Lila krumpli és taro gyökér - egy kis kuriózum

Csak érdekességképpen írom ezt a posot. Ezek ugye a Bécsből hozott vásárfiák. Igazából nem csináltam velük semmi különöset. A lila krumplit sóztam, borsoztam, olivaolajjal meglocsoltam és jénaiban megsütöttem. Ízre pont olyan, mint bármelyik hétköznapi krumpli.





A taro gyökérrel nem tudtam, hogy mit kezdjek, mert most találkoztam vele először. Úgyhogy meghámoztam, felnegyedeltem és fogtam a kesudiós pestot, borsot és egy kevés tejszínt, összekevertem, rázuttyintottam a taro gyökérre, betettem egy mini kenyérformába, alufóliával letakartam és megsütöttem. Nagyon finom volt, bár semmi jellegzetes ízt nem éreztem. Viszont az állaga nagyon krémes, már hámozásnál is feltűnt, hogy ez valami más, mert nagyon nyálkás volt. Biztosan nagyon magas a keményítő tartalma. Egyébként most már tudom, hogy jól sikerült beazonosítanom, mert egy olasz gasztroblogger sem tudta, hogy mi ez és többen is írták neki, hogy taro gyökér.






A köretek mellé egy kis halat csináltam. Volt lefagyasztva lepényhal filé. Én nem szeretem a halat, úgyhogy ha ritkán készítek, úgy ügyeskedem vele, hogy a lehető legjobban elrejtsem a hal ízét. Ezzel is ezt tettem: kapott egy kis fűszeres bundát. A haszeleteket sóztam, borsoztam. Vajat kevertem el zsemlemorzsával, sóztam borsoztam, tettem bele olíva bogyót, apróra vágott szárított paradicsomot, fokhagymát, bazsalikomot. Egy kivajazott jénaiba tettem, a halszeletekre ráhalmoztam a vajas fűszeres morzsát, rátettem a fedelét és megsütöttem. Nagyon finom lett és a célomat is elértem vele :D.