Sajtkrémes brownie torta eperrel

Na, ez az a süti, amiből képtelenség megenni egy szeletet. A gyerekek úgy ették, hogy mindig beszaladtak egy-egy falatért az udvarról. De valahogy kellett már a nagy semmilyen májusi időjárásban valamit sütnöm. Hát ez lett belőle. A brownie alaprecept most a GoodFood-ról van, szerencsére nem olyan édes, ahogy az ember a brownie-ra gondol első körben,  a krém is savanykás lett és az eper is lazít rajta. De ettől függetlenül brutál tömény. De azért jó. Legalább sokáig kitart és még a szomszédoknak is jut belőle. :)

A tészta mennyiséget megfeleztem, külön mértem ki a fél adagokat és külön sütöttem. Nem vállaltam be a brownie elkaszabolását. :)

Hozzávalók:

A brownie-hoz
400g étcsokoládé, (én 70%-osat használtam hozzá)
325 g sózatlan vaj
6 egész tojás
2 tojás sárgája
300g cukor
50 g kakaópor
80g liszt

A krémhez
500g mascarpone
400 g  natúr krémsajt
ízlés szerint porcukor
két marék eper

A sütőt 160 fok légkeverésre kapcsoltam és egy kapcsos tortaformát kivajaztam, kiliszteztem. A vajat gőz fölött felolvasztottam és amikor lehűlt úgy 35 fokra, akkor tördeltem bele a csokit, visszatettem a gőz fölé és igyekeztem 35 fok körül tartani, amíg felolvad a csoki. A 3 tojást+1 sárgáját összekevertem a cukorral. A felolvadt vajas csokit hozzáöntöttem, majd 1-2 percig kézi habverővel jól összeforgattam. A lisztet összekevertem a kakaóporral, átszitáltam, majd a vajas-csokis-tojásos kutyulékkal összeforgattam. Beleöntöttem a formába és kb. 20 perc alatt megsütöttem. Akkor vettem ki, amikor a széle már száraz volt, de a teteje kicsit szottyos. Nem szabad túl sütni, mert akkor nem marad ragacsos a tészta belül.

A mascarponet összekevertem a két doboz krémsajttal és mérsékelten cukrozom. Az eper felét felszeletelem. A krém 1/3-át rákenem az egyik lapra, megszórom a felszeletelt eperrel, rákenem a krém másik 1/3-át, ráteszem a másik lapot, rákenem a maradék krémet és ráteszem a maradék egész eper szemeket.

Egy villantós meleg előétel

Korábban már írtam arról, hogy baráti házaspárokkal borvacsorákat szoktunk szervezni. Megbeszéljük, hogy ki milyen fogással készül. A lányok az ételről beszélnek, a fiúk meg a választott borról. Iszonyú jó hangulat szokott kerekedni a végére. :)
Most enyém lett a meleg előétel és tudtam, hogy sült spárgával fogok készülni, mert valami fenomenális íze van megsózva és olajon megsütve, egyszerűen imádom, ma is azt fogok enni. Később társult mellé gondolatilag a camembert, amit szósz formájában álmodtam meg szerecsendióval fűszerezve, és a pirított zsemlemorzsa, ami petrezselymesre és citromosra sikerült. Így ez a három együtt nagyszerű triót alkotott.

Hozzávalók két fő részére:

1 cs zöld spárga
1 camembert
1 dl tejszín
4-5 ek. zsemlemorzsa
1 csokor petrezselyem
1 kezeletlen citrom
1 ek vaj
só, bors, szerecsendió, olaj

A spárgákat megmostam, a felétől lefelé megfogtam és elhajlítottam, hagytam, hogy ott pattanjon el, ahol akar. Így a legkönnyebb a fás részétől megszabadulni. Meghámozni nem szoktam a zöld spárgát. (A szár alsó részét lefagyasztom és ha spárgakrém levest csinálok, kifőzöm belőle az ízeket, majd kiveszem  és kidobom.) Egy serpenyőbe bőven öntök olajat és a megsózott sprágát beleteszem, közepes lángon, időnként megrázogatva ressre-ropogósra sütöm.
A camembert-t "meghámozom", a tejszínbe kockázom és mérsékelt lángon elolvasztom a sajtot és szerecsendiót reszelek rá.
A zsemlemorzsát vajon aranybarnára pirítom, a végén belereszelem a citrom héját és beleszórom az apróra vágott petrezselymet, összeforgatom és még rá nyomok néhány csepp citrom levet is, hogy picit citrusosabb legyen az íze. Tálaláskor a spárgát meglocsolom a camembert mártással és megszórom a zsemlemorzsával.

Téli-tavaszi kukoricakrém leves

Holnap még egy utolsót rúg belénk a tél. Vegyétek elő a maradék bort a hűtőből, csináljatok egy jó fűszeres forralt bort holnap este és nézzetek meg valami jó filmet egy meleg takaróba burkolózva. Pénteken pedig jól fog jönni egy sűrű, melegítő krémleves, pl. ez a kukorica krémleves.

Ami egyszerre téli és tavaszi. Téliesíthető egy kis ropogósra sütött bacon-nel, jóféle kenyérrel, de a színe, az édeskés, könnyed íze, a rászórt  újhagyma szára üde, tavaszi ízvilágot kölcsönöz neki. Egy kis csípős paprikával tovább fokozható az élvezet. 

Hozzávalók:

1 kg fagyasztott, morzsolt kukorica
2 csomag újhagyma
5 dkg vaj
2-3 evőkanál olaj
3-4 szem krumpli
2  liter alaplé (én a jó öreg adalékmentes Alnatura zöldségleves kockát használtam)
1 dl tejszín
só, bors, chili pehely
bacon

A vajat felolvasztottam egy fazékban, hozzáöntöttem az olajat és a karikákra vágott újhagymát üvegesre pároltam. Beletettem a kukoricát,  és a meghámozott, felkockázott krumplit, felöntöttem az alaplével és puhára főztem a zöldségeket. Botmixerrel összeturmixoltam, átpasszíroztam az egészet egy szűrőn, visszaöntöttem a fazékba és felöntöttem a tejszínnel. Habarni nem kell, a belefőzött krumplitól pont jó sűrű lesz. Sóztam, borsoztam. A bacont apró kockákra vágtam és ropogósra pirítottam. A tányéromban megszórtam chili pehellyel, megszórtam a baconnel és a karikára vágott hagymaszárral.

Vérnarancs curd-del töltött sütőtökös fánk

Vannak desszertek, amiket nem nagyon szeretek. Ilyen pl. a palacsinta. Meg a sok olajban sült fánk félék. De a fiúk rágták a fülemet, hogy süssek nekik fánkot, én meg beadtam a derekam. Ehhez képest már ősszel is megsütöttem ezt a fánkot sósan, fűszeresen, konfitált kacsacomb mellé köretként. Finom volt, bár a sütőtököt sem akkor, sem most nem lehetett benne érezni, de szép sárga lett tőle a tészta és a tudat, hogy van benne valami egészséges is, mindenképp megnyugtató. :)
A narancs curd nagyon feldobja az "unalmas" fánktésztát. A töltése némileg időigényes, de ha beleharapunk, az élmény feledteti a macerát.
A fánk alaprecept egy régi Delicious magazinból való, de mindenki használja nyugodtan a jól bevált fánkreceptjét. Lisztből viszont több kell  bele a megszokottnál, mert a sütőtök eléggé sok nedvességet tartalmaz. Érdemes előző este a megsült, kihűlt sütőtököt egy szűrőbe/tiszta gézbe tenni és kicsöpögtetni belőle a nedvességet.

Az tészta alapreceptnél zárójelbe tettem, hogy én mennyi lisztet tettem még hozzá.

20 dkg megsült, lecsöpögtetett sütőtökpüré
20 dkg liszt (+15 dkg)
5 dkg vaj
2 dkg élesztő
4 ek cukor
1 tojás
1 dl langyos tej

A lisztet egy tálba tettem, összemorzsoltam a vajjal és a sütőtökkel. Az élesztőt felfuttattam a tejben, amibe egy kis cukrot is tettem.  A felfutott élesztőt a liszthez adtam, beleütöttem a tojást, hozzáadtam a maradék cukrot és elkezdtem gyúrni. Érdemes elővenni a keverőgépet a tésztaspirálokkal együtt. Gyúrás közben fokozatosan adtam hozzá a többi lisztet addig, amíg jól gyúrható, nem ragadós és rugalmas tésztát kaptam. (Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb liszt kell hozzá, a sütőtök nedvességtartalmától függ.)
Letakarva a duplájára kelesztettem. Közben elkészítettem a narancs curd-öt, amihez jelen esetben egy kevés keményítőt is tettem, mert a fánk belsejében felmelegszik és újra folyóssá válik.   A curd-höz Limara receptjét vettem kölcsön, de csak tojások sárgáját használtam..

3 vérnarancs leve (ha kezeletlen, akkor a héja is mehet bele)
20 dkg cukor
4 tojás sárgája
10 dkg kockára vágott hideg vaj
2 ek étkezési keményítő

A narancsokat kifacsartam és egy keveset félretettem a keményítő feloldásához. A cukrot habosra kevertem a tojások sárgájával. A narancsok levét egy kis lábosba öntöttem, hozzákevertem a cukros tojást és kis lángon, állandó kevergetés mellett besűrítettem. Utána kockánként hozzáadtam a vajat, majd a maradék narancslében és egy pici vízben elkevert keményítőt  is hozzácsurgattam és besűrítettem. Épphogy csak megmozdult a krém, amikor levettem, forralni nem szabad. 

A megkelt tésztát fél centisre kinyújtottam, közepes fánkszaggatóval kiszaggattam és sodrófával mindegyik korongot tovább vékonyítottam. Egy fél kiskanálnyi krémet tettem a közepükre, majd 5 ujjammal fogtam össze a tésztakorongok szélét és csippentettem össze.  Mindegyiknél külön meggyőződtem róla, hogy az illesztéseket jól eldolgoztam, bő, forró olajban szép pirosra sütöttem őket. 

Csőben sült paradicsomos, babos fejes káposzta

Annyi klassz káposztás recept érkezett a facebook-on a Gasztroblogok nyilvános csoportba, hogy muszáj volt  nekem is valami káposztás dolgot alkotnom. Kutakodtam a neten és a GoodFood-on találtam egy káposztás-lencsés gratin-t. Ezt alakítottam át és lencse helyett vörös babot tettem bele, a legfelső morzsás-parmezános réteg alatt van egy réteg krumplipüré is, így a körettel sem kellett bajlódnom. Amikor egyesítettem a legalsó babos, káposztás, paradicsomos réteget egy lábosban, azt hittem, hogy olyan sok lesz, hogy egy hétig enni fogjuk. Két külön sütőedénybe fért csak be, ehhez képest alig maradt, törhetem a fejem a holnapi ebéden. :)
Kicsit csalnom kellett, mert babot áztatni nem volt már időm és a házi fűszeres paradicsomszószom is elfogyott. Így ezek bolti üvegesek lettek, de mindkettő Alnatura a dm-ből.

Hozzávalók:

kb. 30 dkg gyalult fejes káposzta
2 üveg vörösbab
1 üveg fűszeres paradicsomszós
1 konzerv egész paradicsom
1 kg krumpli
1 fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 csokor friss bazsalikom
10 dkg vaj
25 dkg parmezán
kb. 5 dkg zsemlemorzsa
3-4 ek. olaj
só, bors
1 kk. szárított tárkony
1/2 dl tejszín

A sütőt előmelegítem 200 fokra.
A káposztát vékonyan felszeletelem/lereszelem, felteszem főni, megsózom és meghintem a tárkonnyal.
A krumplit meghámozom, felkockázom és azt is felteszem sós vízben főni.
A hagymát felkockázom és egy kevés olajon üvegesre párolom. Hozzáadom a feldarabolt bazsalikomot, az összenyomott fokhagyma gerezdeket, a paradicsom szószt és a konzerv paradicsomot. Kicsit főzöm együtt, hogy a leve egy kissé elpárologjon. Közben megsózom és tekerek rá egy kevés borsot.
A babot lecsöpögtetem és a paradicsomszószhoz adom. A megfőtt káposztát leszűröm és azt is hozzákeverem.
Egy hőálló tálat vékonyan beolajozok és belekanalazom a káposztás-babos szószt.
A krumplit leszűröm, hozzáadom a vaj felét és a tejszínt. Pürésítem és a szósz tetejére simítom.
A parmezánt lereszelem, összekeverem a zsemlemorzsával, a pürére szórom, a maradék vajat vékonyan felszeletelem és  egyenletesen elosztom a morzsa tetején.
Alufóliával letakarom a sütőedényt és kb. 10 percig  így sütöm, majd leveszem a fóliát és néhány perc alatt pirosra sütöm.
Meglepően jó lett az összhatás! :)

Minden egy szendviccsel kezdődött...

...még tavaly október közepén. Egy nagyon kedves fotós barátommal kitaláltuk, hogy ételt fotózunk, csak úgy, a magunk örömére. Megvajaztunk néhány ciabattát, pakoltunk bele mindenféle finomságot, egy deszkára tányérokat tettünk, arra a szendvicseket, mellé még ezt azt, és tessék, ez lett belőle:

A workshop célja:

Ételfotózáshoz kedvet érző hobbifotósok számára ételfotózási trükkök és tippek bemutatása otthoni körülmények között, természetes fénynél. Illetve minimális anyagi ráfordítással egyszerű eszközök segítségével a természetes fényhez közelítő műfény használata.

Időpontja: 2013. március 3. vasárnap 9-16 óráig

Helyszín: Budapest, XI. kerület

Jelentkezési határidő: 2013. február 25.

Részvételi díj:

15 000 Ft, mely egy összegben fizetendő átutalással 2013. február 25-ig.

A részvételi díj az alábbiakat tartalmazza:

- 3 különböző ételkompozíció közös elkészítésének valamint azok fotózásának               lehetőségét

- fotóműterem használatát

- igény szerinti szakmai segítséget

- frissítő italokat (kávé, ásványvíz, üdítő)

- étkezést (szendvics, leves, desszert)

- valódi közösségi élményt ;-)

Ajánlott/szükséges felszerelés: DSLR gépváz és állvány, és lehetőség szerint nagy fényerejű objektív (pl. 50 mm f.1.8), valamit a saját fényképezőgép ismerete és készségszintű használata (rekesz, zár, ISO)

A maximális résztvevők száma 6 fő, a workshop minimum 5 fő jelentkezése esetén kerül megtartásra! Ennél kevesebb jelentkező esetén a befizetett összegek visszautalásra kerülnek!

Jelentkezéssel, és bármilyen kérdéssel kapcsolatban készséggel állok rendelkezésetekre itt a blogon, vagy a facebookon a www.facebook.com/narancslekvar oldalon, illetve e-mailben a narancslekvar@hotmail.com oldalon.

Gyertek, fotózzunk együtt! :)

Az a bizonyos szendvics :)

Tepsis édesburgonya

Tudom, tudom, ez már a sokadik tepsis zöldség variációm, de egyszerűen megunhatatlan. Főleg, hogy mindig kerül valami más a tepsibe. Most zellert és édesburgonyát sütöttem együtt egész fokhagyma fejekkel. Az édesburgonyával most ismerkedtem meg, előtte még soha nem kóstoltam. Bár az enyém Dél-Amerikából származik, itthon is van édesburgonya termelés, sőt rendelni is lehet, nem is egy fajtát. http://bionaturline.hu/batata/termesztese.html  Semmi különös ezen kívül nem történt vele, póréhagymát és zöldsalátát ettem hozzá és egy kis frissítő limonádéval kísértem. Hétköznapi egyszemélyes munkaebédnek tökéletes!