Sexy macarons ;)

Igen, igen, már megint a macaron. Mostanában sokféle receptet kipróbáltam, de Latsia receptje adott új lendületet. Nem misztifikálta túl és ez nálam is bejött. Nem pihentettem a tojásfehérjét, csak hagytam, hogy szoba hőmérsékletű legyen, nem kevertem túl, viszont sokat pihentettem a tepsin, hogy jól megszáradjon a teteje. Ezek a példányok talán túl sűrűek is lettek, köszönhető ez a különleges, természetes színező és ízesítő dolognak, amit még Zsuzsitól kaptam ajándékba, amikor találkoztunk. Ez a dolog pedig nem más, mint a liofilizált málna. Az arányok most  a gyönyörű Canelle et Vanille blogról származnak. A finomra ledarált liofilizált málna elég jól megszívta magát, legközelebb ha ezzel ízesítek és színezek, megemelem a tojásfehérjét egy leheletnyivel. Hiába csapkodtam a tepsit, a csúcsocskák nem akartak eltűnni. Viszont nagyon jó állagú lett a tészta: kívül roppanós, belül sűrű krémes és eszméletlen, valódi málna ízű!  A színe egyébként egy kicsit szürkés lett, a tetszetősebb fotó érdekében kicsit korrigáltam a színeket. Ezek most egy kicsit kisebbek lettek, mint a szabvány macaronok, inkább a svájci luxemburgerlikhez hasonlítanak. Kb. 35 db egész lett belőle.

Hozzávalók:
90 g mandulaliszt átszitálva
120 g porcukor
70 g tojásfehérje (amit 80-ra emelnék a liofilizált málna miatt)
40 g kristálycukor 
11,5 g liofilizált málna (Ausztriában minden Sparban kapható)

 A liofilizált málnát a zacskójában összetörtem a sodrófával,  kávédarálóban összedaráltam egy kevés porcukorral és átszitáltam, mert a magjával nem bírt el a daráló. Majd ezt hozzákevertem a többi porcukorhoz és belekevertem a mandulát is. Gyorsan kell dolgozni a liofilizált málnával, mert hamar magába szívja a levegőből a párát: megpuhul és akkor pár nem lehet porrá darálni.
A tojásfehérjét elkezdtem felverni és félidőben apránként hozzáadtam a kristálycukrot is. Szép fényes, tömör hab lett belőle. Utána hozzáadtam a porcukros mandulát és egyneművé kevertem. Habzsákba töltöttem és szilikonnal bélelt tepsire nyomkodtam kb. 1,5- 2 cm átmérőjű kis halmokat. Terülnek egy kicsit, úgyhogy helyet kell hagyni kettő között. Egy nagy tepsin 36 db halmocska fért el. A tepsit néhányszor a földhöz csaptam, hogy a levegőbuborékok szétpattanjanak és a csúcsok kisimuljanak. Kb. egy órát hagytam őket száradni. (Ha a levegő páratartalma miatt nagyon nem akarnak szikkadni, akkor betolom a tepsit a sütőbe és résnyire nyitott ajtónál hő nélkül légkeverésen szárítom őket.). A sütőt 150 fok légkeverésre kapcsolom be és ha elérte a hőfokot, betolom középre. Pár perc múlva, amikor a talpacskák megjelennek, lekapcsolom a légkeverést és készre sütöm őket ügyelve arra, nehogy színt kapjanak. Összesen kb. 12-14 percet vannak a sütőben. Ez sütő függő, ki kell tapasztalni. Ha kész, kiveszem és óvatosan lehúzom a papírt a macaronokkal együtt a tepsiről a pultra, hogy hűlés közben a forró tepsin ne süljenek tovább. Ha kihűltek, szépen le lehet őket emelni a papírról.

Csoki ganache-sal töltöttem meg őket:
100 g összetört jófajta étcsokit 100 ml forró tejszínben folyamatosan keverve feloldok és beleteszek egy fél ek vajat. Jól elkeverem és beteszem a hűtőbe hűlni. Ha már krémmé szilárdult, akkor habzsákba töltöm és rányomok minden előzőleg párosított fél macaronra, majd rányomom a másik felét. Voilá!