándék. A megajándékozott pedig garantáltan meg fog lepődni. Főleg, ha saját magát látja vissza a festményen. :D Nálunk a férjem 93 éves dédije kap ajándékba egy "családi festményt". Érdemes olyan helyen kinyomtatnunk, ahol tudnak matt kreatív papírra, akvarell papírra nyomtatni. Ki lehet próbálni az otthoni nyomtatón is, csak előtte mindenki nézze meg, hogy hány grammos papírt fogad el a nyomtatója. Kreatív papírok vannak a kreatív boltokban, illetve a művészellátókban. Már csak egy szép keret kell hozzá és kész. Az sem baj, ha a kedvenc fotónk nem túl éles, vannak rajta zavaró részletek, a "festőművész barátunk" ügyesen megoldja. ;-) Mindenkinek jó szórakozást hozzá!

Juhtúrós pogi

2010-12-13T23:34:00.000+01:00

Nincs annál jobb, mint a farkasordító hidegben az ember befészkeli magát a fotelba egy puha takaróval meg egy jó könyvvel és a keze ügyébe készít egy forró teát, meg néhány szem frissen sült pogácsát. Az én kezem egyelőre még a bilibe lóg. Két, mindenre elszánt gazfickó mellett ez kivitelezhetetlen. Úgyhogy marad a közös pogácsa szaggatás, tésztával való gyurmázás, a tészta észrevétlen elcsenése és a konyha háborús övezetté való átalakítása, majd visszaalakítása konyhává. A pogácsát pedig imádom, főleg, ha jó sok vaj van a tésztájában, úgyhogy időnként nekiveselkedem. De még nem adtam fel a reményt... :) Fotel, takaró, könyv....

Ha kelt tésztát készítek, akkor szinte minden esetben hidegen kelesztem. Ennek több előnye is van: este begyúrom (vagyis a kernyérsütővel végeztetem el a melót), másnap nyújtom, a dagasztás és a nyújtás között simán eltelik akár 12 óra is, így nem kell zsonglőrködnöm az idővel és nem kell aggódnom, hogy túlkel a tésztám. A tészta jóval több zsiradékot és folyadékot elbír, mert mire megkel addigra jól megkeményedik és így már gyerekjáték a vele való foglalatosság, alig kell lisztezni. Gyönyörű, sima tészta lesz belőle, nem lesz "kráteres", ami úgy hiszem, hogy a sok zsiradéktól lesz.Az ilyen tészta dagasztását jobb valamilyen géppel elvégeztetni, mondjuk a kézimixer dagasztókarjával, de még jobb a kenyésütővel.

Hozzávalók

500 g finomliszt
250 g puha vaj
250 g túró
125 g bryndza
2,5 dl tej
4 dkg v. 1 cs szárított élesztő
1,5 tk só
2 tojás
1 tk cukor

A tejből kb. fél decit meglangyosítok, beleteszem a cukrot és belemorzsolom az élesztőt. (Én a szárítottat is felfuttatom, aki ahhoz van szokva, hogy beleszórja a tésztába, nyugodtan tegye továbbra is így.) 1 tojást és az összes többi hozzávalót bepakolom a kenyérsütőbe, beleöntöm a felfuttatott élesztőt is, beállítom a dagasztóprogramot és hátradőlve nézem, ahogy a kenyérsütő elvégzi helyettem a piszkos munkát. :D Ha kész a dagasztás, akkor átteszem egy tálba, letakarom egy konyharuhával és beteszem a hűtőbe. A dagasztóprogram alatt melegszik annyit a tészta, hogy meg tudjon kelni a hideg ellenére is. Aki dagasztókarral csinálja, az melegítse meg egy kicsit a hozzávalókat a mikróban. A liszt nagyon jól tartja a meleget.
Ha kétszeresé re megkelt a tészta és jól kikeményedett, akkor enyhén lisztezett felületre borítom, gyorsan kinyújtom, mert ahogy melegszik, úgy kráteresedik a tészta és nekem úgy nem tetszik. No meg egyre nehezebb vele dolgozni. Sütőpapírral kibélelt sütőlemezre teszem őket távol egymástól. Majd bekapcsolom a sütőt kb. 50-60 fokra (mechanikus sütőkön az a pont, ahol bekapcsol a sütő), alsó-felsőre állítom és betolom őket kelni. (Nem bírom kivárni, hogy a hideg tészta szobahőmérsékleten megkeljen :D. ) Majd kiveszem őket és feltekerem a sütőt 180 fokra. Addig felverem a másik tojást és megkenem vele a pogik tetejét. Ha elérte a sütő a kívánt hőfokot, betolom az egyik tepsit és világos színűre sütöm.

Na, ez most egy elég "testreszabott" recept ismertetés volt. Mindenki térjen el tőle nyugodtan, még a mennyiségeket illetően is. Én egyébként sosem tartok be semmilyen receptet még sütemények esetében sem. Pogácsánál mindig fél kg lisztből és 25 dkg vajból indulok ki, ehhez pakolom a többit, mikor mi van itthon, pl. maradék sajt, bontott tejföl, maradék túró stb. Ha netán nem hidegen kelesztem, akkor kevesebb folyadékot használok, amit folyamatosan adagolok a dagasztás alatt. Nyugodtan kísérletezzen mindenki, elrontani nem lehet. 1 kocka/cs élesztő tuti megemel egy fél kg lisztet tartalmazó tésztát.

Lila leves :)

2010-12-09T23:55:00.001+01:00

Tényleg nagyon lila lett. A lilakáposztától. :D Férjuram ha beteg, akkor őrült módon veti bele magát a különféle ezoterikus könyvek áttanulmányozásába keresve a betegségének okát. Egy ilyen alkalommal épp a lúgosításról szóló könyvet böngészte, majd megjegyezte, hogy milyen kevés lila zöldséget eszünk, pedig milyen egészséges. Ezen felbuzdulva vettem a piacon egy fej lilakáposztát és egy kiló céklát. A céklából készült a múltkor a muffin :D, most meg itt van ez a leves, amelyben kolbászkarikák is felfedezhetőek. Gondolom nem teljesen ilyen alkalmazásra gondolt a könyv szerzője :))).
Kerestem, kutattam a lilakáposzta recepteket, egy-két kivétellel nemigen találtam érdekes dolgot. Úgyhogy gondoltam egyet és összeházasítottam a tejfölös-babérleveles-kolbászos krumplilevest a dinsztelt káposztával. (Könnyen meglehet, hogy ez nem az én agyamból pattant ki először.) Persze nem összeborítottam a kettő maradékát. :D Jó kis tartalmas, téli leves lett belőle, kortyolgatása közben felelevenítettem magamban a régi disznóvágások hangulatát. Volt egy kis barna kenyerem, amit felkockáztam és a kolbász kisült zsírjában megpirítottam. Ugye nektek is elindult a nyálelválasztásotok? ;-) Éljen a lúgosítás! :))).

Hozzávalók:

1 kis fej lilakáposzta
4-5 szem krumpli
2 közepes fej lilahagyma
1 szál jóféle házi kolbász
1 doboz tejföl
1 ek barnacukor
fél citrom kifacsart leve
2-3 babérlevél
olaj, só, bors
2 l alaplé v. 1 db dm alnatura zöldségleves kocka

A lilahagymát felkockáztam, olajon megpároltam és rádobtam a cukrot, hadd karamellizálódjon meg egy kicsit. A káposztát egy erre alkalmas célszerszámon lereszeltem és rádobtam a hagymára. Picit felengedtem vízzel és néhány percig együtt pároltam őket. Közben meghámoztam és felkockáztam a krumplit. A káposztát felengedtem vízzel, beletettem a krumplit, beledobtam a kockát és a babérlevelet. Közben felkarikáztam a kolbászt és egy serpenyőben kicsit megsütöttem és beletettem a már forrásban lévő levesbe. Így főztem őket addig, amíg a krumpli meg nem puhult. Majd lekapcsoltam a főzőlapot és belekevertem a levesbe egy doboz tejfölt és jól megsavanyítottam a citromlével. Ha az erőspaprikám el nem fogyott volna, még azt is tettem volna bele.

Hogy ne érje szó a ház elejét, fogyasztjuk nyersen is a céklát, kicentrizzük a levét és finom zöldség-gyümölcs koktélt keverünk belőle.

Csőben sült kelbimbó

2010-12-06T14:35:00.000+01:00

A blogírás egyik pozitív hozadéka, hogy képes vagyok olyan alapanyagokat is megvenni, amire eddig rá se néztem. Itt van például kelbimbó. A kelbimbó nekem úgy maradt meg, mint miniatűr kelkáposzta. Szeretem a kelkáposztát, de képtelen lennék belőle félévente egynél többször enni. Gyerekkori emlékem, hogy a kertünkben úgy álltak ki a földből a kelbimbószárak, mint a lándzsák. Derengett, hogy az első fagyok után kell leszedni a bimbókat. Most gyorsan utána is néztem, nehogy hülyeséget mondjak és valóban, néhány fagyos éjszaka után kell leszüretelni, így állítólag édesebb. Szóval hirtelen felindulásból vettem egy kg kelbimbót és bevágtam a hűtőbe, hogy majd kezdek vele valamit. De addig-addig gondolkoztam rajta, míg a külső levelei elkezdtek sárgulni, így gyorsan cselekednem kellett. Vettem feta sajtot és csőben sült kelbimbó lett belőle egy kis római köménnyel feldobva. A kelbimbó édes és a feta sós íze szépen kiegészítették egymást, ugyanakkor kontrasztot is alkottak. Szeretem a komlpementer ízeket és a komplementer színeket is. :) Húsokhoz köretnek nagyon jó, mi magában ettük a férjemmel.

Hozzávalók:

1 kg kelbimbó (nekem pucolás után kb. 80 dkg lett)
25 dkg feta sajt
1 dl tejszín
1 dl tej
2 tojás
1 ek étkezési keményítő
só, bors, római kömény, kevés vaj

A kelbimbókat sós-római köményes vízben megfőztem, majd kis lyukú szűrőn leszűrtem és kihűtöttem. (Azért kislyukún, hogy a római kömény ott maradjon a kelbimbók között.) A sütőt 200 fokra előmelegítem. A két tojást, a tejet, a tejszínt, feta felét, az étkezési keményítőt és egy kevés borsot botmixerrel összeturmixolom. Egy hőálló tálat kivajazok, beleteszem a kelbimbót, rászórok még egy csipet római köményt és ráöntöm a tojásos keveréket. A maradék fetát rámorzsolom és alufóliával letakarom. Sót nem tettem hozzá, elég sós volt a sajt. Fólia alatt sütöm kb. 30-40 percig, majd átkapcsolok grillre, hogy egy kicsit megpiruljon a teteje.

Nekünk nagyon ízlett, nekem különösen kellemes csalódás volt a kelbimbó. Következő alkalommal a lila káposztával fogok próbálkozni.

Sütőtökös quiche

2010-12-01T09:10:00.001+01:00

Télvíz idején kitűnő szombati gyors ebéd, vagy délutáni vendégváró étel egy forró bögre tea vagy forralt bor mellett. Jó kis melegítő téli alapanyagokból: sütőtökből és lila hagymából egy kis zsályával megbolondítva. Én most egy kis maradék grana padanoval szórtam meg, de isteni lehet pl. rozmaringgal, gorgonzolával is. Zöldséget nem kultiváló gyerekeim is nagyon szeretik. Édeskés, ízletes és a ropogós vajas tészta a süteményre emlékezteti őket. Amúgy is tortának néz ki ugyebár, úgyhogy szó nélkül nekiesnek és burkolnak :D. A sütőtököt nem pároltam meg, úgyhogy ez jó sokáig készült. A leírásban viszont már a párolt változatot fogom megadni.

Hozzávalók:

25 dkg finom liszt
12 dkg vaj
egy kevés víz
1 csipet só

A töltelékhez

kb. 40 dkg reszelt sütőtök
2 fej lila hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 tojás
1 dl tejszín
1 dl tej
néhány zsálya levél
kb. 5 dkg reszelt sajt (de az sem baj, ha több)
só, bors,

A lisztet a hideg vajjal és 1-2 ek vízzel gyors mozdtulatokkal épp hogy összeállítom, folpackba csomagolom és egy fél órára beteszem a hűtőbe pihenni. A reszelt tököt, a vékony szeletekre vágott hagymával, az összetört fokhagymával egy kevés vajon megpárolom, sózom, borsozom és ha puhára párolódott, akkor kihűtöm.
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tésztát kinyújtom és egy piteformába vagy kapcsos tortaformába fektetem úgy, hogy legyen 2-3 cm magas pereme és villával több helyen megszurkálom. (Én mostanában a kapcsos tortaformát részesítem előnyben, mert szeretjük a tészta ropogós túllógó részét.) Vakon sütöm, azaz a tésztára ráfektetek egy darab sütőpapírt és beleszórok kb. 60-70 dkg valamilyen száraz hüvelyest, pl lencsét, hogy ne hólyagosodjon fel a tészta, illetve az oldala ne csússzon be és magas pereme maradjon. (Ez főzésre már nem használható, viszont vakon sütésre bármikor, úgyhogy ne dobjátok ki, jó lesz a következő hasonló ételhez.) Betolom a sütőbe és kb. 10-15 perc alatt elősütöm. Közben figyelem, ha a tészta pereme már szilárdul és egy kis halvány pírt is kap, akkor én kiszedem a lencsét és nehezék nélkül sütöm még néhány percig, hogy a lencse alatti tészta is megszikkadjon, különben kicsit nyers marad.
Amíg sül a tészta, addig botmixerrel összekeverem a tojásokat, a tejet, a tejszínt és a zsályát. Szintén sózom, borsozom. Az egészet hozzákeverem a sütőtökhöz, ráterítem a félig megsült tésztára, megszórom a sajttal és visszateszem sülni. Ha a tészta széle nagyon barnulna, akkor letakarom alufóliával. Egy nagyjából négyzet alakú alufóliát kétszer összehajtok, kivágok belőle egy körívet, hogy kihajtogatva kicsit kisebb legyen a lyuk, mint a forma átmérője. Így a tészta szélét védi a fólia, a közepe meg nyugodtan sülhet. Remélem, sikerült világosan megfogalmaznom. Ha szép piros a teteje, akkor kiveszem és felszeletelem.

Paradicsomos-vargányás majdnem risotto

2010-11-26T23:06:00.001+01:00

Még hétvégéről maradt egy marék párolt rizs, egy marék grillezett zöldség és kb. egy evőkanál fűszeres paradicsomszósz. Fogtam, összeborítottam az egészet, meglöttyintettem egy kis tejszínnel, hogy szaftos legyen, és szórtam még bele egy marék reszelt sajtot, majd lesz, ami lesz alapon bevágtam a mikróba, hogy megmelegedjen. Majd amikor kivettem és megkóstoltam, majdnem elájultam, hogy milyen finom lett! Ez volt a keddi vacsorám. El is határoztam, hogy ezt készakarva is megcsinálom. Ma el is jött a napja és arra gondoltam, hogy risottót még sosem csináltam, hát legyen belőle egy könyv szerinti risotto. A könyv pedig nem más, mint Locatelli jóóó nehéz, gyönyörű fehér könyve. Innen lestem ki a risotto készítés fortélyait. Azért lett csak majdnem risotto, mert nem hallgattam a nagy mesterre és nem 500 ml alaplevet mértem ki 100 g rizshez, hanem valamivel kevesebbet. Így nem lett annyira krémes. A rizsszemek viszont al dente és az íze pedig zseniális. A grill zöldséget külön adtam mellé, egy kis vargánya viszont került bele. Amikor a vargányát beletettem és megcsapott a diós-fűszeres illata, egy pillanatra el is gondolkodtam rajta, hogy beletegyem-e még a paradicsomot és a fűszereket, de nem tudtam megálljt parancsolni magamnak . Persze a paradicsom íze dominál benne, viszont kellemes meglepetésként ott vannak a zamatos vargánya darabkák is.

Hozzávalók (2 adag) :

100 g rizs (lehetőleg arborio)
500 ml forró alaplé
1 kis fej hagyma
fél marék szárított vargánya
2 ek sűrített paradicsom
1 marék apróra vágott bazsalikom
2 gerezd fokhagyma
kevés vaj
néhány ek. reszelt parmezán v. grana padano

A hagymát nagyon apróra vágtam, igyekeztem a rizsszemek méretéhez közelíteni. Olajon megpároltam és hozzáöntöttem a megmosott és lecsöpögtetett rizst. Folyamatos keverés mellett zörgősre pirítottam a rizst. Majd hozzáadtam egy merőkanál alaplevet és folyamatosan kevergettem. A következő merőkanál levet akkor adtam hozzá, amikor az előzőt már majdnem beszívta. Így folytattam addig, amíg már csak két-három merőkanálnyi lé volt a kancsóban. Ennél a pontnál beletettem a rizsbe az apróra vágott vargányát, majd folytattam a lével. Az utolsó adag alaplével együtt hozzáadtam a paradicsompürét, a bazsalikomot és belereszeltem két gerezd fokhagymát. Amikor beszívta az utolsó adagot is, hozzáadtam a vajat és belekevertem a sajtot, majd letakartam és félretettem pihenni néhány percre, majd forrón tálaltam.

Pisztáciás-céklás muffin

2010-11-22T22:45:00.001+01:00

Igazából ez egy kevert piskóta, ami küllemét tekintve a muffinra hajadz. De talán még érdekesebb, hogy cékla van benne. Sárgarépa, sütőtök után miért is ne? Vendégségbe készültünk a múlt héten igorkáékhoz és nem akartam üres kézzel menni. Meg nem is szoktam. Előző nap rácsörögtem, hogy mit szólna egy céklás sütihez. Miután zöld utat adott, ki is találtam, hogy egy torta lesz belőle, amit majd joghurtos-bodzabogyós krémmel fogok megtölteni, milyen jól fog kinézni az a sok magenta egy rakáson. A pisztáciát, meg mint komplementer színt képzeltem oda. :D Torta végül azért nem lett belőle, mert hogy néz ki, hogy egy felvágott tortával érkezem. Úgy meg nem süthetek tortát, hogy a 3 férfiember itthon a nyálát csorgatja, a hűtő előtt és nem ehetnek belőle. Úgyhogy elővettem a vadiúj szilikon muffin formákat. A joghurtos krém is bele lett tervezve, de családom azon hímnemű tagja, amelyik már szék nélkül is eléri a hűtőszekrényt, meghiúsította a tervemet: a hűtőajtó diszkrét takarásában szép csendben bekanalazta a dermedésre váró krém több, mint a felét... Úgyhogy krém helyett csak egy kis bodzabogyó dzsem került a tetejére dísz gyanánt.

Hozzávalók 12 db-hoz

3 szem közepes cékla (ez kb. 30-35 dkg reszelt cékla lesz)

3 tojás
12,5 dkg vaj
12,5 dkg+1 ek. cukor

15 dkg tisztított pisztácia (ez kb. 30 dkg héjas pisztácia)

1/2 csomag sütőporral

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A céklákat meghámozom, lereszelem és megszórom az 1 ek. cukorral. A egy zacskóba teszem, bebugyolálom egy konyharuhába és a sodrófa/húsklopfoló segítségével összetöröm. A lisztet összekeverem a sütőporral és átszitálom. A vajat a mikróban közepes teljesítményen megolvasztom. Az egész tojásokat a cukorral felverem és amikor szép kel mény már a hab, fokozatosan hozzáöntöm a megolvasztott vajat. A céklát jól kinyomom (védőöltözet kötelező!) és az összetört pisztáciával együtt a tojáshabba teszem. Finoman összekeverem, majd beleszórom a lisztet is és óvatosan átforgatom. Egy evőkanállal a formákba kanalazom úgy, hogy kb. egy centi hely még mindegyikben maradjon. 30-35 perc alatt légkeverés nélkül készre sütöm.

Tessék nézni, így néz ki belül

Hogy milyen volt az íze? Kérdezzétek igorkát! :D Elsőre meghökkentő, különleges, nekem ízlett. A cékla sajnos elvesztette a színe jelentős részét, kár hogy nem fotóztam le, milyen volt a massza. Az íze egyáltalán nem volt tolakodó, sokat szelídült a hőkezelés hatására. Én egyébként nem vagyok sem cékla, sem muffin rajongó. A céklával azért még próbálkozom, nagyon egészséges. A muffinokat továbbra is hanyagolni fogom, a formában látok inkább fantáziát, azért is vettem meg. De ki tudja...

Tárkonyos burgonyakrém leves

2010-11-18T23:43:00.000+01:00

Villámgyors leves, amikor az ember lánya - azaz én - elnézi az órát, a kicsi meg már dörzsöli a szemét, a hűtőben pedig 3 szem krumpli árválkodik egy hagyma társaságában. Na jó, a hűtőben ráakadtam még egy csokor snidlingre és egy kis tejszínre is. A tárkony meg csak úgy közben került bele. De a snidlinggel megszórva isteni lett. A villámgyorsaság pedig a krumpli lereszeléséből adódik. Így cirka 10 perc alatt kész volt.

Hozzávalók:
3-4 szem jól szétfővő krumpli, pl. ella
1 fej hagyma
1 liter zöldség alaplé
1/2 dl tejszín
1-2 babérlevél
1 kiskanál tárkony
pár csepp citromlé
olaj, só, bors,
snidling a tetejére

A hagymát megpucolom, apróra vágom, olajon megdinsztelem. Amíg a hagyma pirul, addig meghámozom a krumplit és lereszelem. Rádobom a hagymára, megszórom borssal, beleteszem a babérlevelet és felöntöm az alaplével. Amikor forr, rászórom a tárkonyt. A krumpli 2-3 perc alatt megpuhul. Sózom, ha kell és felöntöm a tejszínnel. Botmixerrel krémesítem és belecsepegtetem a citrom levét. Szikkadt kenyeret felkockáztam és egy kis olajon megpirítottam.

Ruccolás penne

2010-11-16T23:27:00.000+01:00

Kissé nyáriasra sikerült ez a tészta, de ebbe a szép napsütéses "tavaszba" is simán belefér :). Hamarabb elkészül, mint ahogy most leírom. Én nem vagyok egy nagy tésztarajongó, de ez valami istenire sikerült! Kár, hogy csak egy adagot főztem belőle, magamnak. Van benne mindenféle jó: fokhagyma, ruccola, sonka, szárított paradicsom és egy kis bors. Tulajdonképpen itt véget is ér a hozzávalók listája. Most megpróbálok egy négy adagosat idefirkantani.

Hozzávalók:
1 csomag penne (vagy bármi más)
1 doboz ruccola
100 g jóféle sonka (pl. fekete erdei, prosciutto crudo, stb)
2-3 gerezd fokhagyma
néhány szem szárított paradicsom
olaj, só, bors

A tésztát sós vízben al dente megfőzöm. Amíg a tészta fő, a ruccolát megmosom, megszárítom, a sonkát és a szárított paradicsomot keskeny cikkekre vágom. Olajat hevítek egy serpenyőben, rádobom a sonkát, amikor az egy kicsit összeugrott, akkor hozzáadom a zúzott fokhagyma gerezdeket, őrölök rá egy kis borst, átforgatom és beledobom a ruccola 3/4-ét. Néhány másodperc párolás és egy-két kavarintás után rádobom a paradicsomot is és kikapcsolom alatta a hőforrást. A kifőtt tésztát rászedem a ruccolás őrületre, kicsit összerázom és már kész is. A maradék friss ruccolát majd tálaláskor a tányérokon lévő tésztahalmokra szórom. Nekem egyékbént még a sajt sem hiányzott a tetejéről.

Tessenek egy pillantást vetni a ruccolámra, ezeket a bosnyák téri piacon lehet beszerezni, egy csokor ára 250 Ft!

Aszalt meggyes máktorta citromos bodzakrémmel

2010-11-13T22:38:00.000+01:00

Ezt a sütit megint a szülinap utáni vágyódás okán követtem el. A tésztája egy egyszerű bögrés-mákos recept, a citromos bodzakrém pedig úgy került bele, hogy el kellett már használnom a kinyitott citromos bodzadzsemet. A bodzaszörp készítésnél én nem dobom ki a virágokat a ciromkarikákkal együtt, hanem kihalászom belőle a szárakat, a cirtomot összevágom és egy kis cukorral dzsemet főzök belőle. Kenyérre nem szoktam kenni, de fagyi alapnak, krémekbe tölteléknek egyszerűen tökéletes! Lehet helyettesíteni bármilyen más savanykás dzsemmel is. A cukorszórás nem igazán illik a képbe, de a srácok ragaszkodtak hozzá :D.

Hozzávalók:

A tésztához:

1 bögre darált mák
10 dkg aszalt meggy
1 bögre finomliszt
3 tojás
1/2 bögre cukor
12,5 dkg puha vaj
1/2 pohár (75g ) natúr joghurt
1/2 csomag sütőpor

A krémhez

25 dkg natúr krémsajt (pl. BUKO)

1/2 pohár natúr joghurt,
3-4 ek. citromos bodzadzsem
cukor ízlés szerint

A sütőt 180 fokra melegítem. A tortaformát kivajazom, kilisztezem. A lisztet, a mákot és a sütőport összekeverem. Az aszalt meggyet késsel, vágódeszkán felaprítom. A tojásokat szétválasztom, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem és félreteszem a hűtőszekrénybe. A vajat a cukorral habosra keverem és egyenként hozzáadom a tojások sárgáját. A joghurt felét hozzákeverem és beleszórom az aszalt meggyet. A lisztes keveréket is hozzáadom, majd egy kézi habverővel a felvert tojásfehérjét is óvatosan beleforgatom. A masszát a tortaformába öntöm és kb. 40 perc alatt készre sütöm. Tűpróba!!!
Ha megsült a tészta, kiveszem, a gyűrűt leveszem róla és kihűtöm. Amíg hűl, elkészítem a krémet is. Ami nem jelent mást, mint hogy a krémsajtot, a joghurtot és a dzsemet összekutyulom :D. A joghurtot azért tettem bele, hogy a sajt enyhe sós ízét a savanykás felé toljam, illetve hogy lazítsam, mert elég tömény ez a krémsajt. A dzsem cukortartalmától függően mehet bele egy kis cukor is. A kihűlt tésztát vízszintesen félbevágom, megkenem a krémmel és ráteszem a másik felét is. Ha lett volna több krémsajt itthon, akkor még kívül is bevontam volna a tortát. A fotón jól látszik, hogy én nem aprítottam össze a meggyet, emiatt nem lehetett szépen szeletelni, mert a meggyet nem vágta át a kés, hanem nem túl szépen kiszakította.
Nagyon jól sikerült egyébként ez a kis improvizáció, a férjem sajnálta, hogy nem szeptember 17-e előtt jutott eszembe és kár, hogy nem ez lett az én segítsütim :D.

Vadas marha zsemlegombóccal

2010-11-10T23:49:00.000+01:00

Az örök kedvenc, igazi melegítő, őszi étel. Amikor évekkel ezelőtt vadas marha receptet kerestem a neten, sokfélébe botlottam. A választásom Kovács Lázár implementációjára esett, ez egy jó régi Receptklubos fogás, a leírását már nem is találtam meg, csak a videót. Be is akartam ide linkelni, de már azt sem találom, pedig két hete még megvolt :(. Úgyhogy most kénytelen vagyok a memóriámra hagyatkozni.
Egyébként ez idáig a legsikerültebb vadas marhám. A férjem pedig azt állította, hogy ő életében nem evett még ilyen jó vadast, pedig ő tudja mi a jó vadas, amíg a nagymamája aktív volt, sokszor főzött és tényleg isteni volt. Na, lássuk!

Hozzávalók:
60-70 dkg marha comb (mindig felszeleteltetem a hentessel)
2 fej hagyma
5 szál sárgarépa
3 szál fehérrépa
1 kisebb zellergumó
1 pohár tejföl
2-3 ek barna cukor
3-4 babérlevél
1 l alaplé (vagy 2 db DM Alnatura marhahúsleves kocka)
só, bors, mustár
zsír a sütéshezt

A hússzeleteket kiklopfolom, sózom, borsozom és a felforrósított zsíron hirtelen megsütöm, hogy a pórusok zárjanak és az ízek a hússzeletekben maradjanak. A kiveszem a szeleteket és egy tányérra teszem. A hagymákat felkarikázom és a maradék zsiradékon üvegesre párolom. A hagymát a serpenyőben kicsit félre tolom és szabad helyet csinálok a cukornak. A cukrot karamellizálom, majd összekeverem a hagymával, beleteszem a babérlevelet, és a mustárt, rápakolom a hússzeleteket, rákarikázom a megpucolt zöldséget és felöntöm az alaplével. Addig párolom, amíg a hús megpuhul. Ha kész, a húst ismét félreteszem, a babérleveleket kihalászom és a zöldséget meghintem 2 ek liszttel. Picit várok, amíg felszívja a zsiradékot, majd merülőmixerrel pürésítem. Tovább ízesítem tejföllel, illetve mustárral és cukorral, ha kell. Közben persze sűrűn kóstolgatom, nehogy túl édes, vagy túl savanyú legyen. Ha kész, visszateszem a húst a mártásba.

Amíg a zöldség és a hús párolódik elkészítem a zsemlegombócot. Amihez a hozzávalók:

3 szikkadt zsömle
2 tojás
1 csokor petrezselyem
1/2 csokor snidling
liszt, só, bors

A zsömléket felkockázom, egy tálba borítom, beleszórom az apróra vágott petrezselymet és a snidlinget. Beleütöm a tojásokat, sózom, borsozom és annyi lisztet teszek hozzá, hogy összefogja az egészet és gombócokat lehessen formázni belőle. Lobogó vízbe dobálom a gombócokat, amikor feljöttek a víz tetejére, kiszedem őket és lecsöpögtetem. Egy serpenyőben olajat hevítek, beleteszem a kész gombócokat és egy kicsit átpirítom őket.

A mártásból nekem általában néhány adag megmarad. Le szoktam fagyasztani csak marhahúst sütök-párolok, hozzá és tésztával esszük.

Semmi kis saláta grillezett sajttal

2010-11-04T22:28:00.000+01:00

Csak ma tudatosult bennem, hogy milyen fantasztikus idő van már napot óta! Rögtön nem is vágytam semmi laktató, melegítő őszi ételre, hanem inkább egy nagy tál színes salátára egy kis pirítóssal. Nagyon szeretem egyébként a salátákat, étteremben szinte mindig azt eszem, de valahogy itthon olyan nehezen visz rá a lélek, hogy összedobjak egyet. Itt a blogon is csak egy található, illetve most már kettő. Találtam is mindenféle hozzávalót a hűtőben, meg sirene bolgár sajtot. Vágtam bele jégsalátát, paradicsomot, kápia paprikát, lilahagymát, tettem bele ruccolát és póréhagyma csírát és sárgarépát reszeltem még bele. A sajtot pedig felszeleteltem, és egy kevés forró olajon meggrilleztem. Szerencsére bírta a sajt, nem olvadt szét. A zöldségeket egy kicsit megsóztam, meglocsoltam olívaolajjal, rátettem a sajtot és még napraforgómagot is szórtam a tetejére. Legalább olyan jólesett, mint a napsütés.

Mogyorós-gyömbéres sütőtök torta

2010-11-02T23:17:00.000+01:00

A gyerekeimnek állandóan a születésnapjukon és a szülinapi tortájukon jár az eszük. Egy nap legalább egyszer megkérdezik, hogy mikor lesz már végre szülinapjuk. Meg, hogy milyen tortát süssek nekik a szülinapjukra. Úgyhogy ha sütit sütök, akkor legtöbbször a kerek kapcsos tortaformát veszem elő és biztos, hogy kutyulok hozzá valami krémet is. Meg egy kicsit kicsinosítom, ez most mogyorós habcsók díszt kapott. Adva volt a hűtőben egy darabka sütőtök, meg egy darab gyömbér és az Aldiból jó áron beszerzett sok csomag darált mogyoró. Előkaptam valahonnan egy répatorta receptet, amiből némi átalakítással egy sütőtök torta kerekedett.

Hozzávalók:

A tésztához

400 g reszelt sütőtök
200 g barna cukor
150 ml étolaj
4 db nagy tojás
250 g liszt
100 g darált mogyoró
1/2 cs sütőpor
1 darab reszelt gyömbér + egy késhegynyi őrölt gyömbér
100 g durvára tört fehé rcsoki

A krémhez

500 g mascarpone
2 cs bourbon vaníliás cukor
ízlés szerint porcukor

A habcsókhoz
60 g tojásfehérje, ez kb. két tojás
60 g darált mogyoró
60 g porcukor

Először a habcsókot készítettem el. A sütőt előmelegítem 160 fokra, a tojásfehérjét félig felverem, majd fokozatosan hozzáadom a porcukrot. Amikor jó kemény már a hab, egy fakanállal beleforgatom a darált mogyorót is. Habzsákba töltöm és szilikonos sütőpapírral leterített sütőlemezre nyomok kb. 3 cm átmérőjű korongokat. Néhány perc alatt kiszárítom őket, úgy, hogy csak az alján legyen egy enyhe pír. Nekem ez az adag kicsit ráncos lett. Felemelkedés után összeesett. :(
A sütő marad 180 fokon. A tortaformát kivajazom, kilisztezem. A fehér csokit nagyobb darabokra töröm és bedobom a mélyhűtőbe. A lisztet elkeverem a darált mogyoróval és a sütőporral. A tojásokat felverem a cukorral és fokozatosan hozzáadom az étolajat. Beleteszem a sütőtököt és a gyömbért is. A fehér csokit fűszeraprítóban összezúzom és ezt is hozzáadom. Majd beleszórom a lisztes mogyorós keveréket és egy kézi habverővel óvatosan összeforgatom. Beleöntöm a formába és kb. 50 perc alatt készre sütöm. A végén tűpróbával ellenőrzöm. Jó kis tömény tészta lesz.
Ha megsült, kiveszem a formából és kihűtöm. Addig a mascarponet összekeverem a vaníliás cukorral és kb. 2 ek porcukorral. A kihűlt tortát félbevágom és a krém 1/3-ával megtöltöm, a maradékkal pedig bevonom és szépen elrendezem rajta a habcsókokat.

Pilatesen a csajok kiprovokáltak maguknak egy kis sütit, úgyhogy vittem belőle. Jól megkapták! :D

Póréhagyma krémleves indiai fűszerekkel (maradék húslevesből)

2010-10-28T23:35:00.000+02:00

Hű, de le vagyok maradva! Mindennel. A blogírással pláne. Pedig ez (is) ad erőt. Megint sok át nem aludt éjszaka van mögöttem, ami persze rányomja a nappalokra is a bélyegét. Most kezd visszaköltözni belém a lélek. Remélem, ezúttal hosszabb időre. (Vagyis a gyerekek kibírják hosszabb ideig egészségesen, mert hát az éjszakázásnak ez az oka.)
Ez a leves is a betegeskedés kellős közepén született. Adva volt hozzá egy jó nagy adag húsleves, amit már meguntunk. Lefagyasztani nem akartam, úgyhogy egy kicsit átalakítottam. Elfogyott, de még hogy! Volt még egy jobb sorsra érdemes, hadirokkant póréhagyma a hűtőben. Őt képzeltem bele a levesbe. Nem tudom, kedves fiús anyukák, nálatok hogy néz ki a póréhagyma, mire hazaértek vele és a harcedzett fiúgyermekkel a piacról, zöldségestől, de nálunk muszáj szegénnyel hazafelé kardozni. :D Belekerült a levesbe minden, a zöldség, a hús, megbolondítva egy kis indiai fűszerkeverékkel: kurkuma, római kömény, görögszéna, valami kis csípős. Persze nem kell hozzá a nagyi finom húslevesét feláldozni, készülhet simán is, mint a krémlevesek, alaplével hús és zöldségek nélkül. De az indiai fűszerek nagyon pozitív hatást gyakorolnak rá. Meg ránk is. :D

Hozzávalók:
1 jó nagy póréhagyma
1/2 fazék húsleves :)
tejszín
indiai fűszerek: görögszéna, római kömény, gyömbér, kurkuma, chili, koriander, stb.
kevés olaj és vaj

A póréhagymát felszeleteltem és néhány szeletet félreraktam a díszítéshez. A többit vaj és olaj keverékén megdinszteltem, fűszereztem és felöntöttem a leszűrt húslevessel. Néhány perc főzés után hozzáraktam a húslevesből kivett zöldséget, forraltam rajta egyet, felöntöttem egy kevés tejszínnel és botmixerrel pürésítettem. Kiflikarikákat pirítottam hozzá és tálaláskor minden tányérba tettem a félretett póréhagyma szeletekből, illetve a húsból is.

Tripla citromos süti

2010-10-19T22:46:00.001+02:00

A receptet Rékától kaptam, Milán fiam kis barátjának az anyukájától. Ő pedig Zsuzsitól. Zsuzsit nem ismerem, csak a beszkennelt recept fejlécében ez áll. Tudjátok, az a brutál, citrom sziruppal belocsolós. Van a Stahl Végre otthon című könyvében is egy hasonló süti, görög citromos süti néven fut. (Na az nem jött be, mert sok benne a cukor és kerül bele búzadara is.) De tudja a csoda, hogy honnan ered a recept, nem is fogok utána nézni. A lényeg, hogy gyorsan elkészül és hamar el is fogy :D. Mire lekaptam, már csak három szelet maradt belőle. A koszorú formában csináltam, mert püspökkenyér formám nincs. Dupláznom kellett volna a mennyiséget, úgy mutatósabb lenne (no, meg persze több is :D ), de nem volt annyi lisztem itthon. Persze nem úgy csináltam, ahogy le van írva, mert én tej helyett natúr joghurtot tettem bele és ment bele még egy evőkanál kandírozott citrushéj és egy fél csokor citromfű is. Legszívesebben citromlikőrrel locsoltam volna be. De egyrészt nincsen citrom likőrünk, másrészt a gyerekek is ettek belőle.

Hozzávalók (püspökkenyér forma)

175 g cukor
175 g finomliszt
2 tojás
125 g vaj
3/4 tk sütőpor
1 citrom reszelt héja
1 ek kandírozott citrushéj
1 ek összevágott citromfű
1/2 doboz natúr joghurt
1 csipet só

A sziruphoz:
1 citrom leves
100 g porcukor

A sütőt 180 fokra előmelegítem, a formát kivajazom, kilisztezem. A cukrot és a vajat habosra keverem, hozzá adom a tojásokat, és így is verem néhány percig. Majd hozzáteszem a joghurtot, a reszelt citromhéjat, a kandírozott citrushéjat és a citromfüvet. Utána mehet bele a sütőporral elkevert liszt és a csipet só. Kb. 40-50 perc alatt készre sütöm. Közben a sziruphoz belekeverem a citromlébe a porcukrot és néhány percig alacsony hőfokon, gyakori kevergetés mellett forralom. Amikor kiveszem a sütit a sütőből, megszurkálom jó sok helyen és meglocsolom a sziruppal. Hagyom, hogy beszívja a szirupot és kb. negyed óra múlva vágom fel.