Legalábbis szerintem. Na jó, valószínűleg nem. De azért egy kicsit igen.
Nagyon szeretem Bécset. Mi az, hogy szeretem, imádom! Igaz, hogy nem sok helyen jártam eddig életem során, de ha valaki megkérdezné, hogy hol élnék legszívesebben, akkor kapásból Bécs lenne a válasz. Azt, hogy mennyire élhető város is ez a Bécs, azt alátámasztják kint élő barátaink beszámolói. Nem tudom, kit milyen érzés kerít hatalmába, mikor eléri az autópályán a Wien táblát, de rajtam különös érzés lesz úrrá. Nagyon otthon érzem ott magam.
Kerek másfél napot volt szerencsénk nem is olyan régen Bécsben tölteni, a férjemet kísértük el a gyerekekkel együtt. Amíg apa fejét tágították a bécsi multinál, addig mi szétkoptattuk a srácokkal a cipőnket és a babakocsi kerekét. Reggel kilenctől este hatig jöttünk-mentünk. Persze túl nagy távokat azért nem tettünk meg. Szerencsénk volt, szikrázóan sütött a nap. Az első óránk azzal telt, hogy a Kärtner Strasse-n csodáltuk a kukásautót, az utcaseprő járgányokat, a burkolatvágó gépet és a toronydarukat, majd a Stephansdom mellett a gyülekező fiákereket.
A kapcsolódási pont az élménybeszámoló és a gasztroblog között a következő úticélunk a híres Naschmarkt. :-) Hétfő délelőtt lévén nem volt nagy tumultus, de nem is baj, két gyerekkel könnyebb volt így közlekedni. A nyugalmas nézelődést pedig egy-két péksütivel biztosítottam a magam számára, amit persze a gyerekek majszoltak el szép csendben. Kevés üzlet volt nyitva hétfő délelőtt, de azért így is volt mit nézni. De jó lenne, ha a Bosnyák téri piac is valahogy így működne: egy fűszeres stand, egy ecetes stand, egy-két halas pult, egy-két zöldséges pult, nem pedig úgy, hogy száz zöldséges stand, hatvan hentes és negyven "őstermelő", ahol a répa-krumpli-hagyma hármason nemigen kapni mást. Jó, nem vagyok gonosz, most van spárga is, "mézédes" eper is, meg ma már láttam rebarbarát is!
A nyitva lévő zöldséges standnál sokáig elidőztünk. Ennyi különleges zöldséget és gyümölcsöt még soha nem láttam egyben. Vásárfiát is hoztunk magunkkal: szentjános kenyeret (így hívják magát a hüvelyes termést?), lila burgonyát, meg tarogyökeret, ha jól sikerült itthon beazonosítanom. Majd megmutatom nemsokára, hogy mi készült belőlük. Egy kis lila krumplit megtartottam vetőburgonyának, pénteken ünnepélyes keretek között kerül földbe anyukám kertjében. :) Remélem, egyszer lehetőségem lesz egy szombati gyerekmentes bolhapiacozásra is.
Egyéb jelentős kulináris élményről nem tudok beszámolni. A Kärtner Str. elején lévő Rosenbergerben ebédeltünk. Gyerekekkel nagyon kényelmes. A választék bőséges, az árak pedig korrektek.
A nap további része a fiúké volt: lepkeház, parkban futkározás és játszóterezés.
Miközben a tarogyökeret próbáltam itthon beazonosítani, rábukkantam egy egzotikus gyümölcsöket és zöldségeket forgalmazó cégre: www.jackfruit.hu . Mindenfélét lehet tőlük rendelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Te mit gondolsz?