Oldalak

2010. december 30., csütörtök

Forró, gyömbéres itóka


Karácson első napján Dobogókőn jártunk. Apa, anya, szánkó és két Michelin-baba plédbe bugyolálva. Cudar idő volt, szakadt a hó és fújt a szél, rajtunk kívül alig volt fent egy-két valószínűleg eltévedt lélek. De nagyon élveztük! Most már bánom, hogy nem vittem magammal fényképező gépet. :( Egy jó nagy kör után - szokásunkhoz híven - betértünk a Zsindelyes büfébe, amit egyébként Makovecz Imre tervezett. Van benne egy alul kandalló, középen cserépkályha, felül búbos kemence kinézetű fűtő alkalmatosság, ahol még nyársat is lehet sütni! A választék: pogácsa, zsíroskenyér, kolbász, némi vadétel, házi zserbó, ahogy az dukál. De a vegákra is gondoltak, van vega "zsíros kenyér" lilahagymával vagy mindenféle csírával. Imádjuk a helyet! Most forró gyömbért ittunk, amivel több baj is volt: drágán mérték és a mi ízlésünknek nagyon édes és nagyon savanyú volt. Meg is lehetett venni a zacskóban előre összeállított italt: cukor, citromsav, szárított fűszerek.( Horror ára volt, no comment...) De ez nem vette el a kedvünket a Zsindelyestől, továbbra is lelkes, melegedni betérő vendégek leszünk.
Volt egy darabka gyömbér még a hűtőben, tegnap csináltam belőle egy kis forró itókát. Klasszikus receptet nem tudok mellékelni, mindenki a maga szája íze szerint készítse el.
A gyömbért meghámoztam és belereszeltem egy kis fazékba. Öntöttem hozzá kb. egy liter vizet, és melegítés közben adtam hozzá a fűszereket: kevés őrőlt fahéjat, kurkumát, szerecsendiót, 2-3 db szegfűszeget, 4-6 db zöld kardamomot. Barna nádcukrot szórtam bele úgy 4-5 evőkanálnyit, belefacsartam egy citromot és a héját is belereszeltem. (Ánizst nem tettem bele, az csak a dekoráció része. ) Persze közben sűrűn kóstolgattam. Felforraltam és bögrébe mertem. Némi alkohollal is fel lehet dobni, a kedvünkkel egyetemben ;-).

Apropó, tudtátok, hogy Dobogókő a Föld szívcsakrája? Akár elhisszük, akár nem, mindenképp érdemes felmenni most, mert rengeteg hó esett,  tiszta a levegő és minden olyan, mint a mesében.

2010. december 24., péntek

Fügés-pisztáciás keksz

Ami a sütiket illeti, idén biztosra mentem: stollen és bejgli recept a desszert.eu-ról van. Mindkettő tökéletesen sikerült, a stollen 3/4-e ajándék lett, az 1/4-ed meg itthon maradt és jól elfogyott. Bejgliből sikerült életem eddigi legjobbját megsütnöm. Hat rudat sütöttem, ha holnapután lesz még belőle, akkor lefotózom és megmutatom. Ezért a kekszért pedig csak átugrottam a szomszédba Á'la carte-hoz. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy zseniális lett! Én kihagytam belőle a karácsonyi fűszereket, mert most már csömöröm van tőlük. A dió és a csoki is kimaradt.  Tettem bele helyettük jó sok vaníliát, 10 dkg pisztáciát és 10 dkg apróra vágott fügét. A pisztácia enyhe sóssága nagyon jót tett neki. Dupla adagot sütöttem, lett vagy 80 db kekszünk.  Kénytelenek voltunk eldugni magunk elől :).

Ezúton kívánok Mindenkinek Boldog Ünnepeket,
meghitt pillanatokat, finom falatokat, kellemes beszélgetéseket
és nem utolsó sorban kellemetlen meglepetésektől mentes sütés-főzést !
:))

2010. december 19., vasárnap

Egyszemélyes hipergyors ebéd

Már a finisben járunk, ki sem látszom a bevásárló listám mögül. Főzni sincs időm, sőt a jövő hétre le is tettem magamról ezt a terhet: szépen befizettem magunkat 4 napra az egyik ebéd házhoz szállítóhoz. Huhhhh. Sütit nem gyártok előre, mert még a végén megennénk, sőt, tuti, hogy megennénk, aztán kezdhetem az egészet előről. Remélem, ide is jut valami a sütikből. Ez az ebéd is két rohanás között készült, vagyis amíg magától megsült a sütőben, addig tudtam is rohanni egyet :D. Sütőtök, gorgonzola, lilahagyma, fokhagyma, rozmaring. Nagyjából ennyi. Egyszerű, de nagyszerű. Először haraptam hozzá egy kis kenyeret, de annyira laktató, hogy végül kenyér nélkül ettem meg. A fehér bort na, azt viszont nagyon kívánja. Az a kis borocska ott a fotón el is fogyott közben. Így kénytelen voltam autó nélkül rohanni, vagyis inkább botladozni...

Hozzávalók 1 személyre (de még ketten is jóllaknak vele):
kb. 20 dkg sütőtök
kb. 20 dkg gorgonzola
1 közepes fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
1 szál friss rozmaring
olaj, só, bors

A tököt kockákra, a lilahagymát félkarikákra vágtam. Bedobáltam egy tálba, picit megsóztam, borsoztam. Hozzádobtam a megpucolt fokhagyma gerezdeket, belemorzsoltam a sajtot és a rozmaringot, meglocsoltam olajjal és az egészet összekevertem. Egy kis kenyérsütő formát kibéleltem sütőpapírral, beletettem a tál tartalmát, tűzőgéppel összetűztem a papírt, úgy, hogy maradjon benne hely. 200 fokra és 40 percre állítottam a sütőt, betoltam az ebédemet, majd felkaptam a kabátomat és elrohantam otthonról.
Egyébként szerintem köretnek is nagyszerűen megállja a helyét. Az ötlet egy kedves ismerősömtől, Ágitól származik.

2010. december 15., szerda

Legyél Te a festőművész!

A minap kedves szomszédom hívta fel a figyelmemet erre a zseniális szoftverre. Bármilyen  fotóból gyönyörű festményt varázsol  Klimt, akár Van Gogh stílusában. Nagyon érdekes, mert a szemünk láttára készül el a kép. Színpaletták és stílusirányzatok között is válogathatunk. Nincs más dolgunk, csak néhány klikkeléssel kijelölni a fotón a fő témát, lenyomni a play gombot és a varázslat azonnal indul.


Ebből az álatalam fotózott paradicsomból Klimt kezei közül  valami hasonló gyönyörű csendélet kerülne ki.



Kiváló ajándék lehet bárkinek, ha már kifogytunk az ötletekből és nincs már időnk az ajándékvadászatra. Nagyon egyedi és univerzális ajándék. A megajándékozott pedig garantáltan meg fog lepődni. Főleg, ha saját magát látja vissza a festményen. :D Nálunk a férjem 93 éves dédije kap ajándékba egy "családi festményt". Érdemes olyan helyen kinyomtatnunk, ahol tudnak matt kreatív papírra, akvarell papírra nyomtatni. Ki lehet próbálni az otthoni nyomtatón is, csak előtte mindenki nézze meg, hogy hány grammos papírt fogad el a nyomtatója. Kreatív papírok vannak a kreatív boltokban, illetve a művészellátókban.  Már csak egy szép keret kell hozzá és kész. Az sem baj, ha a kedvenc fotónk nem túl éles, vannak rajta zavaró részletek, a "festőművész barátunk" ügyesen megoldja. ;-) Mindenkinek jó szórakozást hozzá!

2010. december 13., hétfő

Juhtúrós pogi


Nincs annál jobb, mint a farkasordító hidegben az ember befészkeli magát a fotelba egy puha takaróval meg egy jó könyvvel és a keze ügyébe készít egy forró teát, meg néhány szem frissen sült pogácsát. Az én kezem egyelőre még a bilibe lóg. Két, mindenre elszánt gazfickó mellett ez kivitelezhetetlen. Úgyhogy marad a közös pogácsa szaggatás, tésztával való gyurmázás, a tészta észrevétlen elcsenése és a konyha háborús övezetté való átalakítása, majd visszaalakítása konyhává. A pogácsát pedig imádom, főleg, ha jó sok vaj van a tésztájában, úgyhogy időnként nekiveselkedem.  De még nem adtam fel a reményt... :) Fotel, takaró, könyv....

Ha kelt tésztát készítek, akkor szinte minden esetben hidegen kelesztem. Ennek több előnye is van: este begyúrom (vagyis a kernyérsütővel végeztetem el a melót), másnap nyújtom, a dagasztás és a nyújtás között simán eltelik akár 12 óra is, így nem kell zsonglőrködnöm az idővel és nem kell aggódnom, hogy túlkel a tésztám. A tészta jóval több zsiradékot és folyadékot elbír, mert mire megkel addigra jól megkeményedik és így már gyerekjáték a vele való foglalatosság, alig kell lisztezni. Gyönyörű, sima tészta lesz belőle, nem lesz "kráteres", ami úgy hiszem, hogy a sok zsiradéktól lesz.Az ilyen tészta dagasztását jobb valamilyen géppel elvégeztetni, mondjuk a kézimixer dagasztókarjával, de még jobb a kenyésütővel.

Hozzávalók

500 g finomliszt
250 g puha vaj
250 g túró
125 g bryndza
2,5 dl tej
4 dkg v. 1 cs szárított élesztő
1,5 tk só
2 tojás
1 tk cukor

A tejből kb. fél decit meglangyosítok, beleteszem a cukrot és belemorzsolom az élesztőt. (Én a szárítottat is felfuttatom, aki ahhoz van szokva, hogy beleszórja a tésztába, nyugodtan tegye továbbra is így.) 1 tojást és az összes többi hozzávalót bepakolom a kenyérsütőbe, beleöntöm a felfuttatott élesztőt is,  beállítom a dagasztóprogramot és hátradőlve nézem, ahogy a kenyérsütő elvégzi helyettem a piszkos munkát. :D Ha kész a dagasztás, akkor átteszem egy tálba, letakarom egy konyharuhával és beteszem a hűtőbe. A dagasztóprogram alatt melegszik annyit a tészta, hogy meg tudjon kelni a hideg ellenére is. Aki dagasztókarral csinálja, az melegítse meg egy kicsit a hozzávalókat a mikróban. A liszt nagyon jól tartja a meleget.
Ha kétszeresé re megkelt a tészta és jól kikeményedett, akkor enyhén lisztezett felületre borítom, gyorsan kinyújtom, mert ahogy melegszik, úgy kráteresedik a tészta és nekem úgy nem tetszik. No meg egyre nehezebb vele dolgozni. Sütőpapírral kibélelt sütőlemezre teszem őket távol egymástól. Majd bekapcsolom a sütőt kb. 50-60 fokra (mechanikus sütőkön az a pont, ahol bekapcsol a sütő), alsó-felsőre állítom és betolom őket kelni. (Nem bírom kivárni, hogy a hideg tészta szobahőmérsékleten megkeljen :D. ) Majd kiveszem őket és feltekerem a sütőt 180 fokra. Addig felverem a másik tojást és megkenem vele a pogik tetejét. Ha elérte a sütő a kívánt hőfokot, betolom az egyik tepsit és világos színűre sütöm. 


Na, ez most egy elég "testreszabott" recept ismertetés volt. Mindenki térjen el tőle nyugodtan, még a mennyiségeket illetően is. Én egyébként sosem tartok be semmilyen receptet még sütemények esetében sem. Pogácsánál mindig fél kg lisztből és 25 dkg vajból indulok ki, ehhez pakolom a többit, mikor mi van itthon, pl. maradék sajt, bontott tejföl, maradék túró stb. Ha netán nem hidegen kelesztem, akkor kevesebb folyadékot használok, amit folyamatosan adagolok a dagasztás alatt. Nyugodtan kísérletezzen mindenki, elrontani nem lehet. 1 kocka/cs élesztő tuti megemel egy fél kg lisztet tartalmazó tésztát.

2010. december 9., csütörtök

Lila leves :)


Tényleg nagyon lila lett. A lilakáposztától. :D Férjuram ha beteg, akkor őrült módon veti bele magát a különféle ezoterikus könyvek áttanulmányozásába keresve a betegségének okát. Egy ilyen alkalommal épp a lúgosításról szóló könyvet böngészte, majd megjegyezte, hogy milyen kevés lila zöldséget eszünk, pedig milyen egészséges. Ezen felbuzdulva vettem a piacon egy fej lilakáposztát és egy kiló céklát. A céklából készült a múltkor a muffin :D, most meg itt van ez a leves, amelyben kolbászkarikák is felfedezhetőek. Gondolom nem teljesen ilyen alkalmazásra gondolt a könyv szerzője :))).
Kerestem, kutattam a lilakáposzta recepteket, egy-két kivétellel nemigen találtam érdekes dolgot. Úgyhogy gondoltam egyet és összeházasítottam a tejfölös-babérleveles-kolbászos krumplilevest a dinsztelt káposztával. (Könnyen meglehet, hogy ez nem az én agyamból pattant ki először.) Persze nem összeborítottam a kettő maradékát. :D  Jó kis tartalmas, téli leves lett belőle, kortyolgatása közben felelevenítettem magamban a régi disznóvágások hangulatát. Volt egy kis barna kenyerem, amit felkockáztam és a kolbász kisült zsírjában megpirítottam. Ugye nektek is elindult a nyálelválasztásotok? ;-) Éljen a lúgosítás! :))).

Hozzávalók:

1 kis fej lilakáposzta
4-5 szem krumpli
2 közepes fej lilahagyma
1 szál jóféle házi kolbász
1 doboz tejföl
1 ek barnacukor
fél citrom kifacsart leve
2-3 babérlevél
olaj, só, bors
2 l alaplé v. 1 db dm alnatura zöldségleves kocka

A lilahagymát felkockáztam, olajon  megpároltam és rádobtam a cukrot, hadd karamellizálódjon meg egy kicsit. A káposztát egy erre alkalmas célszerszámon lereszeltem és rádobtam a hagymára. Picit felengedtem vízzel és néhány percig együtt pároltam őket. Közben meghámoztam és felkockáztam a krumplit. A káposztát felengedtem vízzel, beletettem a krumplit, beledobtam a kockát és a babérlevelet. Közben felkarikáztam a kolbászt és egy serpenyőben kicsit megsütöttem és beletettem a már forrásban lévő levesbe. Így főztem őket addig, amíg a krumpli meg nem puhult. Majd lekapcsoltam a főzőlapot és belekevertem a levesbe egy doboz tejfölt és jól megsavanyítottam a citromlével. Ha az erőspaprikám el nem fogyott volna, még azt is tettem volna bele.

Hogy ne érje szó a ház elejét, fogyasztjuk nyersen is a céklát, kicentrizzük a levét és finom zöldség-gyümölcs koktélt keverünk belőle.

2010. december 6., hétfő

Csőben sült kelbimbó


A blogírás egyik pozitív hozadéka, hogy képes vagyok olyan alapanyagokat is megvenni, amire eddig rá se néztem. Itt van például kelbimbó. A kelbimbó nekem úgy maradt meg, mint miniatűr kelkáposzta. Szeretem a kelkáposztát, de képtelen lennék belőle félévente egynél többször enni.  Gyerekkori emlékem, hogy a kertünkben úgy álltak ki a földből a kelbimbószárak, mint a lándzsák. Derengett,  hogy az első fagyok után kell leszedni a bimbókat. Most gyorsan utána is néztem, nehogy hülyeséget mondjak és valóban, néhány fagyos éjszaka után kell leszüretelni, így állítólag édesebb. Szóval hirtelen felindulásból vettem egy kg kelbimbót és bevágtam a hűtőbe, hogy majd kezdek vele valamit. De addig-addig gondolkoztam rajta, míg a külső levelei elkezdtek sárgulni, így gyorsan cselekednem kellett. Vettem feta sajtot és csőben sült kelbimbó lett belőle egy kis római köménnyel feldobva. A kelbimbó édes és a feta sós íze szépen kiegészítették egymást, ugyanakkor kontrasztot is alkottak. Szeretem a komlpementer ízeket és a komplementer színeket is. :) Húsokhoz köretnek nagyon jó, mi magában ettük a férjemmel.

Hozzávalók:

1 kg kelbimbó (nekem pucolás után kb. 80 dkg lett)
25 dkg feta sajt
1 dl tejszín
1 dl tej
2 tojás
1 ek étkezési keményítő
só, bors, római kömény, kevés vaj


A kelbimbókat sós-római köményes vízben megfőztem, majd kis lyukú szűrőn leszűrtem és kihűtöttem. (Azért kislyukún, hogy a római kömény ott maradjon a kelbimbók között.) A sütőt 200 fokra előmelegítem. A két tojást, a tejet, a tejszínt,  feta felét, az étkezési keményítőt és egy kevés borsot botmixerrel összeturmixolom. Egy hőálló tálat kivajazok, beleteszem a kelbimbót, rászórok még egy csipet római köményt és ráöntöm a tojásos keveréket. A maradék fetát rámorzsolom és alufóliával letakarom. Sót nem tettem hozzá, elég sós volt a sajt. Fólia alatt sütöm kb. 30-40 percig, majd átkapcsolok grillre, hogy egy kicsit megpiruljon a teteje. 

Nekünk nagyon ízlett, nekem különösen kellemes csalódás volt a kelbimbó. Következő alkalommal a lila káposztával fogok próbálkozni.

2010. december 1., szerda

Sütőtökös quiche





Télvíz idején kitűnő szombati gyors ebéd, vagy délutáni vendégváró étel egy forró bögre tea vagy forralt bor mellett. Jó kis melegítő téli alapanyagokból: sütőtökből és lila hagymából egy kis zsályával megbolondítva. Én most egy kis maradék grana padanoval szórtam meg, de isteni lehet pl. rozmaringgal, gorgonzolával is. Zöldséget nem kultiváló gyerekeim is nagyon szeretik. Édeskés,  ízletes és a ropogós vajas tészta a süteményre emlékezteti őket. Amúgy is tortának néz ki ugyebár, úgyhogy szó nélkül nekiesnek és burkolnak :D.  A sütőtököt nem pároltam meg, úgyhogy ez jó sokáig készült. A leírásban viszont már a párolt változatot fogom megadni.

Hozzávalók:

25 dkg finom liszt
12 dkg vaj
egy kevés víz
1 csipet só



A töltelékhez

kb. 40 dkg reszelt sütőtök
2 fej lila hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 tojás
1 dl tejszín
1 dl tej
néhány zsálya levél
kb. 5 dkg reszelt sajt (de az sem baj, ha több)
só, bors,

A lisztet a hideg vajjal és 1-2 ek vízzel gyors mozdtulatokkal épp hogy összeállítom, folpackba csomagolom és egy fél órára beteszem a hűtőbe pihenni. A reszelt tököt, a vékony szeletekre vágott hagymával, az összetört fokhagymával egy kevés vajon megpárolom, sózom, borsozom és ha puhára párolódott, akkor kihűtöm.
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tésztát kinyújtom és egy piteformába vagy kapcsos tortaformába fektetem úgy, hogy legyen 2-3 cm magas pereme és villával több helyen megszurkálom. (Én mostanában a kapcsos tortaformát részesítem előnyben, mert szeretjük a tészta ropogós túllógó részét.) Vakon sütöm, azaz a tésztára ráfektetek egy darab sütőpapírt és beleszórok kb. 60-70 dkg valamilyen száraz hüvelyest, pl lencsét, hogy ne hólyagosodjon fel a tészta, illetve az oldala ne csússzon be és magas pereme maradjon. (Ez főzésre már nem használható, viszont vakon sütésre bármikor, úgyhogy ne dobjátok ki, jó lesz a következő hasonló ételhez.) Betolom a sütőbe és kb. 10-15 perc alatt elősütöm. Közben figyelem, ha a tészta pereme már szilárdul és egy kis halvány pírt is kap, akkor én kiszedem a lencsét és nehezék nélkül sütöm még néhány percig, hogy a lencse alatti tészta is megszikkadjon, különben kicsit nyers marad.
Amíg sül a tészta, addig botmixerrel összekeverem a tojásokat, a tejet, a tejszínt és a zsályát. Szintén sózom, borsozom.  Az egészet hozzákeverem a sütőtökhöz, ráterítem a félig megsült tésztára, megszórom a sajttal és visszateszem sülni. Ha a tészta széle nagyon barnulna, akkor letakarom alufóliával. Egy nagyjából négyzet alakú alufóliát kétszer összehajtok, kivágok belőle egy körívet, hogy kihajtogatva kicsit kisebb legyen a lyuk, mint a forma átmérője. Így a tészta szélét védi a fólia, a közepe meg nyugodtan sülhet. Remélem, sikerült világosan megfogalmaznom. Ha szép piros a teteje, akkor kiveszem és felszeletelem.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails