Citromos-gyömbéres töklekvár

Ajj, tudom, hogy nem most kéne feltennem ezt a lekvárt, miután vége van a főzőtök szezonnak...De jó hír, hogy cukkiniből is elkészíthető. Az úgy volt, hogy egyszer megettük, mielőtt lefényképeztem volna, aztán mindenképp vajas kaláccsal szerettem volna megörökíteni, mert úgy valami fenomenális. Most jutottam el ide. Ráadásul a kalács nem lett sem szép, sem jó az állaga, mert kénytelen volta rétesliszttel kipótolni. Na mindegy. (Közben a kalácsot is újra sütöttem és szuper lett. Recept itt)
Nézzük inkább onnan, hogy már most elébe megyek a jövő tavaszi zsenge tököknek, mint a divattervezők a következő szezonnak :). Egyébként nyáron a Balatonhenyén a férjem nagybátyjánál ettünk először, ő pedig a szomszédjától kapta. Én pedig a Google-t hívtam segítségül az elkészítéséhez. Találtam több receptet, az enyém ezek keveréke. Én a lekvárok elkészítésénél sem szoktam nagyon méricskélni, itt is annyit tettem bele mindenből, amennyi éppen itthon volt. Nem nagy ügy az egész.

A tököt egyébként nem lehet benne érezni, töltőanyagnak tökéletes a sok domináns íz mellé. (Valakinél olvastam, hogy tökfőzeléket azért főzünk, hogy legyen mibe beletenni a kaprot. És tényleg.  :))

Hozzávalók:

1 kg főzőtök hámozva, a magja kikaparva, felkockázva

30-40 dkg cukor

3-4 szem alma meghámozva, felkockázva

1 darabka gyömbér, max. 10 dkg.

3 citrom

1 vanília rúd

1 cs dzsemfix vagy pektin

A felkockázott tököt és almát a cukorral együtt felteszem főzni. Beleteszem az alma héját is a pektin miatt, amit majd a végén kihalászok. Ha rotyog, belefacsarom a citromlevet, ha kezeletlen a citromom, akkor a héját is belereszelem. Beleteszem a vanília kikapart magját és a hüvelyét is és belereszelem a meghámozott gyömbért. Addig forralom így együtt, amíg a tök és az alma kicsit szétfő. Kihalászom az almahéjat és a vanília hüvelyt, botmixerrel kicsit pürésítem, de hagyok benne darabokat is. Majd beleteszem a dzsemfixet vagy a pektint a használati útmutatónak megfelelően. 

Csírátlanított üvegekbe töltöm és fejjel lefelé állítva száraz dunsztba teszem. Ebből a mennyiségből kb. 4 kis üveg lesz. 

Az érzéki vanília

Aki még nem használt valódi vaníliát, az nem is tudja, hogy mekkora különbség van a kristályvanilinnal ízesített cukor és a valódi vanília között. Összehasonlíthatatlan. Pedig sokan vannak, aki nem ismerik még.
De mi a baj a bolti vaníliás cukorral?  Ez cukrot és kristályvanillint tartalmaz. Tehát mi is az a kristályvanillin? A Wikipedia szerint: 4-Hydroxy-3-methoxy-benzaldehyd tehát C8H8O3.
Megjegyzi itt még, hogy R: 22 S: 22-24/25, ami magyarul annyit jelent, hogy
R-22: Lenyelve ártalmas.
S-22: Az anyag porát nem szabad belélegezni.
S-24/25: Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.
Ezért tesznek a vanillincukorba csak 2% kristályvanillint, és 98% cukrot.( forrás: desszert.eu)

Ez elég hátborzongató, nem????

Az igazi vanília, hát az maga a csoda!  Sok mindent tudunk róla. pl, hogy egy orchidea faj termése, különféle folyamatokon megy át, hogy kicsalogassák belőle a semmivel össze nem hasonlítható buja, érzéki aromáját és általában Madagaszkárról utazik hozzánk. A képeken látható hüvelyek azonban nem Madagaszkárról, hanem Tanzániából, pontosabban Zanzibárról, a fűszerszigetről származnak.

Mi minden készíthető 1 szál rúdból? Kikaparhatod a magját és beleteheted a fagyiba, a sodóba, a sütikbe, a pohárkrémekbe. Az üres hüvelyt cukorral megtöltött befőttes üvegbe zárhatod és lesz igazi vaníliás cukrod. Ha meguntad a vaníliás cukrot, akkor pecázd ki a cukorból, tedd át egy jól záródó üvegbe és töltsd fel alkohollal, pl. vodkával vagy tiszta rummal, Ha ad a patikus néni etilalkoholt, akkor azzal. Időnként rázogasd meg és kb. egy hónap múlva kész is a saját, külön bejáratú vanília kivonatod! Ehhez persze több hüvely kell, de ne aggódj, ha egyszer rákaptál, nem fogsz tudni szabadulni tőle és lesz elég rudad a kivonathoz. :)


Hogy jutott el hozzám pont a zanzibári vanília? A találkozás a véletlennek köszönhető: egy régi kedves ismerősöm  zanzibári vanília rúd forgalmazásával foglalkozik. Én és a blogom pedig úgy jövünk a képbe, hogy felajánlottam nekik, hogy készítek néhány tetszetős fotót a vanília rudakról a weboldalukra. Cserébe pedig azt kaptam/kaptátok, hogy kizárólag a Narancslekvár blog olvasói és Facebook rajongói 120 Ft/db!!! áron vásárolhatják meg  a nagy méretű,  16-18 cm-es kb. 3 grammos vanília rudakat!  15 szál pedig csak 1600 Ft! Csak az összehasonlítás kedvéért: a hiperekben kapható kis méretű fiolás és zacskós kiszerelésű egész vanília 400-450 Ft-ért kapható. Használjátok ki az extra kedvezményt!

A rendelés egyelőre e-mailben működik, a weboldal és a webshop kialakítás alatt van. Ha szeretnél vásárolni, akkor Narancslekvár jeligére küldj egy e-mailt nekem a narancslekvar@hotmail.com címre és én továbbítom  rendelésedet a Mandim Kft. részére.

Együttműködésünknek köszönhetően a cég weboldalán a vanílián kívül velem  is találkozhattok vaníliával készült receptek és fotók formájában.  Az első ez a guszta vanília fagyi lesz. ;)

Meghoztam a desszertet!

Megjöttem! Bocs, hogy így eltűntem, de ebben az utcában már nem volt parkolóhely, úgyhogy kénytelen voltam a szomszéd utcában letenni az autót. Mily meglepő, egy  narancsos, vaníliás, kávés pohárkrémet hoztam.

Az ötlet onnan jött, hogy kb.  két hete egy távoli földrész gyönyörű recept magazinjában megláttam egy pohárkrém desszertet és azonnal beleszerettem a fotóba. Nem hagyott nyugodni a dolog, mindenképp komponálni szerettem volna egy hasonlót, kapóra is jött a szülinap. Neeem, azt a fotót nem mutatom meg, mert még a végén körberöhögnétek. Még távolról sem sikerült megközelítenem. Jó, azért az enyém sem olyan csúnya, na.

A felső réteg egy aromás, cointreau-s narancsos hab. Utána következik egy ízlelőbimbó-semlegesítő  diszkrét vanília réteg. Majd jön a kávé, ami inkább tejeskávé. Azt gondolnátok, hogy a legalsó sötétbarna réteg valami csokis cucc, ugye? Neeem, kérem szépen, bizony az egy izgalmas, jó erős kávészirup őrület. Jól hangzik, ugye?

Tessék? Hogy a receptet ne  most mondjam el, mert már mennétek táncolni és úgysem tudjátok megjegyezni? JÓÓÓÓ!!!!  AKKOR FELTÖLTÖM A BLOGOMRA, OTT MEGTALÁLJÁTOK!!!


Nna, amíg a bulizós csapat a táncparkettet koptatja, addig az otthonülőknek elmondom, hogyan csináltam.
Ehhez sem kell semmi különös hozzávaló, csak 25 dkg mascarpone, "lazításképpen" 200 ml tejszín, 4 narancs, amiből kettő legyen bio, a másik kettő meg vérnarancs.  6-8 evőkanál porcukor, kb. 3 adag jó erős feketekávé, 1 csomag bourbon vaníliás cukor (vagy egy kevés vanília esszencia), egy kevés víz és egy löttyintésnyi cointreau. Ami ugyan elhagyható, de vétek lenne.

Először a narancs szirupot csináltam meg: a narancsokat megmostam, a bioknak vékonyan lehámoztam a héját, összeaprítottam, fél dl vízzel és úgy másfél evőkanál porcukorral feltettem főni. Annyival, amennyi fel tud oldódni a vízben.  A narancsok levét kifacsartam, majd a héjas sziruphoz öntöttem és jó sűrűre beforraltam, még egy kicsit megcukroztam, majd lehűtöttem. Gyönyörű színe lett.
Egy másik edényben a lefőtt kávét tettem fel szintén két evőkanál porcukorral és szintén jó sűrűre beforraltam, majd azt is lehűtöttem.
A tejszínt elkezdtem felverni 2 evőkanál porcukorral, majd félúton hozzáadtam a mascarponét és tovább vertem. Mikor habos-levegős lett, három részre osztottam. Az egyikbe beleszórtam a vaníliás cukrot, a másikba belekevertem a narancsszirupot és belelöttyintettem a cointreaut. A harmadikba került a kávészirup, de abból visszatartottam néhány kiskanálnyit. Önuralmat gyakorolva mindegyiket megkóstoltam, és amelyik még kívánt egy kis édeset, abba beleszórtam egy kis porcukrot.
A kelyhek aljára kanalaztam a kávészirupot, majd egyenlően elosztva egymásra rétegeztem a háromféle habot. A tetejüket narancshéjjal és babkávéval díszítettem. Voilá!
Jót tesz nekik egy éjszaka pihenés lefóliázva a hűtőszekrényben.

Na, most visszamegyek a bulizós társasághoz és megkeresem az ünnepeltet, mert még nem volt alkalmam gratulálni neki.


Kedves Kriszta!
Engedd meg, hogy harmadik gyermeked születésnapja alkalmából szívből gratuláljak Neked! Azt mondják az okosok, hogy a gyerekek az odafigyelést, a szeretetet, a beléjük fektetett munkát többszörösen meghálálják. Igazuk is van, hiszen a hatalmas rajongói táborod, a média megjelenéseid, a könyved, a sikereid ezt támasztják alá.  Remélem, hogy még sokáig részed lesz benne.
Boldog születésnapot Dolce Vita!

Let's party!

Helló Csajok! Huhhh, de jó, még időben érkeztem! Ó, elnézést, látom, az erősebbik nem is képviselteti magát a bulin. Te jó ég,  mennyi finomság! Trüffel, fánk, bonbon, kuglóf, torta, vadkabát :), azt se tudom, hogy melyiket kóstoljam meg először. Én benne vagyok egy három napig tartó buliban is, ennyi kávés különlegesség elpusztítása után kétlem, hogy tudnék aludni. :)

Én sem jöttem ám üres kézzel. Erre a különleges alkalomra egy frappáns-csajos (akkor még nem tudtam, hogy pasi is lesz a társaságban) főételt fantáziáltam Nektek, hogy együnk valami rendeset is a sok kalóriabomba előtt.  Kedvet kaptam egy kis házi füstölgetéshez, miután megnéztem Lila Füge füstölős videóját. De nem tealevelet használtam, hanem babkávét. A köret sem mindennapi. Valami olyasmi neve lehetne, hogy Babkávén füstölt kacsamell rozé karamellás sült zellerrel és vaníliás camembert szósszal. Vadítóan hangzik, ugye? Tessék, meg is mutatom:

Mennyei illata van, érzitek?
Gyorsan elmondom, hogy hogy csináltam. Nem bonyolult egyáltalán, a füstöléstől sem kell félni, bár én  majdnem úgy  izgultam közben, mint az esküvőmön. Kávés füstölést egyáltalán nem találtam a neten, úgyhogy fogalmam sem volt, hogy mi sül ki belőle. Fantasztikusan sült el! :)
Nem kell sok hozzávaló sem: kacsamell filé, 1 marék babkávé, 1 marék rizs, 1 marék barna cukor, 1 narancs héja, só, bors
A körethez pedig 2 zeller, 1 camembert, 1 dl tejszín,  fél rúd vanília kikapart magja, só, bors és cukor

Először megsütöttem tepsiben a zellert. Ettetek már sült zellert? Nem? Gyerekek, hát az valami issssteni! Aki nem szereti a zellert, garantáltan megszereti! Csak meghámoztam őket, hasábra vágtam, sóztam, borsoztam, meglocsoltam egy pici olívaolajjal, bedobtam egy tepsibe, alufóliát kanyarintottam rá, betoltam a sütőbe és 200 fokon sütöttem kb. 40 percig. Amikor jó erős zeller illat volt, levettem a fóliát, hogy kicsit megpirítsam, de nem kellett, megpirult magától.

A kacsamell filét néhány órával a sütés előtt bedörzsöltem durva szemű sóval, tekertem rá egy kis borsot, bekentem egy kis bőrápoló olívaolajjal, betekercseltem és betettem a hűtőbe. Felforrósítottam a grill serpenyőmet és a bőrével lefelé rátettem, olyan közepes hőfokon sütöttem néhány percig. Amikor tapintásra rosénak tűnt, félretettem pihenni. Amíg sült,  megágyaztam neki egy fazékban. Ne röhögjetek, azért fazékban, mert a wokomat anyukámnak adtam és csak a fazékba tudtam beletenni a mikro grillrácsát. Szóval duplán kibéleltem a fazekat alufóliával,  jól ráhagytam, hogy túllógjon a peremén. A fedőt is duplán bugyoláltam. A fazék aljára beleszórtam a rizst, a babkávét, a cukrot és a narancshéjat. Maximális hőfokra kapcsoltam, rátettem a fedőt és vártam. Közben a szívem majd kiugrott a helyéről és mindenféle gondolat kavargott a fejemben, például, hogy szólni kéne a tűzoltóknak, hogy álljanak a ház elé élesre töltött fecskendővel és ha egy lángoló hajú, megborult elméjű nőszemély közeledik hozzájuk, akkor tüzeljenek! Azaz vizeljenek!  Jaj, azt inkább ne!  Végül nem hívtam ki őket, hanem megbeszéltem magammal, hogy ha lángra kap a hajam, fejest ugrom a hóba. Végül a sem magamat, sem pedig a lakást nem gyújtottam fel. Közben diszkréten elkezdett füstölni a fazék én pedig megnyugodva szépen beletettem a kacsamellet bőrös felével felfelé, rátettem a fedőt, ráhajtottam a túllógó fóliát, levettem alacsony hőfokra a főzőlapot és beállítottam 8 percre.
Amig magában elfüstölgött, megcsináltam a camembertes mártást. A tejszínt egy kislábosba löttyintettem, beletettem a kikapart vanília magokat, csendesen forraltam egy kicsit, majd beledobáltam a felszeletelt sajtot. Habverővel addig kevergettem, amíg elolvadt a sajt, majd félretettem. Közben a zeller is megsült. Egy másik edényben cukrot olvasztottam. Sajnos nádcukrot, ami viszont nem lett szép tiszta és nem akart szálasodni sem a zelleren. A múltkor pedig olyan szép volt.
 Apropó, múltkor. Kb, két hete találtam ki ezt a karamellás sült zellert, meg a vaníliás camembert-et (jól írtam, vagy nem?). Anyósommal kóstoltattam először. Köszöni jól  van, él és virul, hehehe. Szóval, ő nem szereti a zellert, de ez annyira ízlett neki, hogy azt mondta, tegyem el előle, mert megeszi az egészet.
Na, hol is tartottam?  Ja igen. Miközben olvadt a cukor, felébredt a gyerekem, úgyhogy rohangáltam az odaégni készülő cukor és a gyerekszoba között. A főzőlap is csipogott, hogy lejárt az idő. A fazékkal gyorsan kirohantam, letettem a hóba, csak ott mertem levenni a fedőt. Isteni égetett cukros, kávés narancsos füstös illat áradt belőle! És tényleg nem is füstölt annyira. Tányérra rendeztem a zeller hasábokat és  meglocsoltam a karamellel.  Kicsi pihentetés után felszeleteltem a húst és elrendeztem a tányéron. Tényleg, ez még rozé vagy már nem annyira? Jól van na, most csináltam életemben először.  Mindenesetre finom lett, meg kell hagyni. Kicsit füstös, kicsit kávés, kicsit narancsos. Ellenállhatatlan. Aztán már csak annyi időm volt, hogy gyorsan kisminkeljem magam, belebújjak  a tűsarkúmba, beugorjak az autóba és elszáguldjak ide a buliba. Bocs, egy kicsit sokat beszéltem.

Jut eszembe, tudjátok, milyen izgalmas, amikor a roppanós, karamellás zeller találkozik a szátokban a vaníliás camemberttel? Na, gyertek, kóstoljátok meg!




Mindjárt jövök, csak kiszaladok az autóhoz és behozom a desszertet!

Ja, itt a fazék is, benne az összeégett cuccal

Tejkrém desszert gyerekeknek

Bárányhimlősöknek pedig egyenesen kötelező :). Pedig nem akartam édességgel indítani, volt belőle elég az ünnepek alatt, sőt. Ráadásul mind rám rakódott, pedig nem is ettem meg 4 kg sütit :(   (Még  még el kell használnom fél doboz mascarponet, 1 adag marcipán masszát, meg egy bögre tojásfehérjét...)
Szóval, kellett gyártanom egy kis gyógyító finomságot a vakaródzó elsőszülöttemnek, és arra gondoltam, hogy  megcsinálom azt a finom bolti vaníliás-mogyorós réteges gyerekdesszert otthoni változatát. Majdnem olyan lett, mint a gyári, csak kimaradt belőle néhány alkotóelem, pl. az E..., meg az E... Csak egy kis tej, tejszín, vanília, cukor, keményítő és kakaópor kell hozzá. Meg jó lenne bele a mogyoró kivonat, ami nekem nincs, úgyhogy mandula kivonattal helyettesítettem.  Így sem volt rossz.  Pont úgy kell csinálni, mint a pudingot, ha egy kicsivel több keményítő kerül bele, tulajdonképpen puding lesz belőle.
Rákerestem egyébként a mogyoró kivonatra, épp úgy kell csinálni, mint a vanília kivonatot, csak a mogyorót meg kell pirítani a sütőben egy kicsit, hogy felszabaduljanak benne az aromák. Ki is fogom próbálni, mondjuk jövő karácsonykor :D.

Hozzávalók (4 nagy adag)
,
1 l tej + kb. 1 dl
200 g tejszín
6-7 ek. cukor
1 rúd vanília
1,5 ek kakaópor
4-5 ek. étkezési keményítő
1 tk. mogyoró v. mandula kivonat (elhagyható)

A tejet egy vastag falú lábosban feltettem főni, hozzáöntöttem a tejszínt, beletettem a vanília kikapart magját és a hüvelyét is, majd forráspont alatt tartottam úgy tíz percig. Aztán elővettem egy másik lábost és a felét átöntöttem oda. A tejes felével indítottam: beletettem kb. két evőkanál cukrot és oldódásig kevertem. Egy kis tálban elkevertem két púpozott evőkanál keményítőt néhány evőkanál hideg tejjel és a meleg vaníliás tejhez adtam. Folyamatos keverés mellett besűrítettem, kettőt rottyant és már vittem is ki a teraszra hűlni.
A csokishoz: 3 ek. cukrot egy kis edénykében elkevertem a kakaóporral és hozzáadtam a forró tejből néhány evőkanállal, csomómentesre kevertem és a tejhez adtam. Két csapott evőkanál keményítőt (a kakaó önmagában is jól sűrít) egy kis hideg tejjel elkevertem és a kakaóhoz adtam.  Folyamatosan kevertem, majd miután besűrűsödött, hozzáadtam a mandula kivonatot. Ezt az adagot is kivittem hűlni, majd miután kihűltek, hideg vízzel elöblített tálkákba adagoltam.
Néhány hónapja már elkészítettem a prototípusát, akkor maradék rizstejből. Úgy is nagyon finom volt. Remek nyalánkság lehet az ételallergiásoknak:  tojás-, tej- és gluténmentes. 

A fiúk szülinapi tortája

Kedden volt a fiaim szülinapja - igen, ugyanazon a napon születtek, még mindig alig hiszem el - és mint egy magára valamit is adó gasztroblogger anyuka, természetesen saját magam készítettem a tortát. Az a bizonyos ronda, de finom változat. Na jó, nem is lett olyan ronda. Viszont nagyon finom volt. A tésztája csokis mandulás, a krém pedig fehér csokis, vaníliás. Csongor a csokit szereti, Milán pedig a vaníliát. Így két legyet ütöttem egy csapásra.
Az éjszaka leple alatt készült két ütemben. Persze nem volt gikszer-mentes az elkészítése, merthogy nem volt finomlisztem, csak kenyérlisztem. De egész jól feltaláltam magam és egy kis tejszínnel lazítottam a tésztáján. Jó sűrű, tömött tészta lett, de a sok zsiradéktól egyáltalán nem volt fojtós, inkább krémes. Természetesen a töltelék sem volt sima ügy, ugyanis a tejszín nem akart felverődni. Nem is tudom, miért csodálkozom egyébként ezen, hiszen legalább két éve nem tudom felverni a mostanság kapható tejszíneket. Ganache jellegű szeretett volna lenni a krém, a tejszínben felolvasztottam a fehér csokit, tettem bele vaníliát és vajat is, hogy biztosra menjek. Kihűlés után lazítani akartam habverővel a krémen, de természetesen elkezdett csomósodni. Itt le is álltam, és elővettem a jó öreg zselatint. Igen ám, de a szintén jó öreg dr. Oetker bácsi citromsavat tesz a krémek állagának javítására való zselatin porba!!!! Könyörgöm, minek???? De más most nem volt itthon éjszaka, a szomszédokat meg nem akartam felébreszteni, úgyhogy ez került bele. A tortában nem lehetett érezni, elnyomta a csoki. :D

Persze, most irigykedtek, hogy könnyű nekünk, egy füst alatt lerendezzük a két gyerek szülinapját. Na, neeemkéremszépen, ennyivel nem ússzuk ám meg! Vasárnap jön a duplázás! Két torta, mindenből dupla mennyiség, mert dupla vendégsereg egy napra! Idén ugyebár a barátokon, rokonokon kívül már az ovistársak és szüleik is jelen lesznek. Ha a kicsi is oviba megy, akkor vagy cateringet veszek igénybe, vagy két zsúrt rendezünk. Úgy kell nekem, miért egy napon született mindkét gyerekem. :))))



Szóval, ha valaki szeretné a torta pontos receptjét, javított változatban, akkor jelezze nekem írásban, itt az oldalon a"megjegyzés küldése" funkció igénybe vételével. ;)

Továbbá van még két kérdésem a nyájas olvasóim felé:
1. Melyik az a tejszín, amelyik habverővel habbá varázsolható?
2. Melyik az a fehér csokoládé, amelyik csomósodás nélkül gőz fölött sikeresen felolvasztható és torta bevonására alkalmazható?

Tűkön ülve várom a válaszokat.


Itt a folytatás, vagyis a recept:

A tésztához:

15 dkg vaj
15 dkg cukor
4 tojás
150 g natúr joghurt
1/2 dl tejszín
35 dkg liszt
5 dkg kakaópor
1/2 dl tejszín (elhagyható, de ha a végén túl sűrűnek találod a tésztát, tedd még bele)
2 tk. mandula kivonat (Culinarisban van, egy mini üveg 1500 Ft, nagyon kiadós és nem mű, illetve jó még a Butlersben kapható Monin márkájú szirup is, de az nem olyan tömény és már cukros is. )

A krémhez:

1/2 l tejszín
1 vanília kikapart belseje vagy 2 cs bourbon vaníliás cukor
100 g fehér csoki
5 dkg vaj
ízlés szerint cukor
mentőövként 2 tk. natúr zselatin.

A bevonathoz:

200 g étcsokoládé
kb. fél dl étolaj

A sütőt 200 fokra melegítem elő. A lisztet összekeverem a kakaóporral és a sütőporral és átszitálom. A tojásokat szétválasztom, a fehérjét felverem és beteszem a hűtőbe. (Azért csinálom ezt először meg, hogy ne kelljen elmosni a habverőket :-D. ) A tortaformát kivajazom, kilisztezem. A puha vajat a cukorral habosra keverem és egyenként hozzáadom a tojások sárgáját. Mindegyikkel jól kikeverem. Lassabb fokozat mellett a joghurtot és a mandula kivonatot is hozzáadom. Beleszórom a kakaós lisztet, ha kell, akkor a tejszínt is. Átkeverem és kézzel, nagy, lassú átforgató mozdulatokkal a felvert tojásfehérjét is hozzáadom. Beleöntöm a formába, megrázogatom, és beteszem a sütőbe, alsó-felsőn légkeverés nélkül sütöm. Elég sokáig sül, de akkor csinálok egy tűpróbát, amikor már érzem az illatát. Ha nem ragad a fogpiszkálóra, akkor kiveszem. Hagyom kihűlni és közben megcsinálom a krémet.

A tejszín felét felmelegítem, beleteszem a vaníliát. 1-2 perc forráspont alatt tartás után leveszem a főzőlapról, beletöröm a csokit, majd hozzáadom a vajat. Beleöntöm a tejszín másik felét is. Félreteszem hűlni. Ha kihűlt, remegő gyomorral hozzálátok a felverésének. Árgus szemekkel figyelem, hogy mit csinál a tejszín. Ha keményedik, akkor hurrá, ha nem, akkor megállok a habveréssel és 3 ek. meleg tejben feloldom a zselatint, majd a krémhez adom. Beteszem a hűtőbe és megvárom, amíg megszilárdul.

Ha kihűlt a tészta, akkor levágom vízszintesen a púpos részt, majd megfelezem a lapot. Úgy szoktam leemelni a felső részt, hogy egy műanyag tányéralátétet csúsztatok be a vágás mentén és azzal együtt emelem le. Az alsó lapon egyenletesen elosztom a krémet, ügyelek arra, hogy középen ne legyen púpos a krém és kiérjen a szélére is. Letolom a felső lapot a tányéralátétről a krémes rétegre. Kicsit megnyomkodom úgy, hogy a krém mindenhol kibuggyanjon egy kicsit, majd egy evőkanál hátával elsimítom a szélét.

Gőz fölött megolvasztom a két tábla étcsokit és beleöntöm az olajat. A tortát a mikró grillrácsára teszem fel, azt pedig egy pizzatálra/tálcára (kinek, mi van) teszem. Így nem fog a konyha csokiban úszni és a tortát is könnyen tudom forgatni. Több-kevesebb sikerrel bevonom a tortát.

Mézes-fűszeres szerelmi bájital - XXXIV. VKF

Ha lehet hinni a népi bölcsességeknek, akkor ez a likőr a tejen és a tejszínen kívül csak afrodiziákumokat tartalmaz: tojás, méz, vanília, bazsalikom. No, meg persze némi alkohol is került bele.

"Bazsalikom: a hindu vallás szerint szent fűszernövény, beteljesedett szexuális életet biztosít. Tele van izgató hatású illóolajjal.

Vanília: a drága, Indonéziából származó fűszer, hangulatfokozó és potencianövelő illóolajat tartalmaz." Forrás

"A tojás a születés szimbóluma jelentős fehérje- és tápanyagforrás. A hagyomány szerint az egyik legismertebb vágyfokozó." Forrás

" Sok élelmiszerrel együtt a méz is szerepel az egzotikus kultúrák népeinek, például a maják mítoszaiban, házi patikaszerei közt. Potencianövelő és vágyfokozó (afrodiziatikus) hatást tulajdonítanak neki. Nyugtató hatású masszázshoz, frissítő pakolások, aromás fürdők során, akár gyógynövényekkel, tejjel kombinálva, külsőleg is alkalmazható." Forrás

Ha nem hiszitek, járjatok utána! ;-)

Az ital némi előkészítést igényel: a vaníliát és a bazsalikomot érdemes minimum egy héttel a vodkában "érlelni".

Hozzávalók:

2 dl vodka
1 marék bazsalikom levél
1 rúd vanília
3 tojás sárgája
3 ek méz + még ízlés szerint
1 dl tejszín
2 dl tej

A bazsalikomot megmostam, megszárítottam, beletettem egy befőttes üvegbe és annyi alkoholt öntöttem rá, hogy ellepje. A maradék vodkát a kikapart és feldarabolt vanília rúdra öntöttem. Lezártam az üvegeket és időnként felráztam.

A tejet és a tejszínt egy lábosba öntöttem és kislángon elkezdtem melegíteni. A tojások sárgáját 3 evőkanál mézzel habosra kevertem és a tejhez adtam. Állandó kevergetés mellet felfőztem, de mielőtt forrni kezdett volna, levettem. Lehűtöttem, majd leszűrtem a fűszereket és az alkoholt a tojásos tejhez öntöttem. Tettem még bele legalább 3 ek mézet, de ez ízlés kérdése. Kicsit szokatlan ízkombináció, a bazsalikomtól kicsit gyógynövényes jellege lett, de szerintem nem rossz.

A fotó sajnos a fénytelenség áldozata lett. :(