Oldalak

2010. szeptember 30., csütörtök

Fűszeres paradicsomleves sült panír golyókkal



 Tegye fel a kezét az, aki cukrosan, betűtésztával eszi a paradicsomlevest! Na, ez az, ami nekem soha nem ment. Világ életemben utáltam a rántással készült, agyoncukrozott paradicsomlevest. Ezért soha nem is ettem meg és soha nem is főztem, mindaddig, amíg Milán fiam elő nem állt azzal egy szombati napon, hogy főzzek neki olyan paradicsomlevest, mint amilyen az oviban van. Könnyeket hullajtva cukroztam főzés közben, majd kóstoltattam vele és bíztam fiam jó ízlésében, no  meg a saját rábeszélőképességemben. Mit ad isten, nem ízlett neki, de azért, mert nem volt elég édes!!! Én pedig nem voltam hajlandó tovább cukrozni.  De lehet a gyerek fejével beszélni és belement, hogy inkább fűszeres, sajtos legyen az a paradicsom leves, pirított zsemlekockákkal. És csodák csodájára ízlett neki! Azóta is így kéri: fűszeresen, sajttal. Ma kívánságára ismét paradicsomleves volt azzal a változtatással, hogy nem sajtot reszeltem bele, hanem az indiai főzőtanfolyamon megtanult panírból csináltam golyócskákat, amiket olajban kisütöttem. Remekül tompította az egyébként savanyú levest, kítűnő levesbetét lett belőle. A mai leves sajnos nem házi paradicsomból készült, hanem bolti passzírozottból, ami elég savanyú volt :(. Szóval az én paradicsomlevesem nem más, mint egy híg fűszeres paradicsomszósz.

Hozzávalók:
2 doboz passzírozott paradicsom
1 doboz hámozott, egész paradicsom
1 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 csokor bazsalikom
só, bors, kevés olaj

A hagymát apró kockákra vágom, olajon megdinsztelem és beleöntöm a paradicsomokat és adok hozzá egy kis vizet. Főzés közben beleteszem a megmosott, lecsipegetett bazsalikom leveleket, sózom, borsozom és belenyomom a fokhagyma gerezdeket. Ha nagyon savanyú, meghintem egy kevés cukorral, de tényleg nagyon kevéssel. Pár percig forralom, botmixerrel egy kicsit összetöröm az egész paradicsomokat.



A panírgolyócskák pedig úgy készülnek, hogy a lecsöpögtetett panírt beteszem az aprítóba, pépesítem, golyócskákat formálok belőle és forró olajban kisütöm. Akkor finom, ha egy kicsit állt már a levesben és megszívta magát. Ez egy "hőstabil" sajt, nem olvad szét sütés közben, úgyhogy ki is találtam, hogy jövő nyáron kipróbálom grillezve is. Fotózás közben egy Csongor nevű kisegér megdézsmálta a golyóbisokat :D.

2010. szeptember 27., hétfő

Dahl, panir, szabdzsi, pakora, nan - elvarázsolt az indiai konyha I.



  
Hétvégén nagyon jó dolgom volt, főzőtanfolyamon voltam a Govinda Életmódközpontban.  A férjem gyakran ebédel a Papnövelde utcai Govinda étteremben és nagyon dícsérte. Ez egy indiai vegetáriánus étterem. Ő találta ki, hogy menjek el egy főzőtanfolyamra hozzájuk. Meg kell, hogy mondjam, eddig nem sok közöm volt az indiai konyhához. Viszont teljesen beleszerettem. Olyan fantasztikus dolgokat főztünk és ettünk, hogy még ma is a hatása alatt vagyok. Sosem gondoltam volna, hogy így is lehet vegán módon főzni és étkezni. Valóban kulináris élvezet.  Több részben szeretnék beszámolni arról, hogy miket főztünk és mikről beszélgettünk. No, meg fotóztam rendesen, sikerült 350 képet csinálnom :D.
Az első fél óráról lemaradtam, de remélem, hogy Trixi bloggertársam majd beszámol róla (cserében tőlem majd fotókat kap ;-) ). Amikor bekapcsolódtam, épp a fűszerekről volt szó: római kömény, édeskömény, lepkeszegmag (görögszéna), fekete kömény (kalonji, nigella, fekete hagymamag), fekete mustármag. Ezt az öt fűszerkeveréket hívják pancspurannak. Szó volt még a hing-ről, ami egy cserjefajta gyantájából készül és a hagymára emlékeztet az íze. Meg rengeteg más fűszerről. Mindegyiket megszagoltuk, megkóstoltuk. Praktikus kis fűszertárolóban vannak, ahogy az a fenti fotón látható és egyébként a Govinda shopjában meg is lehet venni. Természetesen a fűszereket is be lehet itt szerezni, meg egyéb más alapanyagokat is. 

Íme a menü
Szombat:
Panír
Sada bangla dahl
Matar panír szabdzsi
Puri
Halava

Vasárnap:
Csarcsari
Nan
Pakora
Malai khofta
Dél-indiai mangó csatni
Malpura


Nem fogok most minden receptet részletesen ismertetni, mert szeretném őket idővel itthon is elkészíteni. Majd akkor leírom pontosan. Elméletben megtanultuk, hogyan kell ghi-t készíteni és gyakorlatban pedig, hogy hogyan készül a panir, azaz a savósajt.

A ghí, az vajból készült zsiradék. A lényeg, hogy ki kell forralni a vajból minden nem oda való dolgot. A végén egy tiszta zsiradékot kapunk. Elég precíziós folyamatról van szó, mert fel kell tudni ismerni azt a pontot, amikor le kell venni a tűzről, különben odaég az egész. A ghí aztán teljesen ugyanúgy használható, mint az olaj, vagy más zsiradék. 


Panír (savósajt)

Hozzávalók:
3 l tej
1 dl citromlé
 3 liter tejből lesz kb. 25 dkg panír. Elég jellegtelen ízű sajtféle, a nálunk kapható mozzarellához tudnám hasonlítani. A soványabb házi tej és a bolti zacskós 3,6%-os tej jó hozzá. A tejet fel kell forralni, majd a lassú forrásban lévő tejbe kis adagokban kell a citromlevet adni. Szépen elkezd kicsapódni a sajt. Akkor jó, ha a savó kissé zöldes sárgás színű. Még néhány percig kell főzni a savóban, majd egy pelenkával kibélelt szűrőbe önteni és lecsöpögtetni. Nehezéket is lehet rátenni, pl. egy vízzel teli fazekat.  Negyed óra múlva már jó is és egy szilárd, vágható sajt lesz belőle. Olajban kisütve nagyon finom.  Natúr használják, de tervezem, hogy kipróbálom itthon és fűszerezem mindenféle jóval. 



Sada bangla dahl

Ez egy hántolt, felezett mungo babból készült étel, ha párhuzamot akarnánk vonni, akkor a levesnek megfelelő fogás. A rizsre öntik rá és kézzel fogyasztják. A  mungón kívül van benne rengeteg fűszer, chili, gyömbér, paradicsom, joghurt. Isteni finom!


Első szusszra azt hiszem ennyi elég is volt, folyt. köv. Mindenesetre annyit elmondhatok zárásként, hogy nagyon-nagyon jól éreztem magam a 2x4 óra alatt. Szereztem új ismerősöket, bepillantottam egy távoli ország gasztronómiájába, érdekes témákról beszélgettünk és nagyon jókat ettünk, mindezt 10 000 Ft-ért!

(A fotókat nézzétek el nekem, ablaktalan helyiség, tele halogén spotokkal, 800 ISO-t használtam. )

2010. szeptember 24., péntek

Moha szendvicskrémje Limara bagettjén


 A Segítsüti utáni mámor, illetve némi kényszerpihenő után ma idegen tollakkal fogok ékeskedni. A kényszerpihenő oka pedig az oviból hazahozott jó kis gyomorhurut, amit a két gyerek szenvedett el. Szinte egész héten diétán voltak szegények. Szolidaritásból pedig én is, de azért néha odasettenkedtem a konyhába egy-két ízletesebb falatért. Most már azért nagyon unjuk a banánt, szó szerint. A rizs-répa-krumpli kombóból meg sehogy sem sikerült blogra való fogást kiokoskodnom :D.  Persze, edzett, stramm apuka is ismét dögrováson. Na, ki maradt már megint talpon a vidéken?? Talált, süllyedt.

Az idegen tollak pedig Moha és Limara blogtársaktól valók. Mohánál olvastam néhány hónapja, hogy  a zsíros tejfölt egy kendőbe kötve lecsöpögteti belőle a savót, a tejszínes krém meg milyen finom fűszerezve kenyérre kenve, de még sütibe is jó. Igaza volt, azóta is gyakran csinálom. Ebben éppen fokhagyma, só, bors, kakukkfű és petrezselyem van. Ezerféleképpen lehet variálni, pl. egy kis márványsajttal megbolondítani. Reggelire, tízóraira, uzsonnára tökéletes! De szeretném látni a Junior étlapján az óvodában a margarin helyett! (sóhaj)


Az alatta lévő kenyérke pedig Limara Blogkóstolóra készült bagettje, igaz hagyma és fűszerek nélkül, némi graham liszttel dúsítva. Ez is nagyon finom, de fényévekre van Limara foszlós, puha bélzetű, ropogós héjú bagettjétől. Nekem még mindig nem cserepesedik, gyanítom azért, mert a Tescos bl 80-as liszt nem üti meg ezt a szintet... Aki tudja, hogy hol lehet Tótkomlósi lisztet kapni Budapesten a pesterzsébeti piacon kívül, akkor az ne tartsa tovább előttem titokban!






2010. szeptember 17., péntek

Idén ősszel is Segítsüti!



Kedves Licitálók!

Amennyiben a licit nyertese is beleegyezik, nagyon szívesen megsütök a két vigaszágasnak is egy-egy kalácsot. Természetesen a nyertesnek extra meglepetés is jár.


A Segítsüti szupercsapata nemisbékával az élen idén ősszel is megrendezi a sütiárverést. A két támogatott intézmény ezúttal a budapesti I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, és Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikája. A sütőcsapat is teljesen új, 27 blogger anyuka tett eleget nagy örömmel a felkérésnek, köztük én is. Licitálni a Segítsüti oldalán lehet egy gyors regisztráció után. A felajánlott sütemények receptjei bekerülnek egy kis füzetkébe, amelyet meg is lehet majd vásárolni. A felajánlott sütemények a délelőtt folyamán felkerülnek a segítsütire.   Az oldalon minden lényeges információt megtaláltok, úgyhogy licitre fel!!!

Én összetehetem a két kezemet, mert mindkét szülésem gyors volt és könnyű, az a bizonyos tankönyv szerinti. De sajnos nem mindenki ilyen szerencsés. A szomszédommal együtt voltunk várandósak, ő ikreket várt. Nála sajnos a vártnál hamarabb indult be a szülés és a babák egy hónappal korábban jöttek világra. Szerencsére minden jól alakult és ma már két eleven lurkóval büszkélkedhet: Dórával és Gergővel.
 
 Mindig összeszorul a gyomrom, ha mentőnek kell félreállnom az úton, de ha koraszülött mentővel találkozom akkor bizony könnyes szemmel mormolom magamban, hogy jajistenemcsakmindenrendbenlegyen.
Én személy szerint annak örülnék a legjobban, ha minden baba mellett tudnának az anyának helyet biztosítani abban az esetben, ha a babát egy speciális intézménybe kell átszállítani. A mamának pedig ne csak egy Polaroid képett kelljen magához szorítania. A babának is az a legjobb, ha érezheti anyukája melegét, illatát, hallhatja a hangját, a szívverését és ha anyatejet kaphat.


Én egy szép nagy mandulás-csokoládés, citrushéjjal megbolondított csavart kalácsot ajánlok fel a legmagasabb licitet tevőnek.

Csokoládés-mandulás csavart kalács kandírozott citrushéjjal


Hozzávalók:
1/2 kg finomliszt
12 dkg cukor
8 dkg vaj
2 tojássárgája
2,5 dl tej
1/2 kocka élesztő
1 citrom reszelt héja
2 ek kandírozott citrushéj vagy más kandírozott gyümölcs

A krémhez:

12 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 vaníliás cukor
2 ek kakaópor
3 tk. mandula kivonat vagy mandula szirup
2 tojásfehérje

A tetejére

5 dkg vaj
10 dkg porcukor


Elkészítés:

Az élesztőt langyos, cukros tejbe morzsoljuk és felfuttatjuk. A lisztet egy mély tálba szitáljuk és hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt a többi hozzávalóval együtt. A  robotgépünk dagasztókarjával szép sima tésztát dagasztunk belőle. A tálat letakarjuk és a tésztát a kétszeresére kelesztjük. Ha megkelt, elkészítjük a krémet: a tojásfehérjéket kemény habbá verjük és félretesszük. A vajat a porcukorral, a vaníliás cukorral, a kakaóporral és a mandula kivonattal habosra keverjük, majd óvatosan belekeverjük a felvert tojásfehérjét.
A tészát kilisztezett felületre borítjuk, átgyúrjuk és egy akkora téglalapot nyújtunk belőle, amekkora a kerek formánk (kuglóf v. koszorú)  legkisebb átmérője. A tésztára kenjük a krémet és a tésztát hosszában félbevágjuk. Mindkét darabot hosszában feltekerjük, mintha kakaós csigát készítenénk. A két rudat egymás mellé tesszük, majd egymás alatt és fölött cserélgetve őket összefonjuk. Az összefont tésztát a kivajazott, kilisztezett formánkba emeljük és a két végét szépen egymáshoz illesztjük. Letakarva a kétszeresére kelesztjük. A sütőt 200 fokra előmelegítjük és a sütő aljába egy vízzel teli hőálló tálat helyezünk. A megkelt tésztát a sütőbe tesszük, a tetejét sütőpapírral letakarjuk. Kb. 50-60 perc alatt készre
sütjük.  Mielőtt kivesszük a sütőből, olvasszuk meg a vajat. A megsült süteményt egy tálra borítjuk, megkenjük az olvasztott vajjal és bőven megszórjuk  porcukorral.

2010. szeptember 16., csütörtök

Sült cékla, sült paprika, sült fokhagyma


Sosem voltam jó barátságban a céklával. De mostanában lépten-nyomon sült céklás receptekbe botlom és ezt égi jelnek vettem. Ráadásul utána néztem és kiderült számomra, hogy mi mindenre jó a cékla. Úgyhogy beszereztem néhány céklát és  vettem mellé kaliforniai paprikát. Betettem őket a sütőbe, jó néhány gerezd fokhagymával együtt és megsütöttem. Nem is cifráztam túl sok mindennel, maradtam az olaj-só-bors ízesítésnél. Mindjárt csinálok magamnak hozzá egy kis pirítóst.

Hozzávalók:

2 közepes cékla
4 kaliforniai paprika
8 gerezd fokhagyma
olívaolaj, só, bors

A céklákat folyó víz alatt megsikáltam, megtöröltem, beolajoztam és megsóztam őket, majd alufóliába csomagoltam egyenként. A paprikákat megmostam, megtöröltem, félbe vágtam, kivágtam a magházát, sóztam, borsoztam és minden fél paprikába beletettem két gerezd fokhagymát és alufóliába bugyoláltam őket.
Légkeverés 200 fokon megsütöttem őket, a paprikának elég volt fél óra, a céklának több kellett. Amikor kicsit kihűltek, lehúztam a héjukat, összevágtam őket, tányérra tettem, sóztam, borsoztam és meglocsoltam olívaolajjal.

2010. szeptember 15., szerda

Gyógyító fokhagyma krémleves


Benyaltam valami nyavaját,  kapar a torkom, alig bírok nyelni. A fejem is majd szét megy, kis láz és egyéb finomságok. De két gyerek mellett (jelenleg férj híján)  nem sok esély van arra, hogy ledőljek egy kicsit. Illetve lenne, ha kisebbik porontyom kicsit többet aludt volna délben. Mire eljutottam addig, hogy vízszintesbe helyezem magam, felébredt. :-( Némileg kárpótolt ugyan ez a felturbózott  fokhagyma krémleves, aminek a receptjét egy kis ovistárs anyukájától, Rékától kaptam. A turbó elemei pedig a zöldfűszer, a márványsajt és némi alkohol. Én kicsit módosítva készítettem  el. A receptben konyak vagy pálinka szerepel. Kipróbáltam a tányéromban egy kis szilvapálinkával, aminek a gyümölcsös ízével nem harmonizált sehogy sem a leves. Úgyhogy fehérborra váltottam, így mindjárt más lett. Konyakom sajnos nincs itthon.

Hozzávalók:

10 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj + egy kevés olaj
1,5 l víz
2 leveskocka (pl. dm Alnatura E-mentes)
1 dl tejszín
1 dl tej
3-4 ek liszt vagy keményítő
10-15 dkg kék sajt
só, bors, néhány szál friss kakukkfű
száraz fehér bor ízlés szerint

A lereszelt fokhagyma gerezdeket olaj és vaj keverékén megfuttatom, vigyázva arra, hogy ne barnuljon meg a fokhagyma. Ha kicsit összeesett, akkor tekerek rá borsot, felöntöm vízzel és beledobom a kockákat és a száráról lehúzott kakukkfű leveleket. Néhány percig forralom. Addig a tejszínből, a tejből és a lisztből habarást készítek. Csomómentesre elkeverem néhány evőkanál levessel és kevergetés közben hozzáadom a leveshez. Belemorzsolom a kék sajtot és felöntöm a fehérborral. Ha kell, még ízesítem sóval, borssal. Pirítóssal tálalom és díszítésként rámorzsolok még egy kis kakukkfüvet.
Jobban szeretem egyébként a fokhagyma fejeket olajjal, sóval, borssal héjában megsütni a sütőben, de egy egyszemélyes adag miatt nem kapcsoltam be a sütőt.

A leves jól átmelegített és estére megérkezett a felmentősereg is anyukám személyében. Reggelig kap haladékot a vírus, utána távoznia kell.

2010. szeptember 14., kedd

Sült paradicsom

 
 
"Felelevenítettem egy régi szokásomat: sült paradicsomot eszem reggelire, vagy ebédre, vagy vacsorára. Tejszínnel olyan finom, hogy megkockáztatom a magasabb koleszterinszintet is. Bár a déli szakácsok szemében eretnekség, a zöld paradicsomnál jobban szeretem megsütni a pirosat. Körülbelül egy centiméter széles szeletekre vágom a paradicsomot, finoman lisztbe forgatom őket, aztán 3-4 evőkanál forró mogyoró- vagy napraforgóolajban mindkét oldalát megsütöm. Ezután kicsire veszem a lángot, és zsíros tejszínt öntök a serpenyőbe, kicsit megrázogatom, fekete borsot őrlök rá, finoman megsózom és szórok rá egy kis kakukkfüvet vagy oregánót. Magában szeretem a legjobban ezt az ételt. Willie Bell néha kukoricalisztbe forgatta a paradicsomot, és nagyon forró olajban sütötte meg, hogy keményebb maradjon. Amikor magam elé húzok egy tányér sült paradicsomot, vágyakozni kezdek Willie Bell sült csirkéje után, meg a tejszínes-szaftos tört krumpli, meg a tejszínes kukorica után."

Ez a néhány sor Frances Mayes Édes élet Itáliában című könyvéből való. Egyik kedvenc könyvem (ezzel szerintem nem vagyok egyedül), egy évben egyszer - általában nyáron -  elolvasom az első kötettel, a Napsütötte Toszkánával együtt. De idén olvasás közben arra gondoltam, hogy elkészítek egyet-egyet a könyvekben található receptek közül, lefotózom és közkinccsé teszem. Tessék, itt az első, a sült paradicsom a 263. oldalról. Az elkészítése gyorsabban ment, mint az idézet kimásolása.

Magában ettem meg, de fokhagymás pirítóssal mennyei lehet!

Kedves Frances, valahogy így kell kinéznie?

2010. szeptember 13., hétfő

Ott voltam a Blogkóstolón

Sikerült nekem is eljutnom a blogkóstolóra. A triatlon világbajnokság miatt kicsit nehézkes volt a megközelítés, de szerencsére az étterembe érkezőket beengedték, így volt parkolóhely bőven. Egy szál magam mentem, jólesett végre egyedül kimozdulni, de épp ezért nem is tudtam igazán magammal mit kezdeni.

Sétálgattam, belekukkantottam a fazekakba és megismerkedtem Limarával. Nagyon kedves, közvetlen, mosolygós, épp, ahogy elképzeltem. Délután háromkor már látszott a fáradtság az arcán, kiderült, hogy nem véletlenül, reggel hat óta volt talpon. A saját beszámolóját olvasva nem is csodálkozom azon, hogy már alig állt a lábán. Valahogy az volt az érzésem, hogy kicsit el volt dugva sarokba és ki is maradt a nagy nyüzsgésből. Mert nyüzsgés az volt. Nagyon sokan voltak, gondolom, ez köszönhető volt annak, hogy délutánra végre elállt az eső. A bloggerek sürögtek-forogtak, mosolyogtak, kínálták a vendégsereget, interjút adtak, jöttek-mentek. Az étterem belső udvara nagyon hangulatos volt, a gang tele volt aggatva színes lufikkal, rizslámpa sorral. Mivel nem sokkal ebéd után voltam, nem sokat kóstoltam: Limara fantasztikus bagettjeit majszolgattam, majd Lilafüge gyönyörű pisztáciás sütijét kóstoltam meg, természetesen lila fügével volt tálalva. Limara bagettjéből a családnak is jutott egy-két falat. Még most is érzem a számban a puha foszlós édeskés hagymás bagettjét. Be is kevertem egy adag öregtésztát hozzá. :)

Én személy szerint nem bántam volna, ha lett volna némi műsor is,  élő zenekar vagy egyéb más közönség szórakoztató dolog. De ettől eltekintve nagyon élveztem. Minden résztvevő bloggernek szívből gratulálok, nem kis teljesítmény volt egész nap állni a sarat.

2010. szeptember 10., péntek

Pite variációk: bodzás és gyömbéres-szilvás

Már megint egy variációval és már megint a gyömbéres szilvával jövök, szóljatok, ha már kezd unalmassá válni. Bár nem látszik, de már megint a maradékokat használtam fel ehhez a sütihez. Múlt héten meglátogatott a barátnőm a kislányával, nekik sütöttem egy gyömbéres szilvás pitét omlós tésztából, mascarpones-vaníliás krémmel. A tészta leeső részét elfelejtettem akkor rácsként felhasználni, egy hete pihen a hűtőben egy gombócka omlós tészta. A bodzabogyó úgy került a sütibe, hogy kaptam egy fürtöt az egyik kedves szomszédomtól, mint fotótéma. A fotózás végeztével nem akartam, hogy kárba vesszen, úgyhogy inkább a sütibe került. A hátsó süti a gyömbéres-szilvás, néhány ottfelejtett maradék szilvából. Mindkettő alatt vaníliás mascarpone van. A mascarpone is maradék, az oviba szerettem volna egy szülinapi tortát sütni, de kiderült, hogy sk. tortát nem vihetek be. Most igyekszem fél kiló mascarponet elhasználni. A sütik tetején csücsülő fehér halmocskák pedig a krémbe került tojássárgájának a fehérje. Na, ezt most jól megaszontam. :)))) Hogy a fehérje se vesszen kárba. Pavlovának úgyis kevés lenne.
Ez egyébként két egyszemélyes mini pite forma. Ezt osztottam el négy felé. Pont elég is volt, a gyerekek most édesség elvonókúrán vannak. A nyári szünet alatt itt-ott kapott mindenféle nyalánkság, meg a rengeteg szülinapi torta és egyéb finomságok meghozták "gyümölcsüket": a kétéves, tojáshéjjal a fenekén ebédidőben a hűtőajtót nyitogatva sárkányordítással süteményt és tortát követelt és az ebédet nem volt hajlandó megenni. Erre a hétre ez a két minisüti jutott nekik negyedelve. :))))
Az egyszerűség kedvéért  egy normál piteformához való mennyiséget adok meg. Az elkészítése egyébként megegyezik a ribizlis-barackos pitéével, úgyhogy az ide vonatkozókat most onnan fogom bemásolni.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
20 dkg hideg !!!vaj
10 dkg porcukor
kb 1 ek tejföl (ha nincs, akkor egy-két ek. hideg víz, vagy tejszín csak hogy jobban összeálljon a tészta és ne kelljen annyit gyurmázni, mert az nem tesz jót neki)
1 csipet só

A töltelékhez

2 tojás sárgája
1 doboz (250g) mascarpone
1 cs bourbon vaníliás cukor
3-4 ek cukor ízlés szerint
2 ek keményítő
fél kg gyümölcs tetszés szerint
fűszer tetszés szerint, pl. fahéj, kardamom, gyömbér stb.


Elkészítés:

Az átszitált lisztet a hideg vajjal, a porcukorral és sóval gyorsan összemozsolom és hozzáadok kb. egy ek. tejfölt, hogy hamar összeálljon a tészta. Fóliába csomagolom és ha nincs időm, akkor fél órára a mélyhűtőbe teszem. (Ha van, akkor este összeállítom és egész éjszaka pihen a hidegben.)
A sütőt 180 fokra előmelegítem. Egy kisebb gombócot félreteszek a rács számára. A tésztát annyival nagyobbra nyújtom, hogy körben kb. 3-5 cm-rel túllógjon a forma szélesebb résznél. Feltekerem a nyújtófára és szépen belehelyezem a formába. Belesimítom kézzel úgy, hogy ne maradjon sehol sem levegő a tészta alatt és a nyújtófát végiggörgetem a peremén. A leeső tészta is a rácshoz kell. Villával megszurkálom és elősütöm annyira, hogy a széle egy picit barnulni kezdjen. Amíg sül tészta, elkészítem a tölteléket. De előtte a maradék tésztából kukacokat sodrok és félreteszem. (opcionális)
A tojás sárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverem.  Hozzáadom a mascarponet és a keményítőt.
Ha elősült a tészta, kiveszem, és a sütőt feltekerem 200 fokra. (Akinek van alsó sütés, az most tekerje át arra. Akinek nincs, tegye alulra a rácsot). Ráöntöm a tésztára a keveréket, rádobálom a gyümölcsöt, megszórom a fűszerrel (opcionális) és ráteszem a tésztakukacokat is (opcionális). Beteszem a sütőbe és néhány percig 200 fokon légkeveréssel sütöm, hogy a keményítő hamar felvegye a nedvességet és ne ázzon el a tészta. (Erre az időre én betolom a nagy tepsit is, a süti fölé, hogy ne kapja meg a tetejét. Majd lekapcsolom a légkeverést és visszaveszem a hőmérsékletet is 180 fokra. Addig sütöm, amíg a rács a tejején szép világosbarna nem lesz, vagy a süti széle nem kezd el barnulni.
Ez az én sütőmnél így jól működik, ezt mindenkinek magának kell kikísérleteznie. Cél az, hogy a sok folyadék ne áztassa el a már előzőleg elősütött tésztát.

Odaloptam egy kis nyarat a fotóra, volt még néhány agyonázott nyári orgonavirág a bokrokon.

A mini piteformát egyébként a Tchiboban vettem. A mostani kínálatuk megint a sütés-főzés körül forog, kukkantsatok bele, érdekes eszközöket lehet kapni, mint pl. fűszerező tű, szilikonos hús- és zöldségkötöző (BB, ezt különösen neked ajánlom :))))))), zsiradék szétválasztó!!! Én ezeket most látom először. Viszont azt nem tudom, hogy a manikűr-pedikűr szett hogy kerül a konyhába, vagyis a katalógusba. :-S

2010. szeptember 8., szerda

Tepsis csirke variáció gyömbéres szilvával

Van mentségem az eltűnésre: a notebookom végleg megadta magát, meghalt  az alaplapja. A winyó talán még használható benne és le tudom tölteni róla a sok-sok ottmaradt fotót :(.  Talán nem marad el a Mesterségek Ünnepe beszámoló, bár már aktualitását vesztette, de gasztronómiai szempontból mégis felvetnék egy-két kérdést. Az új gép nagyon pöpec, az új office használata okozott némi nehézséget, csak bámultam rá, mint az a bizonyos borjú, viszont a képeimet meg sokkal élesebben látom ezen. De azért bőven van még hova fejlődnöm.

Na, de vissza is kanyarodok az egy héttel ezelőtti ebédünkhöz. A jól bevált tepsis csirkét vettem megint elő, de hirtelen felindulásból beledobáltam a zöldség közé a maradék szilvát is. Illetve félbe vágtam őket, mindegyikbe tettem egy csipet barna cukrot, mert nagyon savanyúak voltak és meghintettem őket gyömbérrel. Így csücsültek a rozmaringos zöldség között. És milyen jól tették ezt, nagyon finomak voltak így együtt. Legközelebb kipróbálom körtével is.

2010. szeptember 2., csütörtök

Padlizsán fűszeres paradicsomszósszal és mozzarellával

Rém egyszerű étel. Leginkább olyankor csinálom, amikor a férjem valami húsmentesre vágyik. Vagy ha épp ismét időhiányban szenvedek és valami gyorsat kell összedobnom. Kiváló előétel, nyáron a nagy melegben salátával ettük, de általában párolt rizst adok mellé.

Hozzávalók:

1 padlizsán
néhány ek. paradicsomszósz
1 mozzarella
só, olaj

A padlizsát megmosom, két végét levágom, vastag szeletekre szeletelem, majd besózom. Egy hőálló tálat jól beolajozok, belefektetem a padlizsán szeleteket, mindegyikre teszek egy evőkanál paradicsomszószt és egy szelet mozzarellát. Bedobom a sütőbe, 200 fokra beállítom és fedő alatt megsütöm. Én a képen láthatót kicsit bent felejtettem, maradjon fehérebb a sajt. Ha több a padlizsánom itthon, akkor rétegezni szoktam és minden szelet padlizsánra teszek paradicsomszószt, végén pedig a sajtot.

És ha már említettem a képet, hadd mondjak róla még valamit: ez életem bemozdulás mentes képe.Tessék csak nagyításban megnézni a sajt tetejét!  Igen, tudom, állvány, meg minden. Van állványom, de enyhén mindig bemozdul, nem bírja el a nehéz gépemet. Tudom, Manfrotto állvány lenne a megoldás, de az még várat egyelőre magára, piszok drágák ugyanis. Blogokon nézelődve látom, hogy nagyon sok jó képet elront az a leheletnyi bemozdulás (ki vagyok élezve a témára, úgyhogy már sasszemem van hozzá). Ha valakit érdekel, hogy mi a titok, írjon. Nem akarom a többi kedves olvasómat untatni a fotózás unalmas technikai részleteivel.

2010. szeptember 1., szerda

Zöldfűszer variációk - krémleves és gnocchi


Lezárult a Dining Guide harmadik fordulója, amire ismét kotyvasztottam valamit. A szövegek kissé zavarosak (remélem, a zsűri nem veszi észre :D ), de tegnap délben ovis váltócipő vásárlása közben jöttem rá, hogy leadási határidő van! Azt hittem, van még egy napom. Hazarohantam babakocsival, két gyerekkel, feltettem az ebédet, kirohantam fotózni, leültem szöveget írni, két gyerek a nyakamon csimpaszkodott, szó szerint. Remélem, azért követhető lesz annak, aki valamelyiket el akarja készíteni.

Citromos zöldfűszer krémleves hajdinamézben grillezett füstölt lazaccal

Csőben sült zöldfűszeres gnocchi


Ott fent a narancslekváros fotó alatt van egy sor, aminek a másik fele így hangzik: ... és minden más, ami eszembe jut. Hát most eszembe jutott egy-két dolog. Ígértem ugye egy leginkább képes beszámolót az idei Mesterségek Ünnepéről, szeretnék még írni kedvenc nyaralóhelyemről a szlovéniai tengerpartról. Meg az egészséges étkezésről az én szemszögemből. Illetve kedvenc témámról a " vaj vs. margarin" -ról. Tudom sokaknak már lerágott csont, de akkor is. Múlt héten két alkalommal is rám csodálkoztak az ismerőseim (két ember, két helyen, két időben) és ezt kérdezték tőlem: "de ha nem margarinnal sütsz, akkor mivel"?

Meg ki szeretném próbálni fiam ovistársa anyukájának a fokhagyma krémlevesét, amiben van egy kis pálinka is, jól fog jönni ebben a "nagy melegben". Szerintem ilyen sem volt még, hogy augusztus 31-én bekapcsoltam volna a fűtést! Ausztriában hó esett, Lisszabonban meg 43 fok van...
Jaj, meg meg akarom mutatni a tökéletes paradicsomot is. Majd fél kiló, kicsit ormótlan, nem teniszlabda formájú, nem egyszínű, kicsit hibás, kicsit varas, viszont isteni zamatos, lédús, paradicsom ízű paradicsom! 3 napig nézegettem, majd óvatosan belevágtam. Mindig csak egy keveset eszünk belőle, hogy sokáig kitartson. :D Megyek is ovi után a piacra, megnézem, hogy van-e még belőle.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails